Fotó: MTI/Máté Zoltán
Hirdetés

– A magyar zenekultúrát magas minőség jellemzi, hiszen gyökerei mélyre és sokfelé ágaznak, zeneszerzőink pedig rendkívül tiszta forrásból merítettek: Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla mind a magyar népzenére támaszkodtak, amely a magyar lelkiséget hordozza – mondta köszöntőjében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Eiffel Műhelyházban tartott évadnyitó sajtótájékoztatón. Hozzátette, rendkívül nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen másfél évvel ezelőtt olyan járvánnyal találtuk szembe magunkat, amelyről nagyon kevés tudásunk, tapasztalásunk volt. Hangsúlyozta, mára egyértelművé vált, hogy az átoltottság a kulcs a pandémia legyőzésében, csak ennek köszönhetően lehetséges, hogy a közönség újra élőben találkozzon a művészettel, ami a karantén rendkívül nehéz időszaka után felszabadító érzés. 

És valóban, a pandémia szürkesége után óriási kontraszt lesz az Opera programjainak kavalkádja. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója hangsúlyozta, a társadalom minden rétegét igyekeznek megszólítani. Azt szeretnék, ha az opera találkozási pont lenne, így folytatják az ifjúsági programokat, szerveznek épületsétákat, portré- és közéleti-kulturális beszélgetéseket, zenés stand-upokat, irodalmi esteket. Azaz a járványt követően az intézmény egyfelől újra megnyitja kapuit nézői előtt, másfelől az Eiffel Műhelyház hivatalos átadásával és számos új program bevezetésével nyit a nem csupán az opera és balett iránt fogékony közönség felé is.

– Tizenhét premiert tartunk: azért ilyen nagy ez a szám, mert a darabok egy része a pandémia miatt a két csonkán lezárult évadból, azaz a Keresztény évadból és a Francia évadból átmentett előadás – emelte ki Ókovács Szilveszter, hozzátéve, hogy a járvány idején a zárt ajtók mögött is gőzerővel dolgoztak, a tervezett bemutatókat bepróbálták, közben addig példa nélküli óvintézkedésekkel igyekezték megóvni az itt dolgozókat a járványtól, folyamatosan teszteltek is, az Eiffel Műhelyház csarnokát pedig saját erőből fejezték be. 

Start Carmennel

Szeptemberben a Carmen bemutatójával kezdődik az évad: a darab júniusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon debütál, az operarendezés Tarantinójaként aposztrofált katalán rendező, Calixto Bieito állítja színpadra a napjainkban játszódó Carment. Az elmúlt évad elmaradt bemutatói közül Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című drámáját Szikora János rendezésében, a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal koprodukcióban tűzik műsorra. Az elmúlt évad pótolt premierjei közé tartozik Philip Glass balett-operájának magyarországi bemutatója, a Jean Cocteau regénye nyomán született Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) Barta Dóra rendező-koreográfus színpadra állításában. Debussy Pelléas és Mélisande című operáját Kirsten Dehlholm és az általa alapított világhírű dán művészcsoport, a Hotel Pro Forma viszi színre, míg J. S. Bach három művén alapuló Keresztkantáták című előadását Horváth Csaba rendezi meg mozgásszínházi együttese, a Forte Társulat közreműködésével. 

Korábban írtuk

Az Erkel Színház is bemutat két, korábban a járványhelyzet miatt elmaradt vadonatúj produkciót: Offenbach Hoffmann meséi című művét Székely Kriszta, Donizetti Az ezred lánya című vígoperáját pedig Polgár Csaba rendezésében láthatja a közönség. Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából az Eiffel Műhelyházban hallható a zeneszerző két műve, az István király és az Athén romjai, amelyek a Pesti Német Színház 1812-es megnyitójára születtek, most pedig Oberfrank Pál félszcenírozott rendezésében, egy estén láthatók. Szintén az évad új bemutatója Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperája, amely Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében, hatvan év után tér vissza az Opera műsorára. A darab különösen aktuálisnak ígérkezik: karanténhelyzetre épül az alapsztorija.

Márciusban nyit az Operaház

Az évad várva várt eseménye tavasszal lesz: 2022. március 11. és 14. között négynapos eseménysorozat által kísérve nyitja meg kapuit a közönség előtt a Magyar Állami Operaház kívül-belül megújult épülete. Első este a Hunyadi László nyilvános főpróbáját látják határon túli és belüli Hunyadi és Szilágyi Erzsébet-iskolák küldöttségei. Március 12-én ünnepi gálakoncerttel és mások mellett Plácido Domingo karmesteri közreműködésével nyitja meg kapuit az Andrássy úti dalszínház, harmadnap a Hunyadi László erkeli ősváltozatát Ókovács Szilveszter főigazgató rendezői debütálásában, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével láthatja a közönség, negyednap pedig Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az Opera repertoárjára a Magyar Nemzeti Balett vadonatúj betanulásában. 

Erkel Hunyadi Lászlójának előadása az ősváltozathoz nyúl vissza. Érdekessége, hogy a darab eredetileg mezzoszoprán hangra írt nadrágszerepe – a fiatal Hunyadi Mátyás – visszakapja az eredetileg számára írt áriát, amit az utókor az átdolgozás során Gara Mária áriájává változtatott. 

