Már-már az elviselhetetlenségig hajszolják a megszorításokat, miközben ők és elvbarátaik milliárdokat vesznek el a nép által befizetett adókból. Most arcátlanul őszinteséget, felelősséget és partnerséget ígér a nyugdíjasoknak. Ha az ország gyarapodni fog, abból az idősek is részesedni fognak, de addig is megértésüket kéri és köszöni az áldozatvállalásukat a libás, aki a nép akarata ellenére lett miniszterelnök. Noha csak átmeneti időre, de igazi demokráciában ez elképzelhetetlen lenne. Írhatnám, hogy szegény szerencsétlen, de közben eszembe jutott, hogy mi vagyunk a szerencsétlenek, amiért eltűrjük őt és a bandáját az ország élén. Olvastam Czeizel Endre genetikus véleményét, miszerint másodfokú rokoni viszonyból elmebeteg gyerekek is születhetnek. Szerényen kérdezem, a jelenlegi vezetők körében nincs ilyen?

Czető Lászlóné, Budapest

Elvi engedmények

Évek kellettek ahhoz, hogy a kitartó követelés valóra váljon: a Gyurcsány takarodj!! Az őszödi böszme távozása egyértelműen önkritika is volt, de ettől még megmaradt hatalmas államadósságunk és a belőle eredő nemzetközi, politika függőségünk. Továbbra is érvényes a mondás: Zsákban táncolni nem lehet. A két párt látványos veresége az uniós választásokon hideg zuhanyként hatott a kormánypárti szövetségre. Nem szeretnek minket az emberek? Akkor elvi engedményeket kell tenni és szeretetre méltóvá kell válni legalább a választási kampány idejére. Ezt a logikát követi Retkes Attila szegedi megszólalása is. Az SZDSZ patrióta liberális párt kíván lenni – mondja –, és tárgyalásokat kezdeményez a Vajdasági Magyar Szövetséggel és az RMDSZ-szel. Micsoda fordulat! Egy kis ideig – amíg a kampány tart – most nem lesz fontos a gyűlöletbeszéd, nem kell odaállni teljes mellszélességgel a melegek vagy a romák ügye mellé? Mi lesz a globalizmussal, ha az aprócska pártmaradvány „nemzeti” irányba fordul? Olyan az egész, mintha a ragadozó farkas báránybőrbe bújva elkezdene füvet legelni. Az erőlködés komikus is, meg tragikus is egyszerre. Nevetnénk is rajta, ha a komédia tétje nem a mi hazánk lenne. Ősi tapasztalat, hogy a ragadozók nem válnak növényevővé!

Kövér Károly, Szeged

(Ti)gáz van, babám!

Szeretném felhívni az olvasók figyelmét arra, hogy a Tigáz alaposan megsarcolja figyelmetlen fogyasztóit. Mi már többször kaptunk magas összegű csekket akkor, amikor nem jelentettük időben a mérőállást. Már az is tisztességtelen, hogy a gázárak az eget verik, de a leolvasási rendszert a cég megszüntette, s a fogyasztónak kell az óraállást bejelenteni. Az automata ügyintézés nehézségeit most nem részletezném. Mivel elkéstem a bejelentéssel, augusztusra becsült számlát kaptam 87 ezer forintról. Ez képtelenség, mert egy nyári számla nem lehet ekkora, hiszen egy átlagos augusztusi fogyasztás pár ezer forint szokott lenni. Ha tehát ezt befizetném, és a különbözetet jóváírnák, akkor több hónapra előre kifizetném gázszámlámat, mert pénzt vissza nem adnak (náluk marad, s arra használhatják, amire akarják). Ha a Tigáz a becslést nem igazítja az évszakhoz, hanem csak gépiesen elosztja az évi fogyasztást 12 felé, akkor óhatatlanul többet fizet az ember, mint amennyi járna nekik. A reklamálásomra ügyvéddel és kikapcsolással fenyegettek meg. Egyébként érdemes megnézni a gázszámlán azt is, hogy az elfogyasztott köbmétert egy „korrekciós tényezővel” hogy növelik meg, pl. 648 köbméterről 660-ra. Ez a „korrekció” közel 1600 forintot juttat a Tigáz zsebébe az említett előnyön kívül.

Tetlák Pál, Szentendre

Hipokriták

Sokéves oláh praktika, hogy az erdélyi magyarlakta vidékeken, oláh tömeg- és magyargyilkolóknak húznak fel szobrokat, és neveznek el róluk utcákat. Mihai Vitéz, Abrahám Jankó, Maniu Gyula, Antonescu marsall stb. A legújabb ilyen szőrű „sztárjuk” Guse, Ceausescu tábornoka, aki 1989-ben élesben belelövetett a temesvári és máshonnani tüntetőkbe. Na, ennek a szörnynek Marosvásárhelyen szeretnének szobrot állítani a „jámbor” oláhok, ilyen közröhejes hamis motivációval: megakadályozta 1989-ben a szovjet csapatok bevonulását Oláhiában. Hazugság ez is, hisz ebben az időben nem errefele terjeszkedtek a szovjet csapatok, hanem hazafele készülődtek Kelet-európából. A marosvásárhelyi vadoláhok beterjesztették szoborállítási tervüket, engedélyezés végett a marosvásárhelyi helyi tanácsba. Ott a marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok megszavazták az alattomos igényt, frakcióvezetőjükkel és alpolgármesterükkel az élen. Eligazításként: a marosvásárhelyi helyi tanácsban vagy 10 RMDSZ-es tanácstalan tanácsos és egy alpolgármester ácsorog! Az utóbbi az elsőgenerációs értelmiségi Csegzi (Pubi) Sándor. Az RMDSZ frakcióvezetője orvos, egyetemi előadótanár és Benedek István. Amikor a 40 000-es lélekszámú marosvásárhelyi magyar nép rákérdezett arra, hogy minek egy újabb oláh gazembernek szobrot emelni Marosvásárhelyen, akkor azt válaszolta az érdeklődőknek, hogy ő nem történész, honnan tudhatná a dolgok mikéntjét? Ha az erdélyi magyar politikai „elöljárók”, egyetemi értelmiségiek szintje ennyi, akkor mennyi lehet a népüknek, ahonnan vétettek? A vezetőink tele vannak júdáspénzzel, kevés ismerettel és tudással. Csoda az, hogy annyit fogytunk a legutóbbi 20 évünk alatt, mint azelőtt majdnem 100 év alatt se?

TO., Mikháza

Válságos utakon

Amilyen a közlekedés, olyan az élet, vallják a főleg autóval közlekedők. A látványos autópálya-építkezések (és azokból a kevésbé látványos pénzlenyúlások) mellett az ország számtalan közútjának az állapota egyenesen katasztrofális. Sok vidéki településen a közutak nem kis részén még szilárd útburkolat sincs. Bizonyára számos közlekedési balesetben a közutak rossz állapota is közrejátszott (nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett). Amikor az önkormányzatoknak bölcsődék, óvodák és iskolák üzemeltetésére sincs pénze, akkor nekik nem a hozzájuk tartozó utak felújítása vagy karbantartása az elsődleges. Az nem lehet vigasz számukra, hogy Magyarországtól keletebbre fekvő országok egyes közútjain csak harckocsival lehet közlekedni. Ausztria úthálózata a követendő példa. Ott a hegyekben lévő egyetlen lakóépülethez is jó minőségű, aszfaltozott úton közlekednek. Persze erre azt lehet mondani: Ausztriának könnyű, mert nem járta évtizedekig a szocializmus útját. A rendszerváltozás óta az útjaink állapota nem sokat javult, sőt adott helyeken még romlott is. A kátyús közutakon az autósnak a kocsiján kívül még arra is vigyázni kell, hogy nagyobb kátyúkba hajtva nehogy a nyelvét elharapja. Ha az Európai Unióhoz csatlakozásunk egyik feltétele a közútjaink elfogadható állapota lett volna, az ország még sokáig élvezhette volna az unión kívüliséget. A nyugati márkájú autókkal közlekedő magyaroknak általánosan nyugati állapotú közútjai nincsenek. Az autójavító műhelyeknek viszont mindig akad munkája.

Tégen László, Nagymaros

Olvasni, tanulni

„…Kis szomszédaink, az újkeletű balkáni népek közben félrevezették a világot, meghamisították a történetet és a statisztikát, vádoltak és befeketítettek. Idebentről segítőtársukul szegődött hozzájuk az az élelmes idegen faj, amely el akarta venni, ha osztozkodásra kerülne, amit a többi belőlünk meghagy. …És Magyarország, mely a világon mint első iktatta törvénybe a vallásszabadságot, ősidőktől fogva jogokat adott az asszonyoknak, és forradalom nélkül, önszántából szabadította fel a jobbágyságot, az az ország, melyben a tótok megtartották ősi nyelüket, a bevándorolt szászokat, ruténeket, oláhokat, vendeket, szerbeket, zsidókat nyelvükben, szokásaikban senki se zavarta – a félrevezetett emberiség szemében a zsarnokság és az elnyomás hazája lett. Még mindig nem elég nekik! Akiket nemzetünk nagylelkűen befogadott, most is taszítják kezét, mely térképünk felett Párizsban késsel dolgozik.” Igen, ez Tormay Cécile 1920–22-ben megjelent Bujdosó könyvének néhány sora. Ma már újra (80 év után) hozzáférhető. Nem kellene ezt minden magyar (a sorsunkért aggódó politikusnak és közembernek) kötelezően elolvasnia? Aki nem olvas, nem tanul (a történelemből), azt félresöprik!

Horváth József, Balatonfüred

Szakértők

Csókolom, meghoztuk a számlákat. – Már végeztek is? – Természetesen. A versenyszférában nem lehet lacafacázni. Bele kellett húzzunk az öcsémmel, de megcsináltuk. Cégünk szlogenje: gyorsaság és minőség. – No, mutassa, mit hoztak. – Tessék, itt van a ceruzahegyezők, tintatartók és tapperek teljes körű, európai normák szerinti állapotfelmérése és javaslattétel a minőségbiztosítási rendszerbe való illesztésükről. – Nem is tudtam, hogy ilyeneket még használunk a vállalatnál. – Na látja, ezért van szükség külső szakértőkre. Húszmillió plusz áfa. Ez pedig az ajánlás a buszok kipufogócsöveire szerelhető dallamkürtök kiválasztási szempontjaira vonatkozóan és a tanulmány a villamosütközők csattanási energiájának hasznosítási lehetőségeiről. Huszonötmillió plusz áfa. – Rendben. Utaljunk, vagy készpénzt kérnek? – Inkább készpénzt szeretnénk, ugyanis talicskával jöttünk.

Keszthelyi István, Bp.