Kétélű fegyver

Az EP-választásokról már jó néhány elemző nyilatkozott. Olvashattunk főleg politikusok részéről egészen vad, a tényektől elrugaszkodott nyilatkozatot (pl. Lendvai Ildikó). De a magukat semleges elemzőknek vallók is magyarázták így is, úgy is az eredményeket. Legtöbben a Jobbik kiugróan magas eredményét akarták magyarázni és többségükben azon a véleményen voltak, hogy az MSZP ígérgetéseiben csalódott sok idős ember vagy munkanélküli szavazott a Jobbikra. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy az EP-szavazás elsősorban a belső válság vetületeként jelentkezett. Magam is azt vallom, hogy a választó a hazai politikáról mondott véleményt. Megtoldom ezt azzal, hogy a Jobbik sikere még nagyobb is lehetett volna – hiszen égető belső bajokra javasolt megoldásokat. Ám az utóbbi néhány hónapban – eddig szokatlan módon – a Fidesz elnöke is nagyon radikális hangot ütött meg. Ebből következtetek arra, hogy a Fidesz vitt el szavazatokat a Jobbiktól – még ha ez elég egyéni vélemény is. De ez az újabb és radikális hang kétélű fegyver. A végsőkig elkeseredett, elszegényített kisember az országgyűlési választás alkalmával várhatóan – 1990 óta másodszor is behozza talán most kétharmados többséggel a Fideszt. De ha az első törvényei nem igazolják vissza az ígéreteket (elszámoltatás, felelősségre vonás, a föld védelme stb.), akkor az azt is jelentheti, hogy négy év múlva valóban egy nagyon radikális nemzeti erő lesz a befutó. Károgjon azután bármit a magát demokratikusnak álcázó Nyugat, illetve magyarországi csótányai, az SZDSZ megmaradt keménynek mondott magja.

Paál István, Budapest

Etika tantárgy

Általános jelenség a fiatalkori bűnözés terjedése, aminek az okát legtöbben a liberális nevelésben látják. Lelkiismeretes pedagógusok évek óta követelik az etika tantárgy bevezetését és a büntetőjogi szankciók szigorítását. Az enyhe büntetés bátorít és ösztönöz a bűnre. Szegénységünk és gazdasági bajaink is morális okokra vezethetők vissza. Rendszerváltáskor régi-új vezetőink egy humánus, demokratikus rendet, az úgynevezett szociális piacgazdaságot ígértek a népnek, de – érdekeiknek megfelelően – vadkapitalizmust csináltak. Kereskedelmi televízióink a fiatalok gengszter-tanfolyamaiként működnek az elburjánzó akciófilmek következtében. Egyes szülők romlottságát, erkölcsi puhaságát családon belül nem lehet eltitkolni. Ez demoralizálja a fiatalokat. A bűnök előtti behódolás a jelenleginél is súlyosabb helyzetet indukálhat. Kár hogy az iskolákban elveszik a fegyelmezési eszközöket jó szándékú pedagógusoktól. Jó volna felébrednünk. A jelenlegi „rend” lényege az éhezés és a pazarlás együttes jelenléte és az az embertelen elv, hogy a legjobb fegyelmező és elnyomó eszköz a munkanélküliség. Gondjaink-bajaink gyökere: a szocialisták szociálisan érzéketlenné váltak. Lelkük nyugalmát nem zavarja a kizsákmányolás. Nem mindegy, hogy a fiataljaink mit látnak maguk körül. Nagy szükségünk volna – már elemi szinten is – az etika tantárgyra.

Kövér Károly, Szeged

Korpatörténet

– Kati, megbuktál – szólt oda annak idején Kósa Lajos Szili Katalinnak, amikor a házelnöki szavazatával kihúzta a pápai Hókuszpókot a slamasztikából. A debreceni honatya akkor talán maga sem hitte, milyen igazat szólt. Kati érdekes jelenség, kiismeréséhez idő kell. A rutinos választó rögtön gyanút fog: mit keres egy magát kereszténynek valló nő egy ateista párt „hívő tagozatában”? Az átlagember eleinte nem ás ilyen mélyre. Lát egy hölgyet, aki emberarcú, mint egykor a szocializmus volt és bízik benne. Aztán Gyurcsány hencegéséből megtudja, hogy ez az ártatlanka miként vette ki részét sírós hangon, félrefordított fejjel a köteles beszéd kiforgatásában. Később látja, hogy szendén nem határolódik el a hazug és trágár őszödi beszédtől, sőt elnöki szavazatát rendre a pártérdekeknek rendeli alá. Ezek után már nem okozott meglepetést, hogy a választási plakátjaira lopott szlogent írt fel. Az viszont döbbenetet keltett, hogy a nyalka Mesterházy segítségével megpróbálta ismét elsütni a köteles beszédet, állítva, hogy Páva Zsolt akasztani akar. Egy ország röhögött kínjában a gyönge ötleten… És még nem volt vége. Hozatott 1600 komszomolszkaja kommandóst, akik becsöngettek minden pécsi lakásba, a csengőfrászt hozva az otthoniakra. Véleményem szerint akkor dőlt el minden. Amikor az aktivisták már a spájzban voltak, akkor végképp lehullott az álarc, a pécsiek besokalltak és elmentek szavazni. Kati már olyan mélyen keveredett a korpa közé, hogy onnan már nem volt visszaút.

