Hirdetés

Levélírónk 36., 42., 43., 45. számunkban fejtette ki gondolatait a (koszovói) kettős szuverenitás lehetséges intézményéről. A témát mostani levelével zárjuk.

A korábban vázolt kettős szuverenitásra nincs precedens az államközi kapcsolatok történetében, de voltak olyan államok közötti megállapodások, rendezések egyes területekkel kapcsolatban, amelyek nagyon emlékeztetnek rá. A Dnyeper folyónál fekvő kozák állami szerveződés (Zaporizzsja) 1667 és 1686 között Lengyelország és Oroszország kondomíniuma volt; az angol-egyiptomi Szudán (1899–1956) Nagy-Britannia és Egyiptom „közös fennhatósága” alatt állt; Óceánia szigetvilágában az Új-Hebridák (ma Vanuatui Köztársaság) brit–francia „közös befolyás alatti területnek” számított (1906–1980); Kelet-Ázsiában az 1858-ös orosz–kínai szerződésben az Amur és az Usszuri folyók, valamint a Japán-tenger határolta területről úgy döntöttek, hogy az orosz és a mandzsu–kínai állam „közös tulajdona”; az 1855-ös orosz–japán szerződés pedig Szahalin (Karafuto) szigetét a két ország együttes szuverenitása alá helyezte. A Gibraltárra vonatkozó 2002-es, Nagy-Britannia és Spanyolország közötti egyezményben a kettős szuverenitás gondolata körvonalazódik, és a példák még sorolhatók.

Megemlíthető néhány jelenbeli konfliktuszóna is: Észak-Írországban a magasabb születésszámuk következtében többségbe kerülő katolikusok belátható időn belül népszavazást kérhetnek az Írországhoz való csatlakozásról. A brit kormány ennek megtartását vagy elfogadja, vagy elutasítja. Előbbi esetben a protestánsok, utóbbiban pedig a katolikusok nyúlhatnak fegyverhez. Biztonsági övként szolgálna mindkét közösség számára a kettős szuverenitás, amelynek értelmében London megosztja Észak-Írország feletti szuverenitását Dublinnal, vagyis a terület úgy egyesül az Ír Köztársasággal, hogy az Egyesült Királyságnak is része marad. Hegyi-Karabahban szintén szóba jöhetne e megoldás. A lakosok etnikumuknak megfelelően örmény vagy azeri állampolgárok lennének, külön hegyi-karabahi állampolgárság, hadsereg és jelképek nélkül. Az elnök lehetne örmény, alelnöke azeri. Az egykori Brit-India 1947-es felosztásakor pedig a hindu többségű területekből lett India, a muzulmán többségűekből Nyugat- és Kelet-Pakisztán (utóbb Banglades). A jobbára muzulmánok lakta Kasmír tartomány maharadzsája Indiát választotta, de Pakisztán is bejelentette igényét Kasmírra, ami akkor a viszály almájaként pottyant a két ország közé. Itt India és Pakisztán osztozhatna-fele-fele arányban az újraegyesítéssel öt régióból létrejövő Nagy-Kasmír szuverenitása felett.

Korábban írtuk