Arra is, hogy ez a dicső reformpárt, amely most az emberek nadrágjának lerángatásában kültagként segédkezik, mikén bénította meg az országot a taxisblokáddal a hatalom reményében. E párt szerint voltunk mi már mélymagyarok, a másságra nem nyitott maradiak, kábítószer-ellenesek, fajgyűlölők, lábszagú mucsaiak stb. És Magyar jelentette ki annak idején, kizárt dolog, hogy az SZDSZ koalícióra lépjen Hornékkal. Hát ezek a jelenségek sodorták erkölcsi válságba az országot. Az SZDSZ-ről nem a Fidesz, hanem a választók állítanak ki bizonyítványt. A vágyott polgári középről pedig annyit: A frigy nem lehetetlen. Ibolya asszony mostanában sok mindenre nyitott. Üljön le vele, szívjanak el egy-egy füves cigit, ki-ki döntse el, hogy fiú akar-e lenni vagy lány, aztán jöhet a nász. De kábulatukban is tudniuk kell, hogy két százalék meg két százalék az nem öt százalék. Reménybeli bonsai gyermeküket pedig ne próbálják polgári középnek elkeresztelni. Nem fog menni!

M. S., Miskolc

A népirtásról

Örömmel olvastam a lapjukban, hogy esetleg a jövőben büntethető lesz a holokauszt-tagadás. Ha ezt be is tartják, akkor soha nem látott esély nyílik az MSZP–SZDSZ megmondóembereinek bebörtönzésére. Népirtás ugyanis nemcsak a huszadik században volt, hanem az ókorban is. Méghozzá Perzsiában. Adár hó 13 napján a zsidók az őket befogadó perzsa népből három nap alatt nyolcvanezer embert gyilkoltak meg. Sokakat elevenen égettek meg. De ők ezt purim néven megünneplik – a vigalom és az öröm napjaként. De volt más is Krisztus után 614-ben. Nézzük, mit ír erről Israel Saamir a Rasszista állam? című műve 121. oldalán. „Elérkezett a győzelem és a bosszú régen várt órája, és a zsidók ki is használták ezt az alkalmat. A szent város megszentségtelenítését keresztény vérrel mosták le. A perzsák állítólag pénzért árulták a szerencsétlen foglyokat. S a zsidók bosszúvágya erősebb volt a kapzsiságuknál is: nem haboztak mélyen az erszényükbe nyúlni, s azután mind egy szálig legyilkolták a drága pénzen megvásárolt rabokat. Abban az időben azt beszélték, hogy 90 ezer ember lelte így halálát.” Az amerikai indiánok és az örmények irtásáról ne is beszéljünk. Akkor ez mind holokauszt volt? Vagy mégsem? Aki ezt tagadja, annak tömlöcben a helye, ugyanis én úgy tudom, hogy eddig még hivatalosan nem védették le a holokauszt szót!

E. R., Eger

Külföldiek a magyar nyelvről 1.

Az, hogy mi magyarok büszkék vagyunk az anyanyelvünkre, magától értetődik. Az viszont kevésbé, hogy igen sok külhoninak is igen jó véleménye van édes anyanyelvünkről. Az alábbiakban idézünk néhányat közülük:

Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal Utas és Holdvilágról:

„A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.”

Jakob Grimm meseíró, aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta:

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.

N. Erbersberg bécsi tudós:

„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”

George Bernard Shaw drámaíró:

„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

(Folytatása a következő számunkban)

Bercsi Kati, Budapest

Kérkedés

Az erdélyi magyar tulajdont és vagyont az oláhok 1918 óta kezdték el dézsmálni. A praktikát aztán 1945 után kiteljesítették. A magyar birtokokat (földeket és annak kincseit) eloláhizálták, a jelentős magyar építményeket vagy lebontatták, vagy romosodni hagyták, mert nem illettek bele a nem létező középkori oláh építészeti „kultúrába”, és árulkodtak tolvajlásaikról. Ma, a Realitatea (Valóság) hírtévéjükben, a bonchidai Bánffy-kastélyt oláh építészeti remekműként reklámozták, holott a kastély 1387-től 1945-ig az erdélyi magyar Bánffy család tulajdonában volt! Kalandor angolok segítségével kürtölik világgá ma, hogy tessenek jönni, látni az értékes középkori oláh építészeti remekművet Erdélyben!

