Hirdetés

Mivel az alkotmány és jogállam (konkréten és úgy általában) is állandó gumicsont, olvasva a liberális „definíciót”, fontosnak éreztem az alábbiakat:

Most végre megtudtam (https://kolozsvaros.com/2022/09/22/ket-honap-alatt-hogy-lehet-atszervezni-azt-amit-12-ev-szorgalmas-munkajaval-hoztak-letre), mi is az a jogállam: „A jogállamnak az a lényege, hogy a hatalmi ágak függetlenek, hogy vannak az uralkodó rezsimtől független állami hatóságok, amelyek valamiféle féket és ellensúlyt képeznek…!”

Mert én eddig azt hittem, hogy a jogállam a jog és állam szó összevonása, vagyis az egy olyan állam, ahol a jog érvényesül, a meglévő jogszabályok minden állampolgárra érvényesek és érvényesülnek is.

De nem! A jogállam bizony hatalmi kérdés – nem jogi. Mert a rendes jogállam, az olyan, hogy a hatalmi ágai teljesen önállóak. Másképp nem tudnák fékezni, ellensúlyozni egymást valamilyen egyensúly érdekében. Csak az a baj, hogy ez csak akkor racionális, ha valamelyik ág rosszat akar, mert ekkor valóban elkél a többiek fékezése. Viszont ha jót akar, akkor meg ugyan kár fékezgetni, mert nincs mit ellensúlyozni. Tehát jogállamozni csak az az ág akar mindenáron, amelyik irtóra nagyon tudja a jót – így a másikét mindenképp rossznak nyilvánítja. Vagyis a saját jóját mindenáron érvényesíteni akarja – amit csak hatalomra kerülés révén tud. Ha meg egyik ág sem akar jogállamozni, akkor valaki más ügyködik, akinek kapóra jön az ágak gubanca – mert akkor ők nem vele foglalkoznak, hanem egymással.

Itt már csak az okozza értetlenségemet, hogy ahogy egy fának vannak az ágai (egész és rész), úgy egy államhatalomnak is vannak hatalmi ágai – ami szintén rész-egész ügy. Ahogy egy faág sem „dolgozik” a fa ellen, sőt, nem lesz fa (a fája helyett), a hatalmi ágakat sem lehet önállósítani. Mert nem a hatalmi ágaknak van állama, hanem az államnak (államhatalomnak) vannak hatalmi ágai.

Még jó, hogy eme felismerés nem hatalmas, így nincs mit fékezni rajta. Súlytalan lenne az ellensúly.

Korábban írtuk