M. S., Miskolc

Kórkép egy kórképben

Az állatorvosi ló példájára a mai tipikus bajainkat egy peches emberben összesűrítettem. A baj azzal kezdődött, hogy a rendőrség gyorshajtás miatt 30 ezer forinttal megbüntette. A munkahelyén a késést nem nézik el, ezért választotta a gyorshajtást. Az évi adóvallomását késve küldte el, ráadásul a nagy kapkodásban még sort is tévesztett a nyomtatvány kitöltésekor. Az APEH szintén nem elnéző, emberünk 300 000 plusz 30 ezer pénzbírságra számíthat. Az időszakos orvosi vizsgálatán kiderült, kórosan magas a vérnyomása és kezdődő cukorbajt is megállapítottak. Egyik nap családi lakásukat feltörték, minden értéküket, pénzüket elvitték. A rendőrségnek nehezebb a betörőket kézre keríteni, mint a közlekedési kihágásokat szankcionálni. Egy nap a munkahelyén közölték vele, hogy leépítés miatt megszűnik a munkahelye. Ekkor infarktust kapott. Felépülése után hol és mikor lesz munkája? Az életkora szerint a nyugdíjba menéshez túl fiatal, a munkavállaláshoz túl öreg. Számára elvégeztetett. Sokasodó bajaival egyre több embertársunk helyzete hasonlít az állatorvosi lóéhoz. Manapság ebben az országban szinte minden szinten szankciókat, megszorításokat alkalmaznak, büntetnek, elvonnak, és a munkahelyeken drasztikusan létszámot csökkentenek. Persze nem mindenkinek ilyen kilátástalan a helyzete. Akik minden évben a Bahama-szigeteken nyaralhatnak, azoknak nem ilyen a kórképük. Ez is kortünet.

Tégen László, Nagymaros

Tisztázandó

Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Gyakori vélekedés, hogy az állam kivonul mindenhonnan, illetve a liberálisok szeretik hangoztatni, hogy az állam rossz gazda. Félreértésre adhat okot, hogy az államról mint önálló tényezőről ilyen megállapítások hangzanak el, mivel az államot a mindenkori kormány működteti, tehát jó vagy rossz működése annak tudható be. A jelenlegi kormány – illetve a hét éve regnálók – például kritikán aluli módon működtetik, amiért ezeket a balliberális kormányokat terheli a felelősség, valamint a velük kollaboráló MDF-et. (Ennek okai hosszan taglalhatók, beleértve az egészen profán pénzkivonási és saját köreik számára való eltulajdonítási manővereket.) Másik észrevételem, hogy ne engedjük összemosni a radikalizmust a szélsőséggel. A radikalizmus a gyökeres változtatás igényét foglalja magában, ami nagyon is helyeselhető, nemes cél lehet, amennyiben az igazságossággal összhangban van, olykor az egyetlen helyes út. Sajnos ritkán látható ennek helyreigazítása. Ennek oka egyrészt az, hogy maguknak a radikális pártoknak a médiában egyáltalán nincs megszólalási lehetőségük, másrészt a jobboldali középpártok álszemérmessége. Ugyanakkor ki kellene mondani: szélsőségesség kizárólag az SZDSZ–MSZP háza táján lelhető fel.

Husz Mariann, Budapest

Offshore

– Üdvözlöm, drága APEH-es úr. Már megint itt? Mi járatban van? – Először is tájékoztatom, hogy megszűnt az őstermelők adókedvezménye. Tudta? – Ne mondja! Nem hallottam róla, de nem is érdekel. – Mit beszél? Ha nem tartja be az adójogszabályokat, olyan büntetést vágok magára, hogy attól koldul. – Rám ugyan nem. – Na, na! Mindjárt másképp fog maga beszélni. Itt árulja a krumpliját, répáját, zöldségeit és nem akar adót fizetni? Hogy képzeli? – Hát úgy, tisztelt APEH-es uram, hogy ezt a kis zöldséget a Nicosia melletti telkemen termeltem. Kiokosodtam, tanultam a milliárdos fejesektől. Céget alapítottam a Ciprusi Köztársaságban. Ilyen egyszerű. – Ne beszéljen hülyeségeket. Maga Bicskén lakik. – Na és? Attól még lehet cégem Cipruson. Vigyázzon, Ciprus EU-tagország. Tehát magának semmi köze hozzám. Engem legföljebb a ciprusi defterdár ijesztgethet. Az meg nem jön ide a Lehel piacra. Úgyhogy húzzon el a standom elől, vevőket várok!

Keszthelyi István, Bp.