Hirdetés

Olvasom, hogy az aktuális román belügyminiszter és néhány román újság dicshimnuszokat zengett a húsvéti csíkszeredai ételszentelésről. Csak hát a jelen pillanatban nem ezek mozgatják és rigmusoztatják a románokat az utcán, hanem másféle románok: a magyar temetők Simion-féle gyalázói, az idült, magyarokat feljelentők, a mélyen magyarellenesek, a székelyföldi románok „civil” fórumának tagjai stb.

Néhány erdélyi magyar újságíró meghatódott a miniszterek dicséretétől, felkapták díszlajbijukat, és ilyeneket fogalmaztak meg: „Régóta várt, ugyanakkor a kölcsönös tisztelet és bizalom megteremtéséhez elengedhetetlen hangnemű beszámolók ezek, amelyek túlmutatnak önmagukon. Újraélesztik a reményt, hogy idővel a mesterségesen szított magyargyűlöletnek is véget lehet vetni.”

100 év „magány” után még mindig ennyire jóhiszemű, naiv balgák lennénk, tovább reménykedünk a reménytelenben?

Korábban írtuk