Hirdetés

Önkínzó módon két hétig az ellenzéki csatornákat néztem. Döbbenetes volt látni, hogy a mindent elsöprő Fidesz–KDNP-győzelem után a totálisan megsemmisült ellenség – mert ez a bagázs már régen nem nevezhető ellenfélnek – retorika tekintetében semmit sem változott. Eszembe jutott Végh Antal író barátom nagy sikerű könyve, a Gyógyíthatatlan.

Ez a definiálhatatlan összefogás, lánykori nevén moslékkoalíció, vezetőivel együtt tényleg gyógyíthatatlan. A negyedik kétharmad után is, mint egy elromlott lemezjátszó, ugyanazt a bornírt szöveget mondják. Szavazóik – költői kérdés – mikor fogják megunni hazaáruló politikusaik fröcsögését? Barátaimmal, családommal szánalommal néztük, hogyan árulták el egymást a választás éjszakáján. De ezen a kormánypárti szavazó már nem lepődik meg, hiszen azok, akik 12 éve mocskolják, árulják hazánkat, külföldön meg sorszámot kérnek George Soros feneke előtt, és még jobban uszítják az ukrán ripacsot, azoktól mit várhatunk?

Végül üzenem a tornából felmentett Fegyőrnek, Tordai Bencének, MZP/X-nek, ha annyira akarnak katonákat küldeni Kijevbe, induljanak maguk is bátran harcolni. De vigyenek az ukrán menekülteknek küldött tisztasági csomagokból sok-sok pelenkát is, mert az első ágyúlövés után cserélni kell a pelust…

Jó lenne, ha követnék őket bukott ellenzéki vezetőik is holdudvarukkal együtt.

Korábban írtuk