Hirdetés

A Demokrata november 17-ei száma a személyiséget meghatározó identitás fontosságáról szóló beszélgetést közöl (20–21. oldal). A beszélgetőtárs Kiss Paszkál, egy református egyetemi intézet vezetője valamely csoporthoz tartozás sikerességének vagy kudarcosságának „méretfüggőségét” állapítja meg. Példaképpen a nemzeti, illetve az európai identitás között feltételezett határt említi: míg az előbbi – szerinte – optimális méretű az azonosuláshoz, az utóbbi átláthatatlan és túl heterogén ehhez.

Szerintem viszont a méretnél fontosabb szempont az identitásképző értéktartalom. A „fősodor” által erőltetett európai uniós identitás nem azért kevéssé vonzó számunkra, mert Európa túl nagy és túl heterogén, hanem mert értéktartalma kétes értékű emberi agyszülemény. A nemrég nálunk megtartott katolikus Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jó példa a globális méretű azonosulásra egy transzcendens, kinyilatkoztatott igazsággal és morális értékrenddel. Nem lehet elégszer felidézni Robert Schumannak, az európai összefogás egyik „atyjának” intelmét: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”, ami akár a magyarságunk jövőjére is vonatkoztatható.

Végül egy ideillő megjegyzés: nemcsak a személyiséget tartósan és természetesen meghatározó identitás, hanem a demokrácia sem képzelhető el transzcendencia – hitünk szerint a kereszténység – nélkül. Egy közösség önkormányzásához ugyanis közösen elfogadott morális értékrend kell, amely csak diktatórikus módon érvényesíthető, ha nincs – közös hitvallás révén – objektívnak elfogadott spirituális forrása; ha ideológiai alapja csupán mesterséges emberi alkotás.

Korábban írtuk