A régi pompájában helyreállított, legmodernebb színpadtechnikával felszerelt épület lehetőséget teremt az intézmény számára, hogy a wagneri életmű terén is pótolja elmaradásait, egyben próbára tegye a javított akusztikát: előbb áprilisban Almási-Tóth András rendezésében a Parsifal kortárs olvasata látható, majd M. Tóth Géza számára nyílik lehetőség, hogy Az istenek alkonya bemutatójával kiteljesítse operaházi Ring-tetralógiáját. 

Fotó: Nagy Attila

A bemutatók mellett az Opera repertoárján szerepelnek az elmúlt évad azon premierjei is, amelyeket csak az online-térben, vagy csak a bemutató erejéig láthatott a közönség, így többek közt az Andrea Chénier, A cremonai hegedűs, a Don Carlos, a Figaro 3 , az István, a király, A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása, a Ments meg, Uram!, A Mester és Margarita, a Salome, a Simone néni, a Szöktetés a szerájból és Az úrhatnám polgár is szerepel az évad kínálatában.

A Magyar Nemzeti Balett a már említett Mayerling-premier mellett három további kortárs bemutatót is műsorára tűz, amelyek helyszíne az Eiffel Műhelyház lesz. Wayne McGregor a Royal Ballet számára készített Chroma című koreográfiája többszöri kényszerű halasztás után debütálhat a magyar közönség előtt, míg Sol León és Paul Lightfoot, az NDT2 kultikus alkotópárosának Sad Case című koreográfiája is először szerepel az Operaház balettegyüttesének műsorán. A társulat emellett saját erőforrásaiból, Solymosi Tamás balettigazgató, valamint Prokofieva Irina és Mirzoyan Albert balettmesterek átdolgozásában mutatja be Petipa Paquita-szvitjét is. 

Az Operaházba visszatérve a balettegyüttesnek lehetősége nyílik arra is, hogy ismét műsorára tűzze a közönség rég nem látott kedvenceit. Visszatér a repertoárra Seregi László Rómeó és Júliája és John Cranko Anyeginje is, az Erkel Színházban pedig 44 év után láthatja a közönség élőben a Párizs lángjait és visszatér a műsorra a Giselle, A diótörő és A rosszul őrzött lány is. A minden karácsonyi szezon nagy sikerű A diótörő előadása a jövő évadban még az Erkelben, később az Operaházban felújított változatban várja majd a közönséget. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt évek modern premierjei is újra láthatók, köztük Alexander Ekman Cacti és Episode 31 című koreográfiái, Thierry Malandain Don Juan című alkotása és Venekei Marianna Tűzmadarak című darabja is.

Világsztárok a színpadokon

Az Opera legjobb saját erői mellett kiváló külföldi vendégművészek fellépéseivel is találkozhat a közönség. A tavalyi nagy sikerű parkfoglaló mintájára az Eiffel Műhelyház Kodály parkjában idén augusztusban Patricia Petibon és Lawrence Brownlee ad koncertet, Plácido Domingo Simon Boccanegra, Erwin Schrott Mefistofele, Peter Seiffert Parsifal, Matthew Polenzani Don Carlos, John Lundgren Barak, Carlo Ventre Andrea Chénier, Annemarie Kremer Salome szerepében lép a közönség elé, míg egy különleges együttműködés keretében Sir Willard White a Porgy és Bess és A kékszakállú herceg vára férfi címszerepét is elénekli, utóbbit magyar nyelven. A 2022 augusztusában pedig a tervek szerint az Eiffel Műhelyház szabadtéri koncertjén Anna Netrebko és Yusif Eyvazov várja az érdeklődőket. 

Az Opera Zenekar élén a magyar kiválóságok mellett olyan világklasszisok is a pulpitusra lépnek, mint a Giselle-t vezénylő David Coleman vagy az Anyegint dirigáló Paul Connelly. Verdi Rekviemjét Pier Giorgo Morandi, Az árnyék nélküli asszonyt és az „Ezrek” szimfóniáját Stefan Soltész, Az ezred lányát Fabrizio Maria Carminati, a Máté-passiót Sebastian Lang-Lessing, a Pelléas és Mélisande-ot pedig Frédéric Chaslin tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség, míg az Ybl208 hangversenyt Nánási Henrik dirigálja. Az Opera saját művészeinek és együtteseinek

jubileumai előtt is tiszteleg, így Szinetár Miklós rendezőt és címzetes főigazgatót 90., Dózsa Imre balettművész-balettmestert 80. születésnapján köszönti különleges programmal az intézmény, az Opera Gyermekkar pedig 50. jubileuma alkalmából készül gálaestre.

Az évad egyik kiemelt eseménye lesz az Opera életében az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelynek megrendezéséhez az intézmény több programmal is szervesen kapcsolódik, az esemény megkoronázásaként pedig az Opera Zenekar és Énekkar is közreműködik Ferenc pápa ünnepi miséjén a Hősök terén. 

Az Eiffel Műhelyház az elmúlt időszakban próbaüzemen működött, ám most lehetőség nyílik majd arra, hogy ünnepi keretek között is átadják hazánk legnagyobb alapterületű közhasznú kulturális intézményét: ez alkalomból 2021. október 24-én Újjászületésnapi gálaestet tartanak majd.