Vendégségben Nádasdyéknál

Nemcsak a szerelem és a hűség, de a legendák kastélya is a nádasdladányi. Nem csoda, hogy a nemzetközi filmvilág is felfedezte magának, a romantikus, soktornyos, titkokkal teli épület szolgált díszletéül az Underworld, a Borgiák és a Drakula-sorozat egyes jeleneteinek. A Nádasdy famíliának azonban nem csupán az egykori otthona, a története is tele van máig tisztázatlan rejtélyekkel. Már az eredetüket homály fedi, a családi legendárium szerint őseik a Szent István király idejében hazánkba költöző angol főurak leszármazottjai voltak, bizonyíték híján azonban sokkal valószínűbb a történetileg is visszavezethető, színtiszta magyar, Vas vármegyei eredet.

Szintén kérdéseket vet fel a Nádasdy-címerben látható kacsa, amely a 2013-ban elhunyt Nádasdy Ferenc visszaemlékezései szerint így került oda: „A magyar történelemben az első említésre méltó Nádasdy a menekülő IV. Bélát bújtatta. Legenda, hogy a király nagyon éhes volt, és egy nádasban bújt meg, ahol megtalálta az egyik ősöm, és adott neki egy vadkacsát enni. Ebből kifolyólag a Nádasdy család címerében azóta is egy vadkacsa van, nincs török fej levágva és ilyenek.” Hogy így volt-e vagy sem, nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy a családtól fennmaradt legkorábbi címeres emlék Nádasdy János 1380-ból származó szentgotthárdi sírköve, rajta a két nád között jobbra úszó vadkacsával.

A halhatatlan kedves

A Nádasdy nevet azonban nem e miatt a történet miatt, sokkal inkább egy mesébe illő, legendás szerelem okán ismeri a közvélemény, aminek emlékét, talán éppen az angol ősi vonalat megerősítendő, a Tudor-stílusban felépített nádasdladányi kastély falai őrzik. Az akkor még Sárladány területén fekvő birodalmat, a rajta álló barokk kúriával Schmidegg Károlytól 1851-ben vásárolta meg Nádasdy Lipót, majd a település nevét belügyminiszteri engedéllyel Nádasdladányra változtatta. A birtokot fia, Ferenc örökölte, aki feleségével, Zichy Ilonával közösen kezdte el tervezni az új családi otthont. Elkészültét Ilona azonban már nem érhette meg, mivel a bécsi kolerajárvány alatt megbetegedett, és alig volt huszonnégy éves, amikor nem sokkal negyedik gyermekének születése után, 1873-ban meghalt. A harmincegy évesen özvegyen maradt gróf Hübner Nándor és Linzbauer István építészekkel közreműködve egyedül is folytatta a kastély bővítését, szobáit és azok berendezéseit az eredeti terveknek megfelelően alakíttatva ki.

– Elkészült a korban merész és szokatlan újításnak számító közös hálószoba is, és a végül 1876-ban beköltözhetővé vált épület más szempontból sem nélkülözte a kor legmodernebb technikai vívmányait – mesél a kastély történetéről Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram miniszteri biztosa. – A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszerrel oldották meg, az egyik torony pedig amellett, hogy fontos építészeti eleme volt a kastélynak, a víztartály tárolására is szolgált. Merthogy bevezették a vizet, volt csatornahálózat, az 1910-es évektől pedig villanyvilágítás is, sőt, a szobákat beszélőcső-hálózat kötötte össze. Érdekesség, hogy a konyha, régi hagyomány szerint, nem a kastélyban, hanem a tűzveszély és a szagok miatt távolabb, külön épületben kapott helyet, az ételt pedig egy alagúton keresztül, föld alatti síneken juttatták be az alagsorba.

