Bezzeg most majd – Román terjeszkedés, magyar asszisztencia
T. O., MikházaKaptam az SMS-eket és az e-maileket az RMDSZ-től a romániai elnökválasztás kapcsán. A románok 1918 körül lelkiismeret-furdalás nélkül ellopták Erdélyt szőröstől-bőröstől és őrült románosításba kezdtek. 1940-ben a magyar hadsereg visszafoglalta az északi részt a tolvajoktól. Hogy 1945-ben újból elússzon a románok javára, és gőzerővel folytassák a vad románosítást. Még Sztálin elvtárs is megsokallta a disznóságokat az erdélyi őshonos magyarokkal szemben, és 1952-ben a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létrehozására kötelezte a gazembereket. 1958-ban a szovjetek kivonultak, és a románok vidáman folytatták az erdélyi magyarok hátrányba szorítását. Erdélyben így zajlottak a román homogenizációs folyamatok. Csak Marosvásárhelyen az 1960-as évektől a tiszta magyar tanintézményekből és magyar kulturális intézményekből vegyes román–magyarokat csináltak. Az élősködők 1968-ban a kulturális után területi átrendezést is megejtettek. A tartományt három darabra osztották: Maros, Hargita és Kovászna megyékre. Ahová rakéta sebességével építették tovább az ortodox templomaikat. (Erdélyben az ortodox templomok több mint 90 százaléka 1918 utáni!) Legújabban megint területrendezésre készülnek. Ami magyar volt errefelé, abból ősrégi román hazugságot gyártottak-gyártanak. Minden választás előtt mindent megígérnek az erdélyi magyaroknak a jelöltjeik, de utóbb semmit se tartanak be. És mindezt több mint száz év után is erdélyi magyar asszisztenciával!