Cigányok

Őszinte tiszteletem ellenére időnként értetlenül állok köztársasági elnökünk egy-egy kijelentése előtt. A Szent István-napi beszédében figyelmeztette a társadalmat a cigányok befogadására. Pedig itt a cigányok be vannak fogadva! Sólyom Lászlónak a kormányt kéne szigorúan felszólítani, hogy munkalehetőséget teremtsen nekik (is), másrészt hogy ne legyen elfogadott megélhetési bűnözésnek a 20 ezer forint alatti lopás. A cigányság óriási propagandát csinál kormányzati segítséggel abból, hogy félnek, és ezt kihasználva védekezés címén támadnak. Milyen kormány az, amelyik a kiraboltat bünteti, mert meg próbálja védeni munkája eredményét? A becsületesen dolgozó és adózó cigány állampolgár is megveti az ilyen fajta kormányzati politikát. Ezek szavazatára nem is számíthat az MSZP–SZDSZ, holott épp ezért igyekeznek tovább rontani a cigányság helyzetét több szavazat reményében. Egy alkalommal Gyurcsány testőrök gyűrűjében elment a cigányok közé és munkára buzdította őket, mondván „én is dolgozom”. Arra a kérdésre, hogy hol lehetne dolgozni, válasz nélkül, szinte futva távozott. Az tény, a cigány társadalomból többen hoztak már dicsőséget hazánkra, mint az utóbbi hét évben a kormánytagok. Ők ugyanis csak szégyent hoztak, bármely területre gondolok. Sólyom László azon véleményével, miszerint a magyar nemzetet meg kell védeni határainkon belül és kívül – teljes mértékben egyetértek. Ez már nem tűr halasztást. Ezért kell mielőbb egy nemzeti kormány az ország élére!

Czető Lászlóné, Budapest

Vasfüggöny

1989-ben mi magyarok elsöpörtük a vasfüggönyt. Akkor Európa egyik legerősebb gazdasági hatalma azt kérdezte, mit kérünk ezért cserébe. Semmit, mondtuk büszkén. Pár év múlva egyesült Németország és utána az 1000 éves Magyarország területén megalakult Szlovákia. De mi nem kértünk semmit. Farokcsóválva még azt sem vetettük fel, hogy netán esetleg errefelé is lehetne egy kis határrevízió. Nem. Cserébe, vagy kárpótlásul azért annyit kérhettünk volna, hogy a határaink mentén húzódó magyarlakta területeket – nem a trianoni határokig – szépen csatolják vissza Magyarországhoz, hogy végre az ott élő magyarság – ha már 1920-ban így adódott – végre a saját hazájában élhessen. Nem kértük, mert mi internacionalisták voltunk. Persze nem a magyar nép volt internacionalista, hanem a kommunista vezérkara. Ez odáig vezetett, hogy hirtelen megszülethetett a ma nem éppen internacionalista Szlovákia. A tótok nagyon jól tudják, hogy ősi magyar földet bitorolnak, ezért mindent megtesznek azért, hogy ennek az ellenkezőjét bebizonyítsák. Szlovákia csak 1993-ban alakult, ezért tekintsük még őket gyerekeknek. Nem vagyok a heraldikában jártas, ezért csak félve jegyzem meg, hogy szerintem a címerük alapján Szlovákia a Szent Korona országának a részét képezi, függetlenül attól, hogy ijedtükben átpingálták a színeket. 1989-ben Németh Miklós miniszterelnökünk követelhette volna, hogy a határ menti magyarlakta területek az anyaországhoz visszakerüljenek, de elmulasztotta, és csak nézte, hogy a magyarok segítségével közben Németország Európa legnagyobb hatalmává kovácsolódik össze. Mi meg tudomásul vettük és a mai napig tudomásul vesszük azt, hogy az 1920-ban Csehszlovákiához és Jugoszláviához csatolt területeinket a trianoni szerződésben meg sem említett államok, úgymint Szlovákia, Szerbia és Ukrajna jogtalanul bitorolhassák. Romániát (Havasalföld és Moldva) nem említettem, mert 1920-ban már egy létező állam volt, pedig alapjában véve ők nagyon jól tudják, hogy sok közük nem volt Erdélyhez.

