A megvezetettek azok, akik könnyen becsaphatók és korrumpálhatók, vagy a mélyszegénységük miatt kiszolgáltatottak. A baloldali bázis megtartásáért és a nemzeti oldal szétforgácsolásáért a eszköztár kimeríthetetlen. A rendszerváltáskor megalakult nemzeti pártokba téglák kerültek, akik a pártokat bomlasztották. Ennek estek áldozatul a kereszténydemokrata és a kisgazda pártok. Az SZDSZ 180 fokos fordulattal a szocialisták koalíciós partneréül szegődött. A rendszerváltó és kezdetben népszerű MDF húsz év alatt teljesen leépült. Áljobboldali pártocskák léptek a színre és választói szavazatokat vettek el a jobboldaltól. A baloldal a politika győzelmeit az országgyűlési választások alkalmával elkövetett csalássorozatokkal érte el. A legismertebb trükkje a körbeszavazás volt. Ilyen módszerekkel a jobboldal fölénye ellenére a baloldal választásokat nyert, a hatalomba kerülés után pedig kiárusították, szétlopták, tönkretették az országot. Műnácikat és műnyilasokat vonultattak fel, a cigány–magyar ellentétet felszították. Az ellenzéket a nemzeti ünnepeinket ráuszított rendőrterrorral félemlíti meg. Ahogy ezek a módszerek sorra napvilágra kerülnek, a nép egyre felvilágosultabb lett, s hamarosan eljut arra a pontra, hogy teljes mértékben elutasítja a gazemberséget, ahogy azt a nálunk fejlettebb demokráciákban már régen megtették.

Tégen László, Nagymaros

Dolgozni

Kolompár Orbán szerint, aki azt mondja, hogy szeret dolgozni, az hazudik. Dolgozni senki sem szeret, legföljebb kényszerből teszi. Közlöm K. O.-val, hogy én szeretek dolgozni és nem is hazudok. Lehet hogy magukra gondolt és akkor igaza is lehet, bár ismerünk kiváló cigány dolgozókat is – akiket ezzel szintén sikerült megsértenie. Látott már K. O. nyolcvanéves, vállán kapával vánszorgó embereket? Mit gondol, hová mehettek? Ezek az emberek gyermek korukban kezdtek, felnőtt korukban hozzászoktak és végül megszerettek dolgozni. Sokan közülük azt mondják, addig érdemes élni, amíg dolgozni tudnak. Értesítsék Mohácsi Viktóriát, amikor a „parasztok” lopják a cigányok kertjéből az uborkát. Most néhány sort idézek először Wass Albert Elvásik a veres csillag című könyvéből, ahol egy székely apa és a fia szánt két kis tehénkével: „…a földszagú, langyos levegőben énekelni tanult a pacsirta. Öröm volt dolgozni Isten kék ege alatt…” Fekete István Zsellérekjéből néhány sor, aminek az előzménye, hogy a parasztember a fronton van, a felesége és 13 éves fia otthon van. „A gyalogút mellett embermagas volt a gabona. A kalászok hintázva záródtak össze utánam. Csak tudnék kaszálni!” – gondolja. És végül említsük meg József Attila csodálatos sorait: „Dolgozni csak rendesen, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

Szabó László, Balatonalmádi

Gyalázat!

