Az Országgyűlés az ülés elején megemlékezett a múlt pénteken, nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás történész, politikusról. Katona Tamás 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő, először az MDF, majd az MDNP színeiben.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Dorkota Lajos (Fidesz) lemondott képviselői mandátumáról, mert kinevezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökévé.

Orbán: a Tavares-jelentés csorbítaná Magyarország szuverenitását

Igazságtalannak nevezte a miniszterelnök az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott jelentést.

Orbán Viktor napirend előtt azt mondta: a Tavares-jelentés súlyosan sérti Magyarországot, figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, a tagállamok és az Európai Unió közötti jogi egyensúlyokat, az alapító szerződésekkel szemben önkényesen állapít meg kötelező kritériumokat, vezet be új eljárásokat és kreál új intézményeket.

A jelentés ezzel csorbítaná egy tagállam szuverenitását, ez pedig egész Európára, az EU jövőjére veszélyt jelent – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor beszéde kezdetén a Párbeszéd Magyarországért független képviselői egy molinót tartottak fel az ülésteremben azzal a szöveggel: „Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával”.

A miniszterelnök beszéde kezdetén a Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői egy molinót tartottak fel az ülésteremben azzal a szöveggel: „Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával”. Az ellenzéki képviselők ezzel a miniszterelnöknek a strasbourgi EP-vitában tett kijelentésére utaltak, hogy a magyarok nem akarnak olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél erejével. A transzparenst az Országgyűlés munkáját segítő személyzet tagjai vitték ki a teremből.

MSZP: nem az országot támadták, hanem a kormányt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem az országot vagy a magyar embereket, hanem a kormányt bírálta az Európai Parlament a Tavares-jelentés elfogadásával.

Mesterházy Attila kijelentette: a miniszterelnöknek meg kellett volna köszönnie a magyar és az európai szocialisták munkáját, ugyanis annak hatására került ki az országgal szembeni szankciók megfogalmazása a jelentésből, mivel „Magyarországot az ön politikája miatt nem szabad büntetni”.

Kijelentette: a rezsicsökkentés miatt senki nem támadta a kormány munkáját, kritikákat az alapvető jogot sérülése miatt fogalmaztak meg.

Szerinte a miniszterelnöknek „szelektív a memóriája”, ugyanis néhány éve a Kereszténydemokrata Unióban a személyes előterjesztésére ítéltette el Magyarországot a politikai jogok sérelme miatt.

Hozzátette: Orbán Viktor később, még a szocialista kormányok alatt az Európai Néppárt frakcióülésén is azt követelte, hogy vonják meg az uniói forrásokat azért, mert szerinte az országot akkor irányító kormány nem részesülhetett abból.

Nem akkor lettünk gyarmat, amikor elfogadtuk a közösségi joganyagot? – tette fel a kérést, emlékeztetve arra, hogy az ország fejlesztési forrásainak jelentős része az unióból származik.

Kijelentette: üzleti érdekek nem az európai, hanem a miniszterelnök döntései mögött húzódik, és említést tett a többi közt a földügyekről és a trafikügyekről.

Feltette a kérdést: a miniszterelnök beszéde az unióból való kilépés beszéde-e? Szerinte az ország érdekét az szolgálja, ha kitart az euroatlanti integráció mellett.

Jobbik: a Tavares-jelentés egy kutyakomédia

Vona Gábor szerint a Tavares-jelentés megszületése, vitája és megszavazása is egy kutyakomédia, ami ráadásul nem Magyarországról, hanem a hatalomról szól. Leszögezte: a Jobbik elítéli az ország belügyeibe történő beavatkozásokat.

Az ellenzéki pártelnök felháborítónak és ízléstelennek nevezte a magyar baloldal hozzáállását, amiért az szerinte kárörömmel fogadta a jelentés elfogadását. Úgy vélte: az MSZP filozófiája szerint minél rosszabb az országnak, nekik annál jobb.

Szerinte ugyanakkor Orbán Viktornak a földtörvényben kellett volna megvédenie Magyarországot és a magyar érdekeket, mert jelenleg Magyarország „totális gyarmatosítása zajlik”.

Hozzátette azt is, hogy a kutyakomédiában mindenki eljátszhatta a saját szerepét: „az MSZP félthette a demokráciát, a miniszterelnök pedig megvédhette az országot”, miközben európai egyesült államok épül „a szemünk láttára”.

A Jobbik álláspontja szerint Magyarország nettó ráfizető az Európai Unión belül, ezért az ellenzéki párt továbbra is népszavazást szeretne Magyarország uniós tagságáról.

Napirend előtt

A Fidesz rezsieljárásként értékelte, és a KDNP is gazdasági érdekekkel hozta összefüggésbe a Tavares-jelentés elfogadását csütörtökön a parlamentben. Orbán Viktor a napirend előtti felszólalásokra válaszul azt mondta: mindhárom fontos uniós intézményben támadják Magyarországot a rezsicsökkentés miatt.

KDNP: az európai baloldal letért az unió alapítói által szabott útról

A KDNP szerint az európai baloldal letért arról az útról, amelyet az Európai Unió alapítóinak értékrendje szabott meg, és „kaotikus, dekadens” világot idéző útra lépett.

Harrach Péter – a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva – azt mondta: a Tavares-jelentés elfogadása mögött gazdasági, politikai és ideológiai okok álltak. A jelentést részben azon cégek érdeksérelmére alapozták, amelyek a kormányaikon keresztül támadják Magyarországot, míg politikai célja a népakaratot megtestesítő kétharmad elleni támadás volt – jelentette ki.

