Levelezés 2009/08.
Eszemben sincs!
Ezt a félmondatot dobta oda foghegyről Draskovics Tibor riporteri kérdésre válaszolva, miszerint lemond-e amiatt, hogy 48 órán belül leváltotta majd visszahelyezte hivatalába Pásztor Albertet egy rasszistának bélyegzett kijelentésével kapcsolatban. Draskovics talán maga sem tudja, milyen árulkodó ez a félmondat. Nemcsak tényszerűen bemutatja az egész MSZP-kormány elviselhetetlen hatalmi gőgjét, hanem arra is utal, hogy miért neki kéne lemondani, hiszen a kapitány menesztését valójában nem ő kezdeményezte. A miniszterelnök akarata nélkül ugyanis ebben az országban ilyesmi nem történhet. De most Gyurcsány elgaloppírozta magát. A kapitány mellett egy emberként állt ki a polgármestertől kezdve az önkormányzati testület, a megyei önkormányzat, cigányszervezetek, a borsodi cigányvajda és a város egész, békét óhajtó polgársága. Külön pikantériája az ügynek, hogy T. Asztalos Ildikó SZDSZ-es képviselő és a cigányvajda ugyanazt üzenték Gusztosnak, hogy először jöjjön ide lakni, aztán szónokoljon! Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere szimpátiatüntetésre hívta a város lakóit, Gyurcsány pedig megijedt. Nem kicsit, nagyon. Két rossz közül a kisebbiket választotta. Egy gyors látszatvizsgálattal visszahelyezték a kapitányt a posztjára. Inkább vállalta a rasszizmus eltűrésének vádját, mint hogy vele szemben létrejöjjön egy összefogás, ami esetleg a politikai pályájának a végét jelentené. Ezután Káli, lázadásának erejét tompítandó, közzé tette, hogy a tüntetés elmarad, mert okafogyottá vált. Vasárnap délután mégis tüntetett egy meglehetősen heterogén tömeg, Káliék is megjelentek, de aktívan nem vettek részt benne. Viszont a beszédek alatt Káli a helyi tévének nyilatkozva a szélsőjobb veszélyeire utalt. Mindenesetre a demonstráció este 7 tájt békésen véget ért. Mi pedig megmutattuk az országnak, hogy valódi össznépi akarattal akár egyetlen nap alatt is fordítani lehetne történelem menetén.
Juhász Margit, Miskolc
Nyugati kirakat
Pásztor Albert, miskolci rendőrkapitány nagy „bűnt” követett el: kimondta, hogy a városban decemberben és januárban megtörtént valamennyi rablás elkövetője cigány származású volt. Draskovics rendészeti miniszter – a régi, elvtársi reflexeket követve – vágott vissza, áthelyeztette az igazmondót (nyilván a hazug utasítására), majd észhez térve sürgősen visszavonta az intézkedését. Az eset egyértelmű, nemigen igényel magyarázatot. Az Európai Unióban, a XXI. században már nem megy az „átkosban” megszokott vörös módszerek szerinti kormányzás. Világnézeti alapon nem lehet az embereket kirugdosni. Kiderült, hogy a 60 év alatt megtollasodott és bebetonozódott elvtársak hatalmának is vannak ésszerű határai. A közvélemény nyomása képes ellenállni a szélsőliberális etnikai rögeszméknek és túlkapásoknak. Szerintem az MSZP egyre népszerűtlenebb politikája már Európa szerint is szalonképtelen. Ez már nem rakható ki hazánk nyugatra néző kirakatába.
Kövér Károly, Szeged
Szajkózni kell!
