Nyílt levélben fordult a Tanítók Egyesülete és a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete Hiller István oktatási miniszterhez a még Magyar Bálint által bevezetett, általa tankönyvreformnak nevezett rendelet miatt. A jogszabály többek között előírja, hogy a könyvekben hány betűből állhat egy szó, és hány szó lehet egy mondatban.

A tiltakozók szerint az olvasástanítás folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, ám ezt az igényt éppen az ilyen megszorító rendeletek teszik lehetetlenné, gúzsba kötve a szerzők és kiadók kezét. Azok az előírások, amelyek kizárólag egy típusú tankönyvek megjelenését engedélyezik, velejéig fejlesztésellenesek, és gyökeresen ellentétesek a Nemzeti fejlesztési alaptanterv szellemiségével.

A Tanítók Egyesülete leszögezte: nem kívánják, hogy – módszertani szabadságukat semmibe véve – helyettük mondják meg, milyennek kell lennie annak az ábécéskönyvnek, amiből ők eredményesen tanítani szeretnének.

A nyílt levél aláírói szerint Magyart Bálint a pedagógiai szakértők és a tankönyvesek tiltakozása ellenére vezette be a rendeletet. A kiadók és a tanítók 2006 februárja óta már több alkalommal is eljuttatták a tárcához szakmai indokokkal alátámasztott tiltakozásukat, ám az egyik esetben sem vezetett eredményre.

A levélírók leszögezik: a tankönyvreformnak nevezett rendeletmódosítás a rendszerváltozás előtti idők voluntarizmusát is túlszárnyalja. Emlékeztettek: Magyar a jogszabály sürgős bevezetését elsősorban a 15 évesek körében 2000-ben elvégzett PISA-olvasásvizsgálat lesújtó eredményeivel magyarázta, egyesek ugyanis az alsós olvasástanítási gyakorlattal, illetve a szerintük rossz ábécéskönyvekkel indokolták a gyenge szereplést.

A rendeletmódosítás azonban rossz irányba célzott, hiszen szinte valamennyi ma használatos ábécéskönyv 1992 után készült, tehát az akkori PISA-vizsgálatba bevont gyerekek még nem ezekből a tankönyvekből tanultak. A levélírók hozzátették: arról szívesen hallgatnak a kormányzati oktatási szakemberek, hogy a 2001-ben, az alsó tagozatosok olvasástudását mérő PIRLS-vizsgálat során a magyar 10 évesek kitűnően, jóval a nemzetközi átlag felett teljesítettek, tehát nem lehetnek rosszak az olvasástanítási módszerek és az ábécéskönyvek.

A tankönyvkiadók azt kérték Hiller Istvántól, hogy törölje el a fejlesztésellenes és a pedagógusokat súlyosan korlátozó rendeletet. Romankovics András, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke azzal indokolta a tiltakozás aktualitását, hogy bár a rendelet már tavaly márciusban életbe lépett, a valóságban csak most kezdi éreztetni a hatását. A tankönyvek jó részének ugyanis mostanában jár le az akkreditációja, amit csak úgy tudnak megújítani, ha oldalanként, sőt mondatonként átírják az összes kiadványt.

(Magyar Nemzet)