Megmenekült kincsek

A kor egyik legmodernebb kastélyának Hauszmann Alajos tervezte belső tereiben és szobáiban minden az elvesztett hitvesre emlékeztetett. Az ebédlő falaira Zichy Ilona ízlése szerinti gyümölcsös és madaras csendéletek kerültek, a dolgozószobát Barabás Miklós két, az asszonyról festett képe díszítette. A szerelmét soha nem feledő grófnak ráadásként még a pápai engedélyt is sikerült beszereznie a Vatikánból, hogy a család házi festője, Valentiny János a falubeli Szent Ilona-templom főoltárán Zichy Ilona vonásait örökíthesse meg. Nádasdy Ferenc családjához való ragaszkodását jól mutatja Magyarország kastélyépítészetének egyik legszebb terme, az Ősök csarnoka is. Ennek falait a Nádasdy-ősökről készült életnagyságú olajfestmények díszítették, köztük persze a fő helyre, a monumentális márványkandalló két oldalára került Benczúr Gyulának a házaspárról festett portréja. A különleges vörösfenyő faburkolat Thék Endre asztalosműhelyében készült, akárcsak a könyvtárszobáé, amelynek galériás polcrendszerét egykor több mint huszonötezer kötet töltötte meg. A már restaurált könyvszekrények egyelőre még üresek ugyan, de nemrégiben számos darabot sikerült a Nádasdy-könyvtárból azonosítani, ezek hamarosan vissza is kerülnek eredeti helyükre. Csakúgy, mint az Ősök csarnoka festményeinek döntő többsége, amelyeket a második világháború előtt befalaztak, így sikerült őket 1945 után épségben a Nemzeti Múzeumba menekíteni.

Teljes megújulás

Ahogy a Nádasdy család tagjai is kénytelen voltak a háború után elmenekülni, a nádasdladányi kastély pedig kifosztva, méltatlan körülmények között várta hosszú évekig a feltámadást.

„A németek mindent széjjelromboltak, mindent elvittek. Jöttek az oroszok, ők is széjjelrombolták, ami még épségben volt. […] Tudjuk, hogy a Nádasdy-kastély értékes részeinek 85 százalékát egy német hadosztály vitte el mint jóvátételt, két vonatszerelvény telt meg a kastély javai­val. A németek elvitték, ami érték volt, az oroszok pedig […] például a földszinti nagyszalonból csináltak egy istállót” – írja visszaemlékezéseiben Nádasdy Ferenc is.

– A rendszerváltást megelőző években az épületet hosszú időn keresztül Czinege Lajos honvédelmi miniszter vadászati központként használta, de volt benne rendőrőrs, cukrászda és egy időben itt működött a falu vegyesboltja is. Nagyon fontos, hogy a kastély az 1990-es évek elején rákerült az állami tulajdonból ki nem adható várak és kastélyok listájára. Mivel pályázati forrás segítségével a külső homlokzatot már korábban felújították, így a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram elsősorban a belső rekonstrukcióra és új funkciókkal, tartalmakkal való megtöltésre koncentrál – magyarázza Virág Zsolt. – Szerencsére jól dokumentált az építéstörténet, így a levéltári kutatásokra alapozva az a célunk, hogy a látogató úgy járhassa be az egyes termeket, mintha a grófi családhoz érkezett volna vendégségbe. A Bányai Balázs tervezte kiállítástematika szerint a korabeli bútorokkal és bútormásolatokkal, illetve a fennmaradt eredeti műtárgyakkal berendezett enteriőrökben a látogató helyet foglalhat, a könyvtárban olvasgathat, a télikertben kávézhat, bepillanthat a gróf dolgozószobájába, és kipróbálhatja az egykori biliárdasztal másolatát is. A visual guide-os vezetés, valamint az érintőképernyős leírások és játékok segítségével ráadásként betekintést nyerhet a XIX. századi életformába és a kastély mindennapjaiba.

A reprezentatív földszinti terek mellett megújulnak az emeleti szobák is, ahol a grófi hálón és fürdőn kívül beleshetünk a nevelőnő, valamint a gyermekek egykori játékaikkal berendezett szobájába is. Emellett érdemes lesz elidőzni az alagsorban, ahol az épület XIX–XX. század fordulóján működő műszaki felszerelései láthatók majd, a „virtuális élménytérben” pedig életre kelnek az Ősök csarnokának festményei. És ha meguntuk a zárt tereket, végül egy kiadós sétát tehetünk a kastélyt körülölelő több mint húszhektáros angolparkban, ahol már zajlik a sétányok kiépítése és a kiszáradt tómeder feltöltése.