Olvasom, hogy a napokban az EP-ben üléseztek a nemzeti kisebbségek problematikájáról. Amikor a kisebbségek területi autonómiájára és kollektív jogaira terelődött a szó, az oláh küldöttség azt hangoskodta habzó szájjal, hogy Oláhiában a kisebbségi kérdések példaértékűen vannak megoldva, példát vehet Európa is róla, és pofátlanul a spanyolországi és az olaszországi megélhetési oláh bevándorlókhoz hasonlították az erdélyi magyarokat. Fura, hogy a „művelt”, „okos” nyugat-európai EP-képviselők miért nem csodálkoztak azon, hogy az oláhok miért bizonygatják ordibálva a példaértékűt, ha az tényleg való igaz? Miért nem tűnt nekik tolvajkiabálásnak az oláh hangoskodás, tiltakozás és fals érvelés? A Kárpát-medencei magyar EP-képviselők naponta el kéne hogy magyarázzák argumentumokkal a történelmi tényeket nem ismerő nyugat-európai kollégáiknak, hogy hatalmas különbség van a megélhetési bevándorló kisebbségek, és az őshonos kisebbségek között. Az egyik elspulnizott szülőföldjéről a kerítésen levő varjú reményében, a másik pedig otthon maradt szülőföldjén élni-halni, miközben nem tehet arról, hogy kisebbségben felejtették mások, a szülőföldjén. Ezért nemcsak személyes jogok illetik meg, hanem kollektívek is. A kollektív jogok nemcsak a ránk telepített „többségi” műnemzetet illetik meg, hanem minket is, akik már régebb itt vagyunk, mint az 1800-as években, Európában Őrültként bolyongó oláh Ábrahám Jankó, és a sz…rt keverő gyilkos oláh „vitézei”. Minket nem lehet holmi németországi törökként, spanyol- és olaszországi stb. spekuláns oláhként kezelni. A Kárpát-medencei magyar EP-képviselőknek kutya kötelességük ezt az addig szajkózniuk, amíg a nyugat-európai konzumidióták meg nem értik!
TO., Mikháza
Drazsé
A mókusarcú dzsóker miniszterünk – miután 80 huszárt vezényelt Borsodba – közölte, hogy megszűnt a bűnözés, Miskolc „alvóváros” lett. A mellette álló finánc főkapitány rábólintott a bejelentésre. Ezután Miskolcon megjelent Horváth Aladár és megfogalmazta elvárásait: válságkezelést, szociális bérlakásokat, a polgári önvédelem felszámolását, a rendőrkapitány nyugdíjazását követelte, valamint olyan munkahelyeket, amelyekhez egyáltalán nem kell iskolai végzettség. Cserébe szokás szerint semmit sem kínált. Ő már így szocializálódott, neki akkor is jár, ha nem tesz érte semmit. Legyen elég, ha nyugton marad. Amikor a 70-es években a Sajó elöntötte a miskolci cigánytelepet, a tanács beköltöztette őket az összekötő városrész panellakásaiba. A társaság a ház végében tüzet rakott, szalonnát sütött, ivott, kártyázott, óbégatott. A lakásokat aprópénzre váltották, majd felszívódtak és a Szondi telepen tűntek fel újra. Ott a kiskerteket lepték el (már fémkeresővel sem lehet vasat találni), a tulajdonosokat meg elűzték. Legújabban az avasi lakótelepet szállták meg szocpol-panama segítségével, milliárdos nagyságrendben. És akkor jön Horváth és bérlakásokat követel. A miskolci önkormányzat városőrséget bérelt, Pásztor kapitány pedig kimondta a valót. Erre jön Horváth és talonba helyezné őket. Köztudott, hogy a romák szeretnek iskolába járni. Van aki tíz évet is eltölt az alsó tagozatban. Aladár nem biztatja őket, hogy tanuljanak, ne csak tanárt verni járjanak az iskolába, ehelyett követeli, hogy megfelelő munkahelyet teremtsenek nekik. Ha ők nem hajlandók emelkedni, süllyedjünk le mi – majd csak találkozunk valahol. Azt hihetnénk, hogy ekkora hülyeség láttán a kormány a fejéhez kapott, hiszen a semmiből juttatott kétmilliárd forintot a rendőrség megerősítésére. Nagy reményeink ne legyenek. A mókusarcú már március 15-re készül. Gőz erővel.
M. S., Miskolc