A politikus szerint az MSZP a szuverén Magyarországgal szembeni baloldali támadás mellett állt ki, míg a Jobbik frakcióvezetője euroszkeptikus kritikát fogalmazott meg. Harrach Péter azt mondta: kereszténydemokrataként egyiket sem tudja elfogadni.

Idézett a Lisszaboni Szerződésből, amely szerint ösztönözni kell a nemzeti parlamentek nagyobb részvételét az Európai Parlament munkájában. Szerinte a Fidesz által beterjesztett határozati javaslat ezt szolgálja.

Fidesz: Magyarország ellen rezsieljárás zajlik

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarországgal szemben nem demokráciaeljárás, hanem rezsieljárás zajlik és ennek része az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés is.

Rogán Antal emlékeztetett rá, hogy először 2011 elején „támadták meg” Magyarországot, miután a parlament elfogadta a bankadó bevezetését, majd 2013 elején indult a támadás újabb hulláma, amikor a kormány és a parlament döntött a rezsicsökkentésről.

A kormánypárti politikus szégyenletesnek nevezte, hogy a baloldali magyar EP-képviselők, tudva, hogy milyen gazdasági, üzleti és lobbiérdekek húzódnak meg a háttérben, megszavazták a jelentést. Rogán Antal fel is olvasta annak az öt képviselőnek a nevét – Göncz Kinga, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba és Herczog Edit (MSZP), valamint Bokros Lajos –, akik igennel szavaztak a szerdai EP-voksoláson.

Szerinte ezt nem lehetett volna megtenniük, hiszen „minden családban ügyelnek arra, hogy a családon belüli vitákat ne vigyék ki az utcára”. Úgy vélte: egyetlen másik ország képviselői sem szavaztak volna meg saját országukkal szemben ilyen tartalmú jelentést.

Azt is mondta: példátlan, hogy a magyar baloldal rávette az EP baloldali többségét egy Magyarországot elítélő nyilatkozat elfogadására. Hangsúlyozta, ez a jelentés nem a magyar kormányról, hanem Magyarországról szól, Magyarországot akarja gyámság alá venni.

Rogán Antal megköszönte Orbán Viktornak, hogy megvédte Magyarországot és a magyar embereket.

Orbán: mindhárom fontos uniós intézményben támadnak a rezsicsökkentés miatt

Az Európai Unió mindhárom fontos intézményében, az állam- és kormányfői tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is rendszeresen támadják Magyarországot a rezsicsökkentés miatt – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő közölte: a bírálatokra minden esetben – egy közelmúltbeli uniós csúcstalálkozón és a szerdai strasbourgi EP-vitában is – világossá tette, hogy a kormány folytatja a rezsicsökkentést. Ezt azokra az ellenzék észrevételekre válaszul mondta, hogy a kormánnyal szembeni kifogások oka nem a rezsicsökkentés.

A miniszterelnök viszonválaszában szólt arról is, az EP rosszat tesz az Európai Uniónak, gyengíti azt, amikor nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, az alapszerződéseket. Vona Gábor Jobbik-elnöknek válaszul ugyanakkor azt mondta: ez nem jó hír, az EU széthullása kataklizma lenne, ezért el kell kerülni.

Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezetőnek válaszul úgy fogalmazott, amit Magyarország támogatásként az Európai Unitól kap, nem ajándék, hanem „ami jár nekünk, csatlakozási szerződésünk fontos alapköve”. Magyarország ugyanis – a kommunizmus miatt – súlyos versenyhátránnyal, jól működő vállalatok nélkül csatlakozott a közös piachoz – jelentette ki. Szerinte téves az ezzel ellentétes megközelítés.

Napirend előtt

A mezőgazdaság helyzetéről, a kuláküldözésről és gazdaság teljesítményéről volt szó napirend előtt csütörtökön az Országgyűlésben.

MSZP-s kifogások a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint amihez a kormánypártok nyúlnak, abból nem arany lesz, hanem „a haveroknak aranybánya”. Kifogásolta, az iskolagyümölcs-program kiírási feltételeit, a földpályázatokat. Mint mondta, „működő állattartótelepet tesznek tönkre azért, hogy a helyi Magosz-elnök földöz jusson”. Gőgös Zoltán szerint a legnagyobb nagybirtokosok a Fidesz hátterében vannak, ötvenéves földbérlettel. Mit akarnak ebből az új földtörvényből kihozni, ugyanazt, mint a 90-es évek elején? Százezer munkanélkülit vidéken? – kérdezte.

Budai Gyula, Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, akkor volt káosz a mezőgazdaságban, amikor a szocialisták voltak kormányon. A támogatásokat soha nem fizették ki időben a gazdáknak, 2010 után mindig kifizetik nekik – tette hozzá. Az államtitkár szerint a LEADER programból kilopták a pénzt, több tízezer hektár állami föld haszonbérletét adták el strómanokon keresztül, és a pályázatokat úgy hirdették meg, hogy a helyi gazdák nem tudtak azokon részt venni.

Fidesz: Magyarország gazdasági kilátásai ígéretesek

Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt: 2010-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy az EU-ban nem megszokott gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaz, ma már elmondhatják jól döntött, mert Magyarország jobban teljesít, saját lábán áll, gazdasági kilátásai ígéretesek.