TO., Mikháza

Nagyvizit

– Mit akarnak? Nem adom! A tizenkettediket nem adom! – Nyugodjon meg, Kovács bácsi. Senki se akarja elvenni a 12. nyugdíját. Kicsit kábult még a nagy műtét után. Csak nagyvizitet tartunk. – De ki az a két civil maguk között? – Á, ők nem a nyugdíjfolyósítótól vannak, hanem az ÁVO-tól (Állampolgári Vagyonfigyelő Osztály) jöttek, hogy a hogyléte felől érdeklődjenek. – Bizony, hogy érzi magát, Kovács úr? – Köszönöm… még élek. – Nem akarjuk soká fárasztani, de egy dolgot tisztáznunk kell. Közeledik a vagyonadója befizetésének határideje. Az orvostudomány ma már nagyon magas szintű, de azért előfordulhat… Érti, ugye, az államháztartás nem károsodhat, ha ne adj’ isten valami nem várt esemény… Tudja, a fizetési kötelezettségek az örökösre szállnak. Ne vegye zaklatásnak, de egy-két – örökösökre vonatkozó – információt szeretnénk erre az űrlapra rávezetni. – Na jó, írják! Abban a nem várt esetben, ha felfordulnék, az összes ingó és ingatlan vagyonomat a szeretve tisztelt miniszterelnök úrra és a pénzügyminiszter úrra hagyományozom fele-fele arányban.

Keszthelyi István, Bp.

Így is lehet

Örömmel fedeztem fel a Demokratában a Kormorán együttesének reklámját, meghívóját. Erről írnék. Barátaimmal, feleségemmel mi is voltunk Zalalövőn a Kormorán Együttes koncertjén. Fantasztikus hangulat, lélekmelengető zene, kiváló zenészek és jobboldali közönség. Sehol nem láttam egyetlen biztonsági cég izomagyú emberét, sőt még egy rendőrt sem. Nem voltak testőrök és mégis hihetetlen rend volt, a rajongók fegyelmezetten élvezték az előadást. Remélem, a szélső liberális Gusztos, Horn, Horváth Aladár és Kolompár Orbán is olvassa soraimat és talán megértik a lényeget: a jobboldali, konzervatív emberek tömegében soha nem voltak rasszisták és kirekesztők. Soha nem ők kezdik a balhézást, hanem a liberális hangadók által felzaklatott sötét elemek. Nem ők gyűlölik a cigányokat, hanem a jelek szerint a felbujtott cigányok egy jó része gyűlöli a magyarokat. Attól, hogy most az európai uniós szavazáson ilyen nagyarányú győzelmet arattunk, épp ezek a liberális hangadók lesznek csendesebbek és remélem, hogy a jövő évi választások után végképp el fognak csendesedni. És eltűnni!

Paksa Tibor, Lenti

Mélyen

Valamelyik tévéadón pár hónapja láttam-hallgattam egy politikai vitaműsorfélét, ha jól emlékszem Bayer Zsolt, Kondor Katalin, Szentesi Zöldi László és Bencsik András beszélgetett. Bencsik András valamit vagy valakit dicsért s a mondatát így fejezte be: „megemelem előtte kalapom mélyen”. Azt hiszem, az utóbbi években rádióban, tévében, újságban ez a kifejezés nem szerepelt, hacsak ezt az Ady-verset (Krisztus-kereszt az erdőn) nem mondta el valaki. Ha rajtam, megszállotton múlna, nem engednék olyan műsort, cikket stb. megjelentetni, amiben legalább egy irodalmi idézet, onnét vett kifejezés el nem hangzik Adytól, József Atillától, Aranytól… egyáltalán versből. De ha ez az elvárás képtelenség is, hadd üzenjem Bencsik Andrásnak és mindenkinek, aki egy kicsit is törődik meglehetősen törődött és egyre szegényesebb édes anyanyelvünkkel: ilyesmi hallatán megemelem kalapom mélyen!

K. J., Budapest