Az emlékmű az összefogásról oly sokszor beszélő csepeli MSZP-s vezetés miatt nem állhat közterületen. Méltó elhelyezéséről a Béke téri Jézus Szíve katolikus templom gondoskodik. Mint ismert, Wass Albert csepeli szobra is ugyanilyen okokból nem állhat Csepelen közterületen.

1920-ban, Trianonban keresztre feszítették az országot, és ennek a döntésnek máig viseljük a következményeit – emelte ki a tavalyi megemlékezésen Németh Szilárd. A csepeli országgyűlési képviselő akkor azt is hangsúlyozta, hogy nem csak ellenfeleinknek köszönhettük a katasztrofális erejű országcsonkítást. A magyar politikai elit egy része képes volt román kézre elkártyázni földjeit, és csak a saját rövid távú hasznára gondolva hozott hibás döntéseket: ők legalább annyira hibásak a döntéshez vezető úton, mint a döntést végül meghozó nagyhatalmak.

A csepeli Trianon szobor tervét tavaly pünkösdvasárnap mutatták be. A szobor egy keresztre feszített Nagy- és Kis-Magyarországot ábrázol. Az emlékművet – mivel a csepeli MSZP semmilyen formában sem támogatta felállítását, így még annak közterületen történő elhelyezését sem – a Béke téri katolikus templom kertjében kívánják felavatni 2010. június 5-én, szombaton.

Az Országgyűlés hétfői ülésén várhatóan a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.

(Csepel.info)