Hirdetés

A Dóm teret a belvárosi híddal összekötő szegedi Oskola utca nem hosszú, mégis számos érdemleges vendéglátóipari egységnek is otthont ad, patinás vendéglőnek, gíroszosnak, burgerezőnek, pékségnek, pálinkabárnak, kiemelkedő cukrászdának egyaránt. És nem hagyható ki a felsorolásból a borbárként is működő borszaküzletet sem, mely korábban Palánk névre hallgatott, ez idő tájt a magyar fülnek igencsak kedvesen csengő Kárpátia borház nevet viseli.

A koncepció méltó lenne egy franchise-rendszer felépítésére: a Kárpát-medence borai kaphatók itt palackra, illetve helyben fogyasztásra, megfizethető áron, kiemelkedően kedves kiszolgálás mellett, hangulatos, vendégmarasztaló környezetben.

Az ötlet annyira kézenfekvő, hogy inkább csodálkozhatunk, hogy harminc év kellett egy ilyen jellegű egység megindításához, hiszen a bor az egyik legjobb üzenetközvetítő, amin keresztül fel tudjuk mutatni a Kárpát-medence magyar történelmi és kulturális egységét.

A palackos választék szak­üzlethez méltó, emellett közel húsz bort mérnek ki, a Felvidéket Geönczeöl Attila és a Kasnyik pince képviseli, Délvidéket Maurer Oszkár,
a tágan értelmezett Erdélyt az anyaországban 2018-ban az év bortermelőjének választott Balla Géza és a Nachbil pincészet, Belső-Magyarországot pedig az Aegidius Egerből, Borbély Tamás Badacsonyból, a Szent Benedek Tokajból, valamint a kiskőrösi Szentpéteri pince.

Korábban írtuk


Erénye a borháznak, hogy a kóstolást helyezi előtérbe; országos szinten kevés egység akad, ahol fél decire is kimérnek borokat, itt valamennyi bontott borból kínálnak kóstolóadagot. Borkorcsolyaként Kárpátia-tálat rendelhetünk, a kisebbik mindössze 990 forintba kerül, rajta szőlő, mandula, háromféle sajt, tepertős zsír és kenyér található.

Jómagam a fehérborokat kóstoltam végig – öt tételt –, a számla alig volt több, mint 1500 forint, a féldecis tételek ára 160 és 500 forint között mozog.