Kónya Béla, Budapest

Betonozás

A miniszterelnök jövő évre szóló szentenciája: 2010-ben be kell betonozni, amit válságkezelésben elért az ország. Az építőiparban nincsen mit betonozni, betonozzuk hát a válsághelyzetünket. A rendszerváltozástól az elvtársak bebetonozták magukat a gazdaságba. Tehették, mert a beígért nagytakarítás elmaradt, csak a politikai hatalomátvétel történt meg. Kőkemény pozíciójuk birtokában egyik napról a másikra meggazdagodtak, a többség pedig fokozatosan elszegényedett. Az újdonsült milliárdosaink off shore cégekbe dugták el a milliárdjaikat. Ennek az állapotnak a tartósítása fontos Bajnai Gordonnak, de nem fontos az országnak. Az ország népe a válságot nem kezeli, csak elszenvedi. A szocialista–liberális kormányok az ország vagyonát elherdálták, a romokat a soron következő kormánynak kell eltakarítani. Ez a válságkezelő kormány a rövid fennmaradásáig mit is akar bebetonozni? Lényegileg az ország adósságát, a deficitet, a munkanélküliséget, a lezüllesztett egészségügyi és oktatási helyzetünket, a létbizonytalanságot, a nyomort és nem utolsósorban a milliárdosok gazdagságát. A bebetonozott ország gazdasági és szellemi lüktetése leállt, a máról holnapra vegetálás és a csodavárás időszakát éljük. Ha ezt válságkezelésnek nevezik, akkor köszönjük, nem kérünk belőle, sem bebetonozva, sem híg habarccsal kiöntve. A Bajnai-kormány szerepe ahhoz a közlekedési rendőréhez hasonlítható, aki azért áll ki az útkereszteződésbe, hogy a forgalmat szabályozza, valójában azonban akadályozza. A forgalom spontán módon, gyorsabban lezajlana, ha a rendőri fontoskodás nem tartaná fel. Amikor az intézkedő rendőr erre rájön, általában elsomfordál a helyszínről. Vajon Bajnaiék elsomfordálnak önmaguktól az ország éléről, vagy az országgyűlési választás eredménye fogja a távozásukat kikényszeríteni?

Tégen László, Nagymaros

Közszolgálat?

Meg akartam nézni a Liverpool–Debrecen BL-meccset. A válogatott rosszul játszva már eljátszotta esélyét a vb-kijutásra, a haza „becsületét” már csak a Debrecen mentheti meg – gondoltam. Fizetek vagy 8200 forintot valamelyik tévétársaságnak (azt hiszem, én vagyok az egyetlen hülyegyerek az országban, aki ennyit fizet), van vagy 85 csatornám 5-6 sportadóval, végigpittyegtem, de focimeccs (BL) egyetlen adón se volt szeptember 16-án. Telefonon érdeklődtem, kiderült csak egy Digi TV nevű társaságnál lehetne nézni, az meg alig van az országban. Sörszagú kocsmában állva tipródva nem volt kedvem megnézni. Kiderült, a Digi TV internetes adásában meg lehet nézni. Persze nem lehetett, túlterheltség vagy mi miatt. Ott álltam megfürödve, a Kossuth adón kellett meghallgatnom (sajnos ott sem Szepesi közvetített). Eszembe jutott a RAI Uno, kárpótlásul ott megnézem az Inter–Barcelona meccset. Az volt kiírva, hogy műszaki hiba. Hosszú évekig minden valamirevaló BL-meccset nézni lehetett, szinte bármelyik adón, akár a Győzikét vagy ki- és bebeszélő show-kat is odébbrakták miattuk. Most, hogy a Debrecen focizott, sehol semmi, pedig a fél országot érdekelte volna. Dühömben már arra gondoltam, ha mondjuk az MTK játszana, biztos adnák a meccset, de a jobboldali Kósa Lajos-város csapatáét azt nem. (Ez lenne a szocialista magyarázat, a kapitalista meg az, hogy aki pár nap alatt nem vezeti be a Digi TV-t, az utazzon ki Liverpoolba, mert különben nem láthatja a meccset.) Eztán ha azt a szót hallom a tévével kapcsolatban, hogy közszolgálati, köpök egyet. Igaz hogy eddig is azt tettem!

K. J., Budapest

Hogy miért?

Hogy miért megy az oláhoknak 1918-tól errefele jól a környéken? Hát azért, mert vezetőik nem lacafacáznak, nem kíváncsiak az ilyen meg olyan uniók, bizottságok véleményére, tesznek a szomszédok és nem szomszédok érzékenységére, csak az oláh érdekeket tartják szem előtt. Most olvasom: „Senkit sem sértett meg Románia azzal az intézkedésével, hogy könnyített eljárással adja meg a román állampolgárságot a határon túl élő, korábban ezt a státust akaratukon kívül elvesztő románoknak és leszármazottjainak – jelentette ki pénteken Traian Basescu.” Na, ha majd születik egy ilyenszerű magyarországi magyar vezető, akkor majd remélhetjük a Kárpát-medencei magyarság ébredezését a határokon innen és túl. És az sem elhanyagolható tény, hogy a kalózkapitány Traian Basescu, tette ellenére, ellenzi a határon túli magyarok kettős állampolgárságát!

TO., Mikháza