Szerinte a makrogazdasági alapján Magyarországon egy európai sikertörténet épül, úgy csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, a reálbérek, a nyugdíjak vásárlóértéke, csökken a rezsi, hogy közben három éve csökkenteni tudják az államadósságot.

Kitért arra, hogy az eredmények nem függetlenek a külgazdasági eredményektől sem. Ismertette, 2012 végére elérte 78,5 milliárd eurót a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya, ez pedig azt jelenti, hogy a GDP arányában a magyar állomány a legmagasabb, 80,3 százalék a közép-európai térségben.

A KDNP a kuláküldözés áldozataira emlékezett

Varga László (KDNP) szerint 1948/49-től kezdve a szorongás és a félelem uralta a magyar parasztokat az aratás idején, mert bizonytalanná vált, hogy mennyit vihetnek haza a learatott terményből. Sokan még ma is nagygazdákról, módos parasztokról beszélnek, amikor a kuláküldözésről van szó, miközben 1948 után a Mária Terézia által meghatározott, egységnyi jobbágytelekkel már kuláknak bélyegezték a parasztokat – fejtette ki. Hozzátette: Kádár János az ÁVH-t a kulákok megrendszabályozására hozta létre.

Budai Gyula elmondta, 1948. augusztus 20-án Kecskeméten Rákosi Mátyás meghirdette a szövetkezetesítést, lényegében a kuláküldözést. 1948 és 1953 között mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, ideszámítottak a 25 holdon felüli családok – mondta, hozzátéve: a kuláküldözés alatt elvették a családok földjét, házaikat, az eszközeiket, százakat ítéltek halálra.

A Jobbik ismét a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint az új földtörvény nem változtat a jelenlegi állapotokon, a nagyüzemekre semmilyen hatással nincsen. A külföldiek tulajdonszerzését kizárólag az EU-n kívüli állampolgárokra értik – tette hozzá. Úgy vélte, a törvény a magyar emberek véleménye nélkül készült. Szerinte a törvényt „azok a narancsbárók” diktálták, akik haszonélvezői a mostani rendszernek: „Csányi, Nyerges, Leisztinger és a többiekről beszélek, akik sok-sok tízmilliárd forintot vesznek ki a közös agrárkasszából”.

Budai Gyula szerint az ellenzéki képviselő folyamatosan kritizálja a földforgalmi törvényt, de ő és pártja sem tett alternatív törvényjavaslatot. Csak szóban harcolnak a külföldiek földszerzése ellen, de semmi mást nem tettek – hangsúlyozta.

Napirend, határozathozatal, interpellációk

A napirend elfogadása és a választójogi törvény módosítása után az interpellációkkal folytatta munkáját a Ház csütörtökön. Ezek között szó volt az egészségügyről, a földtörvényről, gátépítésről és a szegénységről is.

Napirend elfogadása

A parlament a napirend elfogadása előtt felvette a tárgyalandó javaslatok közé az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatot – amely szerint nem terheli majd illeték a termelők útdíjfizetés alóli mentesítését -; a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul megfogalmazott, a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című fideszes határozati javaslatot; valamint a magyar és a kínai kormány között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló megállapodás kihirdetését. Ezek vitája várhatóan csütörtök este, zárószavazása pedig pénteken lesz.

Július 15-ig módosítható az országgyűlési választókerületek határa

Július közepéig lehet módosítani az országgyűlési egyéni választókerületek beosztását a parlament döntése értelmében.

A korábbi, június 30-i határidőt a fideszes Vas Imre javaslatára hosszabbította meg két héttel az Országgyűlés. A választójogi törvény módosítását 251 igen szavazattal, 59 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A kihirdetését követő naptól hatályos határidő-változtatásra azért volt szükség, mert ugyancsak Vas Imre kezdeményezte hét országgyűlési választókerület határának megváltoztatását, de ennek elfogadására június végéig már nem volt lehetőség. Az átalakítást Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azzal indokolta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása.

Interpellációk

MSZP: javultak-e a betegek gyógyulási esélyei?

Tukacs István (MSZP) azt kérdezte: javultak-e a betegek gyógyulási esélyei a kormány munkájának hatására. Szerinte az egészségügyi bérfejlesztés nem érte el a célját, az orvosok továbbra is elhagyják az országot. A kórházakat és rendelőintézeteket sújtó elvonásokról szólva azt mondta: az intézmények adóssága újratermelődik, így helyzetük tovább romlik. A képviselő a háziorvosoknak is juttatna a béremelésből, és választ várt a többi közt arra is: a túlmunkák díjazása miért nem épül be a bérbe?

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: már azzal esélyt kaptak a betegek, „hogy nem önök vezetik 2010 óta az országot”. A kórházak adósságállományát a kormány továbbra is figyelemmel kíséri – közölte -, hozzátéve: csökkentek az intézmények lejárt kötelezettségei. Szerinte a gyógyszerellátás biztosított és a betegellátás is fennakadás nélkül zajlik. A humánerőforrás-krízis kezelése érdekében a kormány fejlesztette a béreket, és újabb béremelést is biztosít – mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azt 203 igen, 51 nem és egy tartózkodó szavazattal igen.

A Jobbik a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvényt bírálta, amely szerinte alapjaiban tér el attól, amit a kormány ígért, és ami a társadalom számára elfogadható lenne. Úgy vélte: a jelenleg zajló „vidékellenes” folyamatot kellett volna lezárni a jogszabállyal, de az ehelyett további lehetőségeket ad a nagybirtokosok terjeszkedésére.

