Levelezés 2009/26. szám
Ha a javaslatát hét évvel ezelőtt teszi meg, talán ma nem hárommillió koldus lenne Magyarországon, hanem kevesebb. A jövőben – mondja a pártelnök – adózni kell a külföldi, eddig adómentes jövedelmek után is. Ötletét az MSZP nevében most „saját találmányaként” adja elő, holott az ellenzék hét éve követeli a külföldi cégek megadóztatását. A választók végre fölébredtek. Nincs az a kommunikáció, csűrés-csavarás, ami az objektív számokat überelni tudná. A szovjet szuronyok és a véres-vörös terror útján hatalomra jutott, megtollasodott, „bebetonozódott” kommunistákra kijózanítólag hat, hogy a két jobboldali párt együtt közel 72%-os támogatottsághoz jutott. Ez a szám önmagáért beszél. A posztkommunistákra nézve nagy szégyen, hogy az úgynevezett kormányoldal a 22 uniós mandátumból csak négyet tudott megszerezni. A voksok aránya félreérthetetlenül a Fidesz jelszavát húzza alá: Elég volt! Az érdemtelen hatalomhoz való görcsös ragaszkodás csak még gyalázatosabb mélységekbe sodorja az elvtársakat. Tragédiájukat növeli, hogy szövetségesük, az SZDSZ még nagyobb arányú vereséget szenvedett. Szerintem elkerülhetetlen, hogy a nép támogatása híján az MSZP sürgősen bedobja a törölközőt!
Kövér Károly, Szeged
Felnőtt a társadalom
Lendvai Ildikót olyannyira megdöbbentette az EU-választás eredménye, hogy rikácsolni is elfelejtett, de azt hamar kijelentette, hogy továbbra is támogatják a Bajnai-kormányt, mert a Fidesznek nincs meg a többsége és egyébként is az országnak rájuk van szüksége, a válságot ők tudják kezelni. Érdekes felfogás már az is, hogy a 67% kevesebb, mint a 175, és figyelmen kívül hagyva a nép akaratát, kijelenti, hogy rájuk van szükség, ők kezelik a válságot. Mármint azt a válságot, amit tulajdonképpen ők gerjesztettek. De ha őszintén hiszik a komszocik ezt a zagyvaságot, nyugodtan egyezzenek bele az előrehozott választásba, bizonyítsák be, hogy igazuk van. Ha biztosak a győzelmükben, miért rettegnek? Mi ez a görcsös ragaszkodás a hatalomhoz. Hát nem Orbán Viktornak a tulajdonsága ez, elvtársak? Bízzanak a népben, higgyék el, el tudják dönteni, mi a jó nekik, kire van szükségük, kire bízzák a válság kezelését, hiszen a rendszerváltás óta már betöltötték a tizennyolcadik életévüket. Ildikó kérdezze meg Gyurcsányt, fog-e fájni az esetleges vereség. Bizonyára nemleges választ fog kapni, hisz a megbukott miniszterelnök-pártelnöknek sem fájt felállni a bársonyszékből. Vagy mégis?
Czető Lászlóné, Bp.
Úgy látszik
Fanyalognak egyes jobboldaliak a Jobbikról szólva. Féltik a Fideszt is, nehogy az esetleges radikalizmusuk méltatlan legyen az európai humanizmus és tolerancia tradícióihoz és értékeihez. (Mondja ezt többek között egy tagjait bolsevista stílusban kizáró párt reprezentánsa: Bokros Lajos.) Európai humanizmus, tolerancia: a keresztes háborúk az inkvizíció „toleranciája”, a guillotinok és gázkamrák tömeggyilkossági „humanizmusa”, a harmincéves háború kannibalizmusa, Kun Béla és Szálasi Ferenc pribékjeinek tettei, Trianon és a Benes-dekrétumok EU általi toleranciája, ezek tényleg olyan tradíciók, amelyekre értékként lehet hivatkozni. A mai Európát kíméletlen hatalmi érdekek és törekvések alakították ki. Voltak nagy humanisták és nagy keresztény gondolkodók. Ők jelentették (és jelentik ma is) a vigaszt, a reményt, a bizakodást, hogy van miért, érdemes még élni. De Európa pozitív irányú változásait, megjavulásait kizárólag hitüknek és nemzetüknek a végsőkig elkötelezettek: Szent István, Assisi Szent Ferenc, Luther Márton, Cromwell, Nagy Péter végezték el. A forradalom utáni Franciaországot is a totális anarchiától és káosztól egy „radikális jobboldali” – Napóleon Bonaparte mentette meg. És úgy látszik, hogy a korrupció és az anarchia jeleit mutató Magyarországot sem lehet már „rendbe tenni” radikális megoldások nélkül.
