Az MSZP igazságosabb rezsicsökkentést és az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklését javasolja

Az MSZP-s Lukács Zoltán napirend előtt kijelentette: az MSZP támogat minden olyan intézkedést, ami az emberek könnyebb megélhetését szolgálja, ugyanakkor nagyobb mértékű és igazságosabb rezsicsökkentést szeretnének elérni, mert a 10 százalék csak a töredékét adja vissza annak, amit a kormány az elmúlt három évben szerinte elvett az emberektől.

Fogyasztásarányos és a szociális kérdéseket is figyelembe vevő rezsicsökkentést javasolt, mondván, ellenkező esetben a gazdagok járnak jól. Azt is indítványozta, hogy a távhő áfájához hasonlóan a többi közüzemi díj esetében is legyen 5 százalékos az áfa, valamint kezdeményezte, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját is csökkentsék 5 százalékra.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP 2006-os választások előtt egyszer már csökkentette az áfát, majd a választások után visszaemelte, most pedig ismét az MSZP javasolja ennek az ellenkezőjét. Szerinte az áfacsökkentés a költségvetés bevételeit csökkenti, de kérdéses, hogy mennyi realizálódna belőle az embereknél, ezzel szemben a rezsicsökkentés nem okoz bevételkiesést, viszont az embereknél komoly pénzeket hagy.

A Jobbik támogatja a rezsicsökkentést, de nem tartja elégségesnek

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kijelentette: pártja maximálisan támogatja a rezsicsökkentést, de mértékét nem tartja elégségesnek, szerintük 30 százalékos csökkentést lehetne elérni. Keményen bírálta az MSZP-t, amiért most „szociális érzékenységről papol”, miközben korábban „minősített gazdasági hazaárulást követett el” és „bagóért” kiárusította a magyar közműcégeket. Azt is kifogásolta, hogy a szocialisták az élelmiszerek áfájának csökkentése ügyében – mint mondta – egy korábbi jobbikos javaslatot szedtek elő.

Úgy vélte, a kormány történelmi útra léphet a rezsicsökkentéssel. Elszámoltatást sürgetett ugyanakkor a közműcégek korábbi eladása miatt. Szerinte így vissza lehetne szerezni a korábban „kiszivattyúzott” száz és ezer milliárdos pénz egy részét.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában emlékeztetett arra, hogy 2002