Választ várt arra: hogyan viheti el az állami földek szinte egészét két megyében tizenhat, igen gyorsan, egyetlen ügyvéd közreműködésével alapított cég?

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár szerint a Jobbik semmi újat nem mond, csupán ugyanazokat a kérdéseket teszi fel hétről hétre.

Szerinte a földforgalmi törvény „közjogilag rendben van”, miután az államfő aláírta azt. „Olvassák már el végre a jogszabályt”, ha pedig nem tudják értelmezni, kérjenek jogi segítséget – javasolta az ellenzéki frakciónak. Hangsúlyozta: a jogszabály megakadályozza a spekulatív földszerzést.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 189 igen szavazattal, 40 ellenében.

A Fidesz a gátépítésre kérdezett rá

Molnár Attila emlékeztetett a Dunán a nyár elején levonult árvíz súlyosságára, és arra hívta fel a figyelmet: Komáromnak szüksége lenne egy 4,6 kilométeres gátra, eddig ugyanis ideiglenes védművek óvták azt. Arra kérdezett rá: ez mikor épülhet meg?

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a fejlesztéssel csökkenthetők a jelenleg még jelentős anyagi és emberi erőt felemésztő munkák. Beszámolt arról is: több mint 7 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre a beruházáshoz. A szükséges közbeszerzési eljárást már kiírták, a munka pedig szeptemberben kezdődhet, másfél évig tart majd.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: növekszik a szegénység

Nyakó István arról beszélt: Magyarországon megjelent a dolgozói szegénység, kétkeresős családoknak fogy el a pénze a hónap végére. Hozzátette: a gyermekszegénység is növekszik, jelenleg mintegy félmillió gyermek éhezik. Már az önkormányzatok sem tudnak segítséget nyújtani és 4,2 millió ember él a létminimum alatt. Valóban a segélyek összevonása a legfontosabb feladat? – kérdezte.

Soltész Miklós államtitkár úgy vélte: az MSZP folytatott szegényellenes politikát. Bírálta, hogy eredeti kérdésében a gázár-támogatás megszüntetésére kérdezett volna rá a képviselő, és azt mondta: ezt valójában a szocialisták kívánták eltörölni.

Önök voltak azok, akik az egész országot eladósították – jelentette ki, és hosszas kritikával illette a korábbi szocialista kormányok munkáját.

Nyakó István nem fogadta el a választ. A Ház 191 igen vokssal, 26 ellenében, 25 tartózkodással elfogadta.

Interpellációk, azonnali kérdések

A munkahely-teremtési támogatásokról, a kormány földpolitikájáról, valamint a Dunaferrnél történ elbocsátásokról is interpellálták a kormány képviselőit csütörtök délután az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: miért a multik munkahelyteremtését támogatja a kormány?

A jobbikos Bertha Szilva interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány a multinacionális cégeknél történő munkahelyteremtésre kétszer-háromszor annyi állami támogatást biztosít, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására. Az ellenzéki politikus szerint mindez azt jelenti, hogy a Fidesz nem javított a korábbi szocialista kormányok gyakorlatán.

Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár válaszában azt mondta, a munkahelyteremtő támogatásokat nem lehet ilyen egyszerű átlagolással értékelni. A kormány képviselője szerint a kabinet célja, hogy hasonló támogatásai három-négy év alatt megtérüljenek. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy 2010 óta 2 milliárd forintról idénre 13 milliárd forintra nőtt a magyar kkv-k támogatása.

Bertha Szilva reagálásában nem fogadta el az államtitkár válaszát, majd kétségbe vonta a kormány nemzeti elkötelezettségét a munkahelyteremtés területén. Czomba Sándor válaszát az Országgyűlés 183 igen szavazattal, 35 nem ellenében elfogadta.

KDNP: a helyben élő gazdálkodókat támogatja a kormány földpolitikája

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd interpellációjában arra hívta fel figyelmet, hogy a közelmúltban „méltatlanul sokat” támadták a földtörvényt, pedig az a helyben élő gazdálkodókat hozza helyzetbe. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami haszonbérleti program szintén ezt a célt szolgálja, amit az is mutat, hogy a pályázatok háromnegyedének őstermelők, fiatal és családi vállalkozók egyéni vállalkozók a nyertesei.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában közölte, a kormány célja egy új vidéki középosztály létrehozása, amely a kis és közepes birtokokon gazdálkodó családokból állhat. Tájékoztatása szerint ehhez arra volt szükség, hogy a kabinet az új földtörvény segítségével a jelenlegi 50 százalékról 20 százalék alá csökkentse a nagybirtokok arányát.

A kormánypárti képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

Jávor: a kormány védje meg a dunaújvárosiak munkahelyeit

A dunaújvárosi Dunaferrnél történt elbocsátások ügyében interpellálta a kormányt a független Jávor Benedek. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kabinet mit tesz a most állásukat vesztett munkavállalók újrafoglalkoztatása érdekében. Jávor Benedek kezdeményezte továbbá, hogy a kormány ne csak a nehézipart vegye számításba, ha foglalkoztatni kívánja a dunaújvárosiakat.

Czomba Sándor válaszában hangsúlyozta, dunaújvárosi tárgyalásain arról kapott tájékoztatást, hogy a Dunaferr tulajdonosai abban érdekeltek, hogy minél több álláshely maradjon meg. A vállalkozás irányítása ugyanis a közelmúltban olyan döntést hozott, amelynek eredményeként a legnagyobb öntöde felújításával több ezer munkahelyet őrizhetnek meg.