Tkacsik István, Kassa
Színesfémlopás
Magyarországon bevett gyakorlat, hogy a vasat és a színesfémet bárki eladhat eredetigazolás nélkül. Az eredmény mérhetetlen magán- és nemzetgazdasági kár és sorozatos életveszély okozása. A legutóbbi eset: Tiszakécske határában elfogták azt a 32 éves helybeli férfi tolvajt, aki lopott rézkábelről olvasztotta le a szigetelést, eközben fölgyújtott három hektáron egy árpaföldet és leégetett egy akácerdőt. Feltehetőleg a kár megtérítésére nem lesz képes. Javaslatom a következő. Végérvényesen be kell szüntetni a vas- és színesfém-hulladék átvételét magánszemélyektől. Mind a begyűjtést, mind az átvételt állami monopóliummá kell tenni. A lopáskárok és az ezzel összefüggő gondatlan veszélyeztetések károkozó hatása olyan óriási mértékű, ami nincs arányban azzal a minimális haszonnal, ami a többnyire lopott hulladék begyűjtésével keletkezik. Jól tudjuk, lopnak pótolhatatlan étékű szobrokat, vasúti vezetékeket, vasúti síneket, fénysorompó-akkumulátorokat, alumínium közlekedési útjelző oszlopokat táblákkal – mindent, ami mozdítható. Ha megszűnik a hulladékátvétel, akkor nem kell óriási összegekért a lopásveszélynek kitett tárgyakat védeni. Ha állami monopóliummá tennék a begyűjtést, akkor az önkormányzatok munkanélkülieket alkalmazhatnának hatósági jogosítvánnyal a begyűjtésre. A begyűjtött anyagokat pedig az eredet igazolásával kellene leadni. Az alkalmazottakat pedig kizárólag fix fizetésért szabadna foglalkoztatni.
Horváth Miklós, e-mail
Országrontás
Magyarország évszázadokon át Európa éléskamrája volt. A Kádár-korszakban a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok egymás mellett termeltek, az országnak számottevő mezőgazdasági termelése volt, exportra is jutott. Az EU-hoz való csatlakozás után pedig export helyett csak import van. A termőföldek nagy része ugar, ahol pedig művelik a földet, a kiépített öntözőhálózat hiánya miatt a termés kevés és minőségileg rossz. A magyar mezőgazdaságot az országrontók tudatosan tönkreteszik. Most az a termelő kap kiemelt támogatást, aki a szőlőjét vagy gyümölcsösét kiirtja. A mezőgazdaság tönkretételének két következménye van. Az országba külföldről hozzák be a hazaihoz képest silány, ízetlen és egészségtelen termékeket: durván fogalmazva az EU mezőgazdasági termelésének szemetét. A másik következmény aggasztóbb, a magyar földek külföldieknek történő áron aluli kiárusítása. Az országhatárok látszólag még megvannak, de az azokon belüli magyar földtulajdon vészesen fogy. A föld folyamatos, részleteiben történő kiárusítása az ország függetlenségnek felszámolásához vezet. Mikor vonják felelősségre azokat, akik ezt lehetővé tették? Az ország mezőgazdaságának a tönkretétele után feltehetjük a kérdést: Magyarországnak így mi értelme volt az Európai Unióhoz csatlakozni?
Tégen László, Nagymaros
A sors iróniája
Emlékszem még meszes agyammal, hogy Kovács Laca, amikor még MSZP-elnök volt, kieresztett beszélőkéjén egy „békegalambot”: „Merjünk kicsik lenni!”. Párttársai, hál’ istennek meghallgatták, s mára már kicsik lettek pártjukkal együtt. A szamárbőgés is néha felhallatszik a mennybe!
TO., Mikháza
Jóslat
Az MSZP bájmosolyú vezéralakja, a bülbülszavú Lendvai Ildikó a választási eredmények előrejelzésekor fülbemászóan csicseregte fiatal nő korából származó emlékeit és ezeket rávetítette a nagy Fidesz-győzelemre. Nevezetesen azt mondta, hogy a nő életében is a sikeres teherbe esés (azaz áldott állapotúság) tudatosulásakor is még 9 hónapig kell várni az eredményre. Tehát ők még mindenképpen maradnak kilenc hónapig. Csak azt felejtette el, hogy bizony előfordulhat az úgynevezett spontán vetélés, de politika esetében még a párt művi megszüntetése is megoldás lehet. (Bár ez ellen nemcsak a párt úgynevezett keresztény tagozata, de a párt egésze is tiltakozna). Érdeklődéssel figyeljük a nagyasszony jóslatainak további sorsát.
Székely Tamás, Budapest