Mint a Demokrata rendszeres olvasója, szeretném megosztani önökkel azt a gyalázatos esetet, ami tegnap a 20 éves fiammal történt. Hazafelé menet a Lágymányosi hídnál két cigány késsel rátámadt, földre lökték, az egyik állon rúgta, azóta sem bír enni, elvették a pénztárcáját (benne igazolványok, bankkártya, pénz, étkezési jegyek), letépték a nyakláncát. Történt ez fényes nappal, az arra haladó emberek teljes közönye mellett. Miután lelkileg kicsit összeszedte magát, barátnőjével együtt bement a IX. kerületi kapitányságra a Haller utcába. Ott jött a feketeleves. Próbálta elmondani, hogy mi történt, de senki nem volt rá kíváncsi. Az ott lévő egyenruhás másfél órán keresztül várakoztatta őket a folyosón, és közben párszor elmondta, hogy szabadságon van. Időközben többen lettek, mint kiderült hasonló cigány támadások áldozatai. Végül fiam barátnője megelégelte a méltatlan várakoztatást és hangot adott véleményének, ami úgy kezdődött, hogy „ki a f…t érdekel, hogy ki van itt szolgálatban és ki nincs”… Ez hatott, mert ekkor elkezdtek foglalkozni velük. Csakhogy első perctől kezdve ezt kellett volna tenniük. Félelmetes a saját bőrünkön tapasztalni azt, hogy ha támadás ér, nincs kihez forduljunk. Egy álmatlan éjszaka után írom soraimat, mindent átgondoltam. Véleményem szerint a rendőrség ezzel a hozzáállással korlátlan teret ad a bűnözőknek. Miért? Felmerül bennem a kérdés, hogy akárcsak egyetlen nap, egy kerületben hány emberrel történhet ez meg? Közülük hányan fordulnak a rendőrséghez? Hányukat alázzák meg hasonló várakoztatással? Vélhetően annak reményében, hogy majd megunják és hazamennek. Hogy lehet az, hogy egy szabadságos rendőr egyenruhát húz és a kapitányságon tölti az értékes szabad idejét? Tegnap éjjel kínomban felhívtam a 107-et és az ottani ügyeletes hölgynek elpanaszoltam a történteket. Meghallgatott és azt javasolta, tegyünk feljelentést a Teve utcában a szabadságos rendőr ellen. Na de érdemes? Attól tartok semmire nem mennénk vele, csak felesleges procedúra lenne a fiamnak. Azért írtam meg mindezt önöknek, mert végtelen elkeseredést és tehetetlenséget érzek. Fontolgatom, hogy a helyi Jobbik-irodával is felveszem a kapcsolatot. Arra szeretném kérni, hogy ha lehetséges valamilyen formában, publikálják a történteket. Nem maradhat az ilyen eset titokban és bár a mi rendőrségünk csak akkor aktív és jól felszerelt, amikor a nemzeti ünnepeinken kivezénylik őket ellenünk, mégis minden megtámadottnak hallatnia kell a hangját, ha már mást nem tehetünk. Még annyit szeretnék elmondani, az előbb beszéltem a fiammal. Kihallgatása során megkérdezték tőle, hogy ki hívta fel a 107-et. Tehát az így megy, rögtön leadják a drótot. Az én jóhiszemű gyerekem meg még próbálja megérteni a vele minősíthetetlenül bánó rendőrt. Szegény agyonhajszolt rendőrt, akinek nincs kapacitása a bűnözőkre, na meg az áldozatokra sem. Szeretné elfelejteni mindazt, ami tegnap vele történt. Na de ki irányítja ezt a rendőrséget és miért így? Miért kell reménytelen kiszolgáltatottságban élnünk?

(név és cím a szerkesztőségben)

Mire várnak?

Tisztelt Fodor Gábor, kaptam Öntől egy levelet, melyben arra kért, mondjam el a véleményemet és az ajánlószelvényem elküldésével támogassam az SZDSZ-t az európai parlamenti képviselői választásokon. Ajánlószelvényt nem küldök, viszont a véleményemet elmondom. Gyurcsány Ferenc lemondása után Ön körbefutkosta a hírcsatornákat, mondván, az SZDSZ csak hiteles emberekből álló szakértői kormányt támogat. Bajnai G. megbukott mint üzletember, mint gazdasági miniszter és a libatenyésztők kifosztásával a tisztességét is elvesztette (szakértői kormány hiteles embere?). Elnök Úr az őskommunistákból, off shore-virtuózokból álló kormányt zeneszóra (Internacionálé) vita nélkül elfogadta. A szocialistákat rövid időre megmentette, a saját pártját viszont végérvényesen megbuktatta. Kíváncsi vagyok, most hogy fogják összecsalni a kopogtatócédulákat a soron következő országgyűlési választások előtt és találnak-e olyan szabad(lábon lévő) madarakat, akik alig várják, hogy csúfosan leszerepeljenek.) Azt Önök pártját otthagyták az alapító atyák és az igazi liberális értelmiség színe-java. mert lejáratatták a magyar liberalizmust. Elnök Úr, Tamás Gáspár Miklós, az alapítók jeles képviselője azt kérte Önöktől: „Kedves szabad demokraták! Legalább a múltra ne hozzatok szégyent, a jelen úgysem ér sokat. Oszlassátok föl a pártot, hagyjátok a fenébe az egészet!” Ez másfél éve történt. Mire várnak?

Kiss József, Budapest

Kórusban

Miután az oláhokat betuszkolták az EU-ba az RMDSZ és a magyarországi pártok is, s ezek ott megizmosodtak, megérkezett az oláh hála is: a még magyarok lakta erdélyi helyeken kilóra leváltották Bukarestből az összes magyar igazgatót, a tanügyi, egészségügyi, munkaügyi, mezőgazdasági stb. területekről. Még akkor, amikor az oláh szándék kiszivárgott, Markó és az egész RMDSZ-es megélhetési bagázsi, melldöngetve ordítozta, hogy megvédünk minden magyar igazgatót. Aztán egyet se védtek meg! Ha egy magyar egyén nem lehet a saját szülőföldjén és az ősei szülőföldjén akármi és akárki, csak az idegen tolvajok, akkor keményen el vannak nyomva a szülőföldjükön. Ez se nem demokratikus, se nem európai. Az EP-ben kéne a magyar képviselőknek kórusban felvetniük azt, hogy az igazi erdélyi magyarok a szülőföldjükön csak takarítónőknek, kapusoknak stb., jók – az oláh betolakodók szerint. (A kollaboránsok lépcsőházfőnökök is lehetnek.)

TO., Mikháza