Fotó: MTI
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Demszky Gábor, az SZDSZ–MSZP főpolgármester-jelöltje 2006-ban
Hirdetés

Tizenhárom év elegendő ahhoz, hogy már ne érdekeljen senkit a négyes metró körüli csalássorozat. Ami a négyes metrót illeti, a lapok szétírták a témát, minden hétre jutott egy-egy újabb botrány. Egyre drágább lett, és egyre tovább húzódott a metróépítés, és valószínűleg még ma is tartana, ha nincs a 2010-es kétharmados kormányváltás. Orbán Viktor miniszterelnöknek és Tarlós István főpolgármesternek köszönhetően immár öt éve, 2014 óta jár a metró az új vonalon, és azóta a főváros már a hármas metró északi szakaszának felújítását is befejezte.

Csak két évvel a 2010-es kormányváltás után, 2012-ben tűnt fel az OLAF-nak, hogy súlyos csalássorozat történt: az EU-s pénzeket 2003 és 2010 között szabálytalan módon használták fel. A Demokrata kimutatta, hogy magasan kiugró év volt a 2006-os: az EU csalás elleni hivatala által kifogásolt szerződések közel 90 százalékát ekkor kötötték. Az EU-s büntetést viszont már a főváros jelenlegi vezetésének kell kifizetnie.

Az éveken át tartó nyomozás most végre eljutott a vádemelésig. Nem meglepő módon nincs politikus a vádlottak padján. A hír így szól: vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség négy ember, köztük az Alstom vezető tisztségviselője ellen az Alstom-ügyben, közölte Keresztes Imre főügyész.

A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával megvesztegetett, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje.

A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót (2,78 milliárd forintot) fizettek ki. A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai a vesztegetési cél tudatában a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában nyújtottak segítséget. Az ügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben, mindannyian szabadlábon védekeznek, két személy esetében felfüggesztették az eljárást. A vádlottak között egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van. Eddig a hír.

Fotó: MTI
Alstom szerelvény a 4-es metró vonalán

Ahogy telik az idő, egyre kevesebb az esély arra, hogy feltáruljon a metró körüli korrupció minden részlete, és valamennyi bűnös a vádlottak padjára kerüljön. Mivel az elévülés idejét a kiszabható büntetési tétel felső határa szabja meg, csak halmazati esetben és / vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetén áll meg a vád, mivel ezeknél a büntetési tétel felső határa akár 15-20 év is lehet. A bíróság az időmú­lást enyhítő körülménynek tekinti.

Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott az ország és a főváros akkori MSZP–SZDSZ-es vezetése.

Amint a Demokrata a 2017/8. számban feltárta, ennek az OLAF által kifogásolt összegnek közel 90 százalékát, konkrétan 147,5 milliárd forintot 2006-ban csalták el. 2006-ban szerződtek a metrókocsikra is az Alstom Transporttal 22,9 milliárd forint összegben. A szerződéskötés dátuma: 2006. május 30.

Kiugró év volt tehát a 2006-os, amikor tavasszal országgyűlési, ősszel önkormányzati választásokat tartottak. Az önkormányzati választásokon október elsején elsöprő győzelmet aratott a Fidesz. Valamennyi megyei közgyűlésben a legnagyobb ellenzéki párt kapott többséget, és 11 megyei jogú város leváltotta MSZP–SZDSZ-es polgármesterét.

Minden esély megvolt rá, hogy Budapesten is hasonló eredmény szülessen. Mivel az országos adatok a budapestieknél jóval hamarabb napvilágot láttak, az érdeklődés egyre inkább a szabad demokraták „liberális városaként” aposztrofált Budapestre koncentrálódott. A megyei közgyűlések összetételéről a választás éjszakáján szinte alig esett szó, gyakorlatilag nem vettek róla tudomást. A tavaszi országgyűlési választások házibuli-hangulata azonban szertefoszlott, egyre inkább az elkeseredett indulatok uralták a liberálisok Károly körúti házát. Noha Kuncze Gábor pártelnök a délután fél hatos adatok ismeretében biztosra vette Demszky Gábor győzelmét, és bizakodóan beszélt arról, hogy az MSZP–SZDSZ-többség a fővárosban megmarad, a pártelnök optimizmusát az eredmények csak nagyon lassan, egy drámai fej fej melletti viadal hajrájában igazolták vissza.

Ebben a küzdelemben a két jelölt közötti néhány százalékos különbség egyre csökkent, már-már elolvadni látszott. Demszky Gábor győzelme kevésen múlott: a korábban magabiztos főpolgármester megtörten lépett a mikrofon elé. Kuncze Gábornak a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többségére vonatkozó várakozása sem teljesült könnyen. A korábban Budapestet sajátjuknak kikiáltó szabad demokratáknak ugyanis komoly áldozatot kellett hozniuk ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlésben a kormánypárti többséget biztosítani tudják: Demszky Gábornak le kellett mondania ország­gyűlési képviselői mandátumáról, hogy 33 plusz egy fővel a kormánykoalíció a budapesti városházán többségben legyen.

Talán még emlékeznek Demszky Gábor remegő kezére a választás éjszakáján. A rutinos Demszkyt ezúttal nagyon megviselte a csekély szavazattöbbség, ez az elképesztő hajrá. Sokaknak feltűnt a zaklatottsága, amire akkor nehéz volt magyarázatot találni. Ma már tudjuk: mindenképp győznie kellett, mert ha Tarlós István legyőzi, a metrókorrupció azonnal lelepleződik, a frissen nyélbe ütött üzleteknek lőttek, kirobban a botrány, elindul a nyomozás, bukik a kormány… Ez volt az, amit mindenképp el kellett kerülnie Gyurcsány Ferencnek és Demszky Gábornak. Aki időt nyer, életet nyer. Ezért robbant be a köztudatba az őszödi beszéd, ezért provokálták ki fizetett emberek a tévészékház elleni ostromot, ezért nyargalásztak szélsőjobboldalinak mondott csuklyások heteken át a pesti utcákon esténként, ezért volt az október 23-i Fidesz-tüntetés résztvevői elleni rendőrroham, hogy a közvéleményben az anarchia és a jobboldal képe összemosódjon.

Összemosódott. A megrendezett képsorok mozgósították a liberális tábort, és bizonyára távol tartottak sok budapesti Fidesz-szavazót október elsején. Bevált a terv, a színfalak mögött zavartalanul folytatódhatott az évszázad legnagyobb csalássorozata, amiből az Alstom csak a jéghegy csúcsa. A 2006-ban kötött metrószerződéseket két viszonylag kisebb összegű szerződés kivételével még október elseje, azaz a 2006-os önkormányzati választások előtt ütötték nyélbe. Utána jött négy biztonságos év… az elévülés határideje közelebb került.