Jávor Benedek nem fogadta el Czomba Sándor válaszát, a parlament viszont 205 igen szavazattal, 46 nem ellenében elfogadta.

A gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételéről kérdezett az MSZP

A szocialista Nemény András azonnali kérdésében az iránt érdeklődött, hogy a kormány miként kívánja megvalósítani a gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételét, továbbá mi lesz azokkal, akik korábban már fizettek azért, illetve a vizsgálat nyomán több százezres felújításra kényszerülnek.

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta, a felülvizsgálat költségeit a gázszolgáltató állja, míg a szükségessé váló felújítások finanszírozására a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd dolgoz majd ki javaslatot.

Azonnali kérdések

A rendőrség traffipaxbeszerzéséről, az M0-s körgyűrű további fejlesztéséről, a sporttámogatásokról, a lehallgatási botrányról, az alaptörvény melletti kiállásról, a családi adókedvezményről és a devizahitelesekről is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Jobbik: a pénzbehajtást szolgálhatja a traffipaxok beszerzése

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium több mint ötszáz traffipaxot készül vásárolni, annak ellenére, hogy jelenleg csak mintegy százötven működik az országban. Úgy véli, a rendőrség pénzbehajtást végez.

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára közölte: a közrend helyreállításának fontos része a közlekedés biztonságának biztosítása. A kabinet vállalta, hogy 2020-ig a felére csökken a utakon életüket vesztők száma, célnak azonban azt nevezte, hogy senki ne haljon meg közlekedési balesetben.

Fidesz: hogyan fejlesztik az M0-s autópályát?

Márton Attila (Fidesz) az M0-s autópálya kibővített szakaszának átadásával kapcsolatban felidézte a körgyűrű építésének történetét, utalva arra: az útszakasz az ország leginkább balesetveszélyes autópálya-szakasza volt. Arra kérdezett rá, hogy milyen további fejlesztésekre számíthatnak az autósok.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: naponta 70 ezer jármű halad át a kibővített szakaszon, háromszor annyi, mint más autópályákon. Beszámolt arról: szeptemberben adják át a következő kibővített szakaszt, amely az 51-es főút és az M5-ös autópálya közé esik.

Az MSZP a sporttámogatásra kérdezett rá

Varga László (MSZP) a sporttámogatásokról szólva bírálta, hogy a kormány „szétverte” a szabadidősportot támogató Wesselényi-alapítványt. Arra kérdezett rá, hogyan használták fel az alapítvány forrásait, valamint arra is, mekkora forrásokat szánnak stadionépítésre.

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta: a kormány igyekezett megteremteni a sportfinanszírozás alapjait. Közölte: a képviselő által hiányolt DVTK-támogatás is szerepel a költségvetésben.

A Jobbik az amerikai lehallgatási ügy magyar vonatkozásaira kérdezett rá

A jobbikos Németh Zsolt bírálta a külügyminisztert, mert egy szerdai nyilatkozatában fontosnak nevezte az Egyesült Államok alapértékeit. Kifogásolta, hogy nyilatkozatát a lehallgatási botrány alatt tette a miniszter. Feltette a kérdést: miképpen védenék meg a magyar embereket és intézményeket „az amerikai kémtevékenységtől”.

Martonyi János külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy szerdán bekérette a tárcához az amerikai nagykövetet, és tájékoztatást kért arról: volt-e a lehallgatási műveletnek magyar célpontja, akár kormányzati intézményt, szervezeteket vagy állampolgárokat érinthet-e az ügy. Közölte: részt vesz az Európai Unió ezzel kapcsolatos munkájában is.

Beszámolt arról is: a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozni fog a témával.

A KDNP az alaptörvény melletti kiállás összesítését kérte a kormánytól

Pálffy István (KDNP) az alaptörvény melletti kiállás fontosságáról beszélt, és elmondta: sokan gratuláltak a kormánynak a család és az élet védelme melletti kiállásért. Arra kérdezett rá: milyen súlyt képvisel a nemzetközi véleményben a Szakemberek az Etikáért Szervezet? Azt kérte, a kormány vonultassa fel az alaptörvény mellett kiállók körét.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: ennyire jól szervezetten egyetlen szervezet sem lépett fel Magyarország mellett. Azt mondta, az alaptörvénnyel kapcsolatban olyan értékvita dúl, amelyet a kormány vállal.

Az MSZP a családi adókedvezményről

Göndör István (MSZP) a családi adókedvezmény rendszerével kapcsolatban kérdezett. Felhívta arra a figyelmet, hogy már a kormány is beismerte: az alacsony keresetű családok nem tudják igénybe venni a teljes adókedvezményt, amely így a költségvetésben marad. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mire költötték ezt a pénzt.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár válaszában hiteltelennek nevezte Göndör István „aggódását” a szegény családok iránt. Szerinte „nevetséges és siralmas”, hogy az MSZP egyáltalán családügyben meg mer szólalni.

A Jobbik a devizahitelesek helyzetéről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a Kúria csütörtöki döntésével kapcsolatban kérdezett a devizahitelesek helyzetéről. Úgy fogalmazott: a devizahitelek ugyanúgy érvényesnek és legálisnak számítanak az Orbán-kormány hatalma alatt is, ami elfogadhatatlan. Szerinte ha az eddig meghozott intézkedéseknél „nem futja többre”, akkor a nemzetgazdasági miniszternek le kell mondania.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár válaszában kijelentette: a kormány komoly eredményeket ért el az előző kormányoktól megörökölt helyzet rendezésében. Elismerte ugyanakkor, hogy van még teendő.

Azonnali kérdések, kérdések

A foglalkoztatásról és a földpályázatról az azonnali kérdések, míg az önkormányzatok adósságátvállalásáról, a határon túli gyerekek táboroztatásáról, illetve az állami fenntartású köznevelési intézményekről a kérdések között beszéltek a képviselők a parlament csütörtöki ülésén.

A KDNP a foglalkoztatásról kérdezett

Tarnai Richárd (KDNP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő kormányzati intézkedéseket ismertette. Elmondta, hogy kettős ösztönzőrendszerrel segít a kormányzat a rászorultakon: 20 milliárd forintot rendeltek erre a célra, és öt hónapon keresztül támogatják az ilyen munkavállalókat foglalkoztató munkaadókat, majd a kormány további intézkedéseiről kérdezett.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár közölte: több mint 10 ezerrel több megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, mint három évvel ezelőtt. Emellett a kormány az érintett cégek és termékek piacra jutásának segítését is kiemelt céljának tekinti – tette hozzá.

A Jobbik a földpályázatokról kérdezett

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól: hogyan módosítják a pályáztatási rendszert a visszaélések elkerüléséért?

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felajánlotta a segítségét az ellenzéki politikusnak, mondván, ha vannak bizonyítékai visszaélésekről, segít Magyar Zoltánnak megírni a feljelentést.

MSZP: miért nem vállalták át Balatonfűzfő teljes adósságát?

A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a kormány tavaly döntött az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságának teljes átvállalásáról. Szavai szerint Balatonfűzfőn viszont nem a decemberben, hanem csak az április 25-én fennálló adósságállományt vállalta át az állam. Hangsúlyozta, hogy a kettő közötti különbség mintegy hetvenmillió forint, ráadásul a településnek ki kellett fizetnie további 21 millió forintot. Feltette a kérdést, Balatonfűzfőt miért nem érinti a teljes adósságállomány átvállalása.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek nemcsak a kötelező feladatok ellátásához, hanem jövedelemtermelő beruházásokhoz is vettek fel hitelt, ezért kiugró volt az adósságállományuk. A kormány kijelölt 14 olyan önkormányzatot, ahol külön vizsgálatot hajtottak végre – mondta az államtitkár. Ez az időpont átcsúszásának oka, az állam így csaknem 1,2 milliárd forintot vállalt át.

Jobbik: mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézményekkel?

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézmények sorsa. A politikus azt mondta, hogy jelenleg bizonytalanságban tartják a fenntartókat, ami véleménye szerint bűn.

Hangsúlyozta, hogy ezen intézmények a fenntartásuk körülbelül 70 százalékát a normatívából fedezik.

A válaszadó Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a magán- és egyházi intézmények finanszírozásának kérdését a köznevelési törvény egyértelműen rendezi. Az új rendszerben a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam fedezi, a fenntartás költségeit pedig a fenntartónak kell állnia – tette hozzá.

Fidesz: milyen támogatás kapható a határon túli gyermekek táboroztatásához?

Kozma Péter (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen támogatásra számíthatnak azok, akik határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatását végzi. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – amely három olyan országgal határos, ahol nagyszámú magyar él – különösen fontos minden ilyen tevékenység.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormányzat a lehetőségein túl is mindent megpróbál megtenni a határon túliak támogatásáért. Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-programban is próbálnak minél több ilyen táboroztatást megvalósítani.

Jobbik: elszámolt a munkásőrség a fegyvereivel?

Zakó László (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy mi történt a munkásőrség vagyonával és ingatlanaival, illetve a megszüntetésekor a szervezet valóban beszolgáltatott-e minden fegyvert.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta, a munkásőrség ingó és ingatlan vagyonának hasznosítására az akkori Pénzügyminisztérium igazgatóságot alapított.

A ruházat a munkásőröknél maradt, a fegyverzetet és a hadfelszerelést a honvédség szállította el – tette hozzá.

Tavares-jelentés

Az előterjesztői expozéval, valamint a kormány állásfoglalásával kezdődött a Strasbourgban szerdán elfogadott Tavares-jelentésre reagáló országgyűlési határozati javaslat parlamenti tárgyalása csütörtök este.

Rogán: Magyarország nem kapott egyenlő elbánást

A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitájában az előterjesztőként felszólaló Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy alapvetően az Európai Parlament (EP) baloldali képviselői mondtak ítéletet Magyarországról. Szavai szerint az a helyes, ha Magyarország mérlegeli, hogy mi az álláspontja az EP határozatáról.

Az EP strasbourgi ülésén Magyarország nem kapott egyenlő elbánást, nem kapta meg azt, ami kijár az EU minden tagjának. Vagyis azt, hogy tiszteletben tartsák az uniós szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, és csak azok a szervek foglaljanak állást, amelyeknek erre felhatalmazásuk van – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.

Azt mondta, hogy döntésével az EP megsértette Magyarország szuverenitását. Az Országgyűlésnek az a kötelessége, hogy kifejezze a magyar népnek az ország EU-csatlakozáskor is megnyilvánuló akaratát, amely szerint olyan közösséghez szeretne tartozni, ahol mindenkinek azonosak a jogai – emelte ki.

A politikus, aki felolvasta a határozati javaslatot, hangsúlyozta, azért kell válaszolni, mert az Európai Unió olyan közösség, amelynek tagállamai egyenlőek. Ha viszont egyes intézményei visszaélnek a hatalmukkal, az nemcsak annak a tagállamnak a kára, amelynek rovására mindezt teszik. Ez az Európai Unió egészét veszélyezteti – jelentette ki.

Az EP azzal sértette meg Magyarország szuverenitását, hogy olyan ügyekben hozott határozatot, amelyekben nincs illetékessége – mondta.

Ha az Európai Parlament létrehoz egy olyan intézményt, amelyikben saját hatáskörén túl kíván foglalkozni egy tagállammal, azzal egyértelműen sérti az uniós szerződést és az adott tagállam szuverenitását. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a jövőben fontosabb kérdésekben is sérülhetnek Magyarország jogai – hangsúlyozta. A magyar parlamentnek kötelessége kimondani, melyek Magyarország azon jogai, amelyeket meg kíván védeni. Ha az unió bármely intézménye vissza akar élni a hatalmával, azt az Országgyűlésnek vissza kell utasítania – állapította meg.

Martonyi: politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz

A kormány nevében felszólaló Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a határozattervezetet.

Elmondta: Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió jogrendjét. Hozzátette, a magyar kormánynak és az országnak – ahogy a többi tagállamnak is – vannak és lesznek vitáik az integrációs intézményekkel. Az ilyen vitákat eddig szinte minden esetben megoldották, de ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bíróság dönt. Ezeket az ítéleteket Magyarország mindig végrehajtotta és a jövőben is végre fogja hajtani – emelte ki.

Tévedésekre, torzításokra, valótlan megállapításokra, hamisításokra, túlzásokra, politikailag motivált támadásokra vagy sértésekre viszont csak olyan választ tudunk adni, hogy azokat nem fogadjuk el és nem hajtjuk végre – jelentette ki. Egy politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz, ezért van szükség a parlamenti határozatra – mondta.

A Tavares-jelentés alapvető ténybeli tévedéseket tartalmaz – folytatta felszólalását a külügyminiszter. Egy olyan jelentést, amelyik arra szólítja fel a kormányt, hogy állítsa helyre az Alkotmánybíróságnak az alkotmány tartalmi rendelkezéseire vonatkozó felülvizsgálati jogát, „azt nem tudom komolyan venni, mert ilyen tartalmi felülvizsgálati jog soha nem volt” – közölte. Hozzátette, a jelentés kimondja, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége, miközben ezt a Velencei Bizottság jelentése is törölte a szövegéből.

A kettős mérce ott mutatkozik meg, amikor olyan szabályozásokat is meg akarnak változtattatni, amelyek más uniós tagállamokban fennállnak – érvelt Martonyi János.

Az Európai Parlament kilépett a hatásköréből, és ha egy uniós intézmény a jogi keretrendszerből kilép, akkor az egész integrációs folyamat veszélybe kerülhet – közölte.

Tavares-jelentés

A képviselők többször heves szóváltásba torkolló vitát folytattak csütörtökön este arról a kormánypárti országgyűlési határozati javaslatról, amely a Strasbourgban szerdán elfogadott Tavares-jelentésre reagál.

Vita a Tavares-jelentés parlamenti értékeléséről

Rogán Antal előterjesztői expozéja, majd Martonyi János külügyminiszter állásfoglalása után elsőként Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség fideszes külügyi és külgazdasági államtitkára kért szót, aki felszólalásában a magyar emberek nevében utasította el a Tavares-jelentésben foglalt „súlyos sértéseket”. Mint mondta, az európai dokumentum elfogadásához az az érdeksérelem vezetett, amelyet a magyar családok zsebeiből komoly profitra szert tevő vállalatok szenvedtek el Magyarországon. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika a méltányos közteherviselés elvére épül, ennek sikerességét pedig az Európai Unió is elismerte, amikor a közelmúltban megszüntette az országgal szemben uniós csatlakozása óta fennálló túlzottdeficit-eljárást.

Kovács László (MSZP) ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a jelentést a rezsicsökkentés váltotta volna ki, szerinte ugyanis erre a demokrácia és a jogállam felszámolása miatt került sor. Szólt arról is, hogy a történtek mögött baloldali összeesküvést sem érdemes keresni, mivel a szavazás eredménye alapján a jelentést néppárti képviselők is megszavazhatták, vagy legalábbis távolmaradtak támogatásától.

Másképp vélte ezt Hargitai János (KDNP), aki szerint a magyar baloldal éppen azért nyitotta meg ezt az ügyet az Európai Parlamentben (EP), mert ott az Országgyűléssel ellentétben többségben van. A kormánypárti politikus megjegyezte, a magyar baloldalnak a jövő évi választásokon kell elszámolnia, amiért külföldön lépett fel Magyarországgal szemben.

Staudt Gábor, a Jobbik egyetlen felszólalója úgy nyilatkozott, pártja várhatóan elfogadja majd a határozati javaslatot. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU a demokrácia érvényesítésére hivatkozva beleszóljon Magyarország belügyeibe, mivel szerinte jogdogmatikai értelemben az unióban nem valósul meg a demokrácia, hiszen intézményrendszerében nem történt meg a három hatalmi ág különválasztása.

