Napjaink vérhabosító őrültségei között élesebb színű, nagyobbat szól, jobban esik minden apró öröm. Most egy rövid hír terít elénk igazi horgolt csipketerítős, békebeli világot, emberséget az embertelenségben. Egyik egyetemünk menstruációs szabadnapot tervez bevezetni. Többé nem kell görcsök között szenvedve egyetemre menni.
Talán mondanom sem kell, hogy ma már, megkülönböztetés nélküli világunkban a fiúkra is érvényesnek kellene lennie a nehéz napok kedvezményének. Régen, amikor külön kapubejáró, lépcsőház, oktatási terek voltak lányok és fiúk részére, szóba se jöhetett volna az azonos elbírálás. Nem beszélve arról, hogy nálunk, az ázsiai sztyeppék Európába tolt ékében még a koedukált oktatásban is külön lány- és fiúvécék vannak, mely áldatlan állapotok pont nem a fentebb vázolt fejlődés irányába mutatnak. Ami késik, nem múlik, így a fent említett kedvezményt feltehetően nemsokára egyaránt élvezhetik majd a lányok és fiúk. Mivel a természet törvényei erősebbek az elhatározott butaságánál, a fiúk legfeljebb majd könnyebben szerveznek utat maguknak valami focimeccsre. Az emberi természetből szerzett tapasztalataink szerint viszont valószínű, hogy az egyetemnek hamarosan akkreditált menstruációs hitelesítőket és nyilvántartókat kell így alkalmaznia a csalások kiszűrésére. Pedig ez valóban nagyszerű kedvezménynek ígérkezik, ha sikerül kivédenünk az életellenesek abszurd akciózásait. (S ez érvényes életünk minden területére. Ez az ukrán háború sem volna, ha a normalitást visszaültetnénk a helyére.)
