Trianon centenáriumán lehet-e igazán újat mondani a békediktátumról? Tudjuk jól, országunk kétharmada, nemzetünk harmada került idegen iga alá, természeti-ipari erőforrásaink jelentős hányadát újonnan létrejött, mára részben el is tűnt éhes államok hajtották uralmuk alá, s a versailles-i kastélyban béketárgyalásról szó sem volt, ott a halálosnak szánt ítéletet hirdették ki szándékolt gyilkosaink.

Hirdetés

A nemzeti-konzervatív történészek szakmai és baráti hálózataként működő, 2006-os létrejötte óta több mint ötven konferenciát jegyző és száznál is több kiadványt megjelentető Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására nevű tudományos közösség szakértői szerint mégis lehet újszerűen beszélni a tragédiáról. A tudósok nagy fába vágták a fejszéjüket, hét különleges kötetben mást és máshogy tárnak az olvasók elé az eddigi Trianon-tematikához képest.

A sorozat ugyanis, miközben látószöge kompromisszummentesen magyar, európai összefüggésben láttatja a rettenetet. Persze a hagyományos kronológia sem hiányzik, az első három kötet minden korábbinál részletesebben mutatja be Trianon eseménytörténetét. Az ötödik könyv a teljes Párizs-környéki békediktátum-rendszert alkotó versailles-i, neuilly-i, saint-germaini, sévres-i és lausanne-i diktátumot tárja elénk, a negyedik, a hatodik és a hetedik kötet pedig temérdek eredeti forrást – korabeli újságcikkeket, naplóbejegyzéseket, memorandumokat, térképeket tesznek közzé, és bemutatják ezernél is több egykori szereplő portréját.

A dr. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora által szerkesztett rendkívüli sorozat első, 31 történész közös munkájának eredményeként megszületett kötete tavaly jelent meg Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása 1914-1918 címmel. Ez az 1914-es szarajevói merénylettől az 1918. november 3-i padovai fegyverszünetig terjedő időszakot dolgozta fel, feltárva a nemzetiségi mozgalmak jellemzőit, az Osztrák-Magyar Monarchia sajátosságait, belső problémáit, a külső és belső ellenerők tevékenységét. Különlegesség, hogy fejezeteinek összefoglalása a Monarchia 11 nyelvén, a magyar mellett szlovákul, horvátul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovénül, csehül, szerbül, ukránul is olvasható. Díszbemutatója a Magyar Nemzeti Múzeumban volt dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője védnökségével.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nemrég pedig megjelent a második kötet, amely valójában a negyedik. A Térképek a trianoni békediktátum történetéhez című munka mintegy láthatóvá teszi a példátlanul brutális nemzetgyilkossági kísérlet folyamatát.

Várhatóan november elején érkezik az eredetileg is másodiknak tervezett, A katonai megszállástól a magyar békedelegáció elutazásáig 1918–1920 című kötet, és még idén decemberben követi az Apponyi beszédétől a Határmegállapító Bizottságok munkájának befejezéséig című könyv. 2021 júniusában lát napvilágot a Párhuzamos Trianonok, a Párizs környéki békék: Versailles, Saint-Germain, Neuilly, Sévres, Lausanne című kiadvány, jövő ősszel érkezik a Dokumentumok, források című gyűjtemény, a Kronológia és életrajzok pedig 2022 júniusában zárja a sort.

A különleges vállalkozásról, illetve a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására egyéb kiadványairól, rendezvényeiről bővebb információ található  a tudományos közösség honlapján: www.vikek.eu