Jó alap – Választás

Első szó az örömé, a második is, harmadik a hála, köszönet, gratuláció szava mindazoknak, akik belefeszülve összehúzták a negyedik – igazán történelminek nevezhető – kétharmadot. A negyedik szó pedig… nos, a negyedik semmiképp sem lehet a gúnyé, mert míg kötelességünk rámutatni a koalícióba gyűrődött és e koalícióra kívülről csimpaszkodó párthangadók elborzasztó silányságára, akik maguk képezik azt a dugót, mely elzár minden felfelé törekvő lehetséges újat, ugyanakkor az 1 800 000 szavazójukra nagy szükségünk van és lesz a további építkezésben. Épp úgy, mint a magunk jóval népesebb és a szavazástól távol maradók szürke táborára is. Valahogy szót kell értenünk (no, nem a vadliberális globálhívőkkel, mert az olyan sötét szemüveg, hogy azon semmi fény át nem hatolhat), van rá négy évünk, mert egy győztes legyintéssel nem léphetünk át ilyen, olyan, amolyan problémáikon.

A mi oldalunk mindenesetre lemond róla, hogy választási nyeresége után felfüggessze a jogállamiságot, és hajnalonként nincs kegyelem alapon vitesse el a minket korábban ezzel fenyegetőket. Ez már jó alap egy komoly párbeszéd elindításához.