Bűncselekmény

Manapság lángol a vita a vasút körül, érthetetlenül, értelmetlenül. Odáig jutott a balliberális banda, mindegy hogyan, csak ártani lehessen az ország legnagyobb vállalatának. A vasút központi céltábla, lehet rá lőni, tüzelni, kivéreztetni. A világon sehol sem bántják, sőt segítik, támogatják a vasutat. Mindenki tudja, hogy egy ország normális vérkeringésében nagymértékben a vasút működése a mértékadó. Szemenszedett hazugság, amikor azt mondják, ideiglenesen szüntetik meg a forgalmat, majd idővel újraindítják, ilyen még nem volt. Szajkózzák, közútra kell terelni a személy- és a teherszállítást. Kérdezem, ez az elavult teherkocsi- és autóbuszállomány, valamint kritikán aluli állapotban lévő úthálózat alkalmas erre? Nem beszélve a környezetszennyezésről. Nem, itt másról, sokkal többről van szó, bizonyos lobbiérdekek, akár a hiénák, várják, hogy a végelgyengült vasutat és egyéb közlekedési vállalatot fillérekért megkaparintsák. Majd az áldozat felett halotti tort ülve magyarázzák, hogy ők milyen jót tettek velünk, megmentették a vasutat. Emberiség elleni bűnt követ el az, aki egy kilométeren is megszünteti a vasúti közlekedést, lebontja a bakterházakat (azok csak a filmben induljon el), majd felszedi a még el nem lopott síneket.

Juhász Péter, Budapest

Példamutatás

Idézet a Hargita Népe című, csíkszeredai napilapból: „Háromszéken gyűjtést szerveznek minden felvidéki magyar számára, akit a szlovák hatóságok azért bírságolnak meg, mert használta a magyar nyelvet – jelentette be Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.” Talán emlékeznek, ezek azok a székelyek, többek között, akiknek a kettős állampolgárságról rendezett és Gyurcsány által megnyert népszavazáson azt üzente az anyaország, hogy köszöni szépen, nem kér belőlük. Mert felélik a magyar köztársasági nyugdíjat, kitúrják a magyar dolgozót munkahelyéről. Ezek azok a székelyek, akiket viszont sok anyaországi magyar szeretettel fogadott, ha erdélyi szálfákból kellett neki, a hazai árfekvés töredékéért, látványos házat építeni. Azok a székelyek, akiknek vendégszeretete azután sem fakult, miután az őket gyalázatos közönnyel félretolók méregdrága limuzinjai pöffeszkedve hegyvidéki menedékházaik elé gördültek. S várták őket friss kenyérrel és székely köményes pálinkával. Szegény unió, azt hiszi, hogy a nyilvánvalóan érintett Szlovákia mellett akad még egy tagország, melyet zavar, bosszant, esetleg aggaszt az északi szomszédja alkotta nyelvtörvény. Kis naív Európa! Elhitte azt, hogy egy sebtében összetarhált magyar–szlovák miniszterelnöki randevú, ahol állítólag valamiféle intézkedési tervet fogadtak el, az égadta világon mindent megoldott. A kisember hangja bizony nem hallatszik a brüsszeli mennyekbe! A felvidéki magyar kisember pedig zavartalanul „élvezheti” a „szlovák nyelv védelmére” hivatott törvény jótékony alkalmazását. Na és persze szankcióit is. A székelyeknek pedig, bár irtózatos szegénységükben senyvedve, anyaországi kenyérre s nyugdíjra áhítoztak, maradt még annyi pénzecskéjük, hogy összedobják a felvidéki testvéreik bírságára valót. Példát mutatnak, de leckét is adnak. Leckét, amit érdemes lenne nagyon-nagyon alaposan megtanulnunk. Akkor is, ha csak gerendaházak építtetésében vagy éppen székely köményes pálinka kóstolásában vagyunk érdekeltek, mielőtt végignyújtóznánk a vélhetően klasszul kipofozott thaiföldi tengerpart fövenyén.

Kercsó Alpár, e-mail

Historica

A Weltbild Kiadó (Bücherbund) megjelentetett egy történelmi Világatlaszt Historica címmel. A maga nemében egy fenomenális mű, ajánlom mindenkinek: barátnak, ellenségnek is okulásra. Ebben a könyvben Ungarn 4, azaz négy oldalon szerepel, de Románia csak egy fél oldalon (Süd-Wallachia). Szlovákia egyáltalán nem szerepel, és Holocaust-térkép sincsen benne, mégsem volt senki sem felháborodva. A könyv súlyát talán az is alátámasztja egy kissé, hogy Németország mégiscsak a harmadik ipari hatalom a világban, és társadalmilag és civilizációs viszonylatban minden bizonyára magasan az első. Ha tehát a tudományos vélemény itt ilyen, akkor a magyarokról ott Magyarországon miért próbálják egyesek ennek az ellenkezőjét bizonyítani? P.S: Meg kell említenem, hogy nem érdekel különösebben a politika, de annak ellenére, hogy 37 éve nem élek Magyarországon, nem felejtettem el, hogy honnan jövök.

Liszka Tibor, e-mail

Szükség

– Gyula bácsi! Lenne itt egy sérvműtét. El tudod még vállalni? – Here vagy lágyék? – Lágyék – ugye, uram? – Igen kérem, de hadd kérdezzem meg, hogy a doktor úr miért van pizsamában? – Á, Gyula bácsi nem doktor. Az orvosok már mind emigráltak. Tudja, a ramaty fizetés, volumenkorlátozás stb. Elegük lett. Gyula bácsi is beteg, valami szívproblémája van, de nem komoly. Időnként bejön, gyógyítja saját magát, már prímán kezeli a topográfot. És ahol tud, segít. Aktív korában vágóhídon dolgozott, arany keze van. Simán megcsinálja magának azt a sérvet, nála ez rutinműtét. Vakbelet is vállal, szülést is le tud vezetni. Sajnos én csak a nővérhiányt tudom enyhíteni, irtózom a vértől. Csak fürdetést, ágytálazást ilyesmit vállalok. No, akkor írnám is az adatait. – Várjon egy kicsit. Elbizonytalanodtam. Tulajdonképpen nem zavar az a kis sérv. – Ne legyen olyan betoji. Használja ki a lehetőséget. Ha Gyula bácsi befejezi a saját kezelését és hazamegy, már csak a depressziós Józsi jöhet számításba. Őt pedig nem ajánlom, elég nagy hibaszázalékkal dolgozik. Sokszor a bicskája is rozsdás. Tényleg, hozott szikét? – Nem gondoltam, hogy hozni kell. – Hát ez baj, uram. Tudhatná, hogy ebben a válságos helyzetben már nem lehet mindent a jóságos állam bácsitól várni. Ezért is javaslom magának a jóságos Gyula bácsit!

Keszthelyi István, Bp.

Rendületlenül

Valaki – jelen időben – azt mondja: Hazudok. Ha igazat mond, akkor nem mond igazat, ezért hazudik, ha pedig nem mond igazat, akkor igazat mond, tehát nem hazudik. Szili Katalin a minap hasonlóan nyilatkozott a nyájas kommunista hallgatóságának a „Hazádnak rendületlenül…” plakátjuk előtt. Ilyen szépen fogalmazott: Nem az a baj, hogy Őszödön bevallottuk, hogy hazudtunk, hanem az a baj, hogy hazudtunk. Az elvtársnő – aki mellesleg a házelnöki szavazatával anno megmentette a „miazhogy” Gyurcsányt – kínjában már tényleg azt hiszi, hogy ők igazat mondanak, de nagy bánatára, azt ma már az ország népe hazugságnak veszi.

Kónya Béla, Budapest

Életművek

Hiller István a lövöldözés hallatán hanyatt-homlok lerohant Pécsre, biztos olvasta valahol, ha iskolában, egyetemen valami baj történik, az oktatási miniszternek ott a helye. Gondolom púp volt a hátukon, ügyesen hátráltatta a munkát. Nem emlékszem egyébként, hogy minisztersége idején ennél nagyobb tettet hajtott volna végre. Megtartjuk jó emlékezetünkben, tudta, mi a dolga. El kell gondolkodni a fegyvertartás szabályain – mondta viszont a tragédia után Draskovics Tibor. Gondolom a világ összes országában hasonló esetben a világ összes belügyminisztere összehordja a világ összes marhaságát, mert ugye mondani kell valamit. (Nagy baj lehet, ha már a Draskovics is gondolkozik.) Nem emlékszem egyébként, hogy ennél okosabbat mondott volna minisztersége idején. Ennél többet nem tehetett volna. (De igen, mert azóta lemondott! – A szerk.)

K. J., Budapest

Megérdemeljük

Most zajlik Temesváron az az oláh „összeesküvés”, amely segítségével hozzá szeretnének járulni oláh pártok (PSD, PNL, PNTCD), ahhoz, hogy a nép a december 6-ai szavazza le az oláh kalózkapitányt. A partnerség aláírásán részt vesz Klaus Werner Johannis, Nagyszeben szász polgármestere is, akiből az oláhok Oláhia legfrissebb miniszterelnökét szeretnék gyúrni. Werner, amikor szót kapott az oláh vezetőktől az összejövetelen, így vezette be magát: „Isten éltessen mindenkit, december elsején, Oláhia nemzeti ünnepén. Olyan erdélyi népcsoport utódja vagyok, amelynek ősei 1918-ban, Erdély Oláhiához való tartozására szavaztak.” Nehéz napok várnak ránk tovább, csak bírjuk lélekszámmal. Erdélyben, országot nem alapítók, királyaink által betelepített jövevények játszadoznak fejünk felett a sorsunkkal. Megérdemeljük.

TO., Mikháza