Pünkösdkor készült el az első magyar földön nyomtatott könyv
Világszenzáció Mátyás király korából
Óriási feltűnést keltett a Mátyás király korában Budán nyomtatott Chronica Hungarorum című ősnyomtatvány megjelenése, amely a magyarság történetét a kezdetektől 1468-ig, Hunyadi Mátyás uralkodásának koráig meséli el, régebben készült magyar nyelvű történeti művek összeolvasztásával. A Budai krónika néven is ismert páratlan kiadvány 552 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én készült el.
Az első magyarországi nyomtatvány, a latin nyelvű Budai krónika – eredeti nevén Chronica Hungarorum – a latin nyelvű szöveg magyar fordítása szerint „befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által.”
A magyar nép történetét a kezdetektől, (Noétól származtatva) egészen Mátyás király uralkodásának koráig elmesélő kötet több szempontból is egyedülálló a nemzetközi és a magyar kultúrtörténet számára.
A középkori királyságok frissen alapított nyomdáiban ugyanis elsőként jellemzően vallási tárgyú kiadványok készültek, főként a Biblia- és teológiai tárgyú munkák nyomtatásai. Éppen ezért
Mátyás király korában a hazánk történetét bemutató krónika az egész kontinensen unikálisnak számított.
A 133 lapon 70 levelet tartalmazó Budai krónika Andreas Hess könyvnyomtató mester műhelyéből került ki, amely a budai Várnegyedben a ma már róla elnevezett téren állt.
Hess Andrásról nagyon kevés információval rendelkezik a történettudomány. A Budai krónikából, illetve a kiadványhoz írt előszóból annyi derül ki róla, hogy német származású tipográfus lehetett, aki Rómából került Budára, egyes feltételezések szerint 1471 késő tavaszán, a Hunyadi Mátyás ellen szervezett legkomolyabb főúri összeesküvés kibontakozásának idején. A nyomtatáshoz használt öntött betűket gyaníthatóan az örök városból hozta magával Magyarországra.
A Chronica Hungarorum megjelentetésére valószínűleg éppen a király ellen szervezkedő esztergomi érsek, Vitéz János kérhette fel a nyomdászt. A történelmi események okán kialakult bizonytalan politikai légkörben a munka befejezése hosszan, több mint két évig húzódott.
Hess András utalást is tesz a könyvben a hatalmi küzdelmekkel terhelt bonyolult történelmi időszakra:
„Bár a külföldiek, például a lengyelek és csehek és a Szent Koronának alávetett más lakosok sokat ármánykodtak ellene, Mátyás szembeszállt velük, mint bátor és győzhetetlen oroszlán.”
Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) 2023-ban, a Budai krónika megjelentetésének 550. évfordulója alkalmából fakszimile kiadványt adott közre, amelyhez Farkas Gábor Farkas írt izgalmas tanulmányt. A munkából kiderül, hogy Hess András műve olyan népszerű volt a maga idejében, hogy még kézírásos formában is terjedt.
A feltételezhetően 200-250 darab nyomtatott változatból mindössze tíz eredeti példány maradt ránk, amelyek közül kettőt Budapesten az OSZK-ban és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárában őriznek. A további nyolc kötet kontinensünkön Krakkóban, Lipcsében, Leningrádban, Párizsban, Prágában, Rómában, Bécsben és az amerikai Princetonban található.
A Chronica Hungarorumba IDE kattintva tudnak belenézni.
A budai és a brünni krónika
Mátyás király idején több magyar krónika született az uralkodó környezetében. Chronica Hungarorum eredeti címen tartjuk számon a Budai krónikát és a Thuróczy-krónikát is. De míg az előbbi 1473-ban Budán, addig az utóbbi 15 évvel később, 1488-ban Brünnben (Brno), majd Augsburgban jelent meg. Mindkét ősnyomtatvány a magyarság történetét meséli el a kezdetektől Mátyás király koráig, hazai történetírók korábbi alkotásainak felhasználásával.
Mátyás király könyvtára a Bibliotheca Corviniana a reneszánszkori Európa második leghíresebb gyűjteménye volt a vatikáni könyvtár után, amely az uralkodó halála, illetve a Mohácsi vész után nagyrészt elpusztult, a megmaradt kiadványok szétszóródtak a világ országaiban.
A nagyjából 2 ezer darabból álló gyűjteménynek mintegy 10 százaléka élte túl a történelem viharait. Ezeknek a köteteknek a digitalizált változatát az OSZK munkatársai folyamatosan elérhetővé teszik a corvina.hu weboldalon.