Farkas Flórián (Fidesz) a jelentés azon részét kifogásolta, amely a hazai romahelyzetet marasztalja el. A kabinet e téren végzett munkáját dicsérve kiemelte, a kormány az elmúlt három évben több fiatal romát juttatott tanulási lehetőséghez, mint az összes többi kormány az elmúlt húsz évben együttvéve.

A Demokratikus Koalíció (DK) nevében függetlenként szót kérő Molnár Csaba köszönetet mondott az EP-nek, amiért a jelentés elfogadásával fellépett a „kormány önkényével szemben”. Az ellenzéki képviselő felszólalásában – amely végig hangos nem tetszést váltott ki a kormánypárti padsorokban – az elmúlt három év legsilányabb, legszánalmasabb politikai nyilatkozatának minősítette a határozati javaslatot.

A kereszténydemokrata Pálffy István erre válaszolva azt mondta, a „gyurcsányista” Molnár Csaba felszólalásával egy platformra került a „bajnaista” Szilágyi Lászlóval és Karácsony Gergellyel, akik „gyalázatos” módosító javaslatukkal „idepiszkítottak a patkóba”. A vitában szót nem kérő két ellenzéki képviselő említett közös módosító javaslatában a parlamenttel egyebek mellett azt is kimondatta volna, hogy „egy paksi csőszkunyhóban Viviane Reding és Bajnai Gordon a Szent Koronát ürgebőrbe kötve átadta a Bilderberg-csoportnak”.

A szocialista Bárándy Gergely ezután azt emelte ki, hogy a Tavares-jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt ítélte el. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor szerdán Strasbourgban „akkora sallert kapott, amekkorát Európában még senki”.

Varga István (Fidesz) felszólalásában a baloldalt bírálva azt mondta, „azok a politikusok, akik a rendszerváltás után huszonhárom évvel nem tanultak Kun Bélából, nem tanultak Károlyi Mihályból, azoknak nincs helyük a magyar parlamentben”.

Ezt követően Szanyi Tibor (MSZP) úgy fogalmazott, Orbán Viktornál „pofátlanabb kormányfő nem nagyon volt az Európai Unió történetében, aki képes volt az egész Magyarországon kívüli Európát lekorruptozni, úgy hogy egyébként reggeltől estig mást se nagyon tesz, mint dönti a lét Simicskának”.

Utolsó felszólalóként Hargitai János Szanyi Tibor szavaira reagált, akinek szerinte méltó helye lesz az EP-ben, mert követni tudja majd az ott folyó „középiskolás szintű” vitát, stílusban pedig „méltó vetélytársa lesz Cohn-Benditnek” – szavait hangos nevetés és taps fogadta a kormánypárti padsorokban.

A fideszes Gulyás Gergely zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP megsértette a közösségi jogot azzal, hogy olyan területeket kezdett vizsgálni, amire az Európai Bizottságnak sincs hatásköre. A képviselő emellett kétségbe vonta, hogy a strasbourgi titkos szavazáson néppárti képviselők is támogatták volna a jelentés elfogadását.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a határozati javaslat összevont általános és részletes vitáját, így a parlament pénteken elfogadhatja azt a kivételes sürgős eljárást folytatva.

Közszolgáltatások, kínai-magyar kulturális intézmények, napirend után

Közszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításokról, valamint a kínai-magyar kulturális intézmények létesítéséről tárgyaltak a képviselők az Országgyűlés csütörtöki ülésnapjának végén.

Közszolgáltatásokat érintő törvénymódosítások

A mezőgazdasági termelők felmentést kaphatnak az útdíj fizetése alól az élő állatok szállítására, továbbá a mezőgazdasági termények betakarítására – mondta Tállai István belügyi államtitkár, az egyes közszolgáltatásokat érintő törvénymódosításokról szóló előterjesztést bemutatva.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvénymódosítással október 1-jéről jövő év július 1-jére tolnák azt a határidőt, ameddig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek be kell vezetnie az üzemanyag-jelölő és -ellenőrző rendszert a hatékonyabb adóbeszedés érdekében.

A javaslat vitájában Józsa István, Pál Tibor és Göndör István szocialista képviselők támadták a kormány intézkedéseit, kiemelve egyebek mellett, hogy a kormány elkapkodva, és sok hibával vezette be az elektronikus útdíjat. Az ellenzéki politikusok emellett értetlenségüknek adtak hangot az üzemanyagok tervezett színezésével összefüggésben, mondván, az üzemanyagok értékesítését a jelenlegi nyilvántartások mellett is pontosan nyomon lehet követni.

Kínai-magyar kulturális intézmények létesítése

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely új kínai-magyar kulturális intézmények létesítését támogatja. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a kormány a gazdasági és politikai kapcsolatok mellett a kultúra területén is közeledni igyekszik a keleti országok, így például Kína felé. Mint emlékeztetett, 2011 nyarán ennek jegyében született miniszterelnöki szintű döntés a Pekingi Magyar Intézet létrehozásáról.

Józsa István (MSZP) előrelépésnek nevezte a kulturális intézmények megnyitásának szándékát és pártja támogatásáról biztosította a kormányt.

Napirend után

A napirendi pontokat követően Csóti György (Fidesz) Horvátországot üdvözölte az Európai Unióban, frakciótársa, Erdős Norbert az óvodai és iskolai menzák minőségét javító kormányprogramot ismertette, míg Pálffy István (KDNP) az 1954-ben, Bernben elvesztett labdarugó-döntőt idézte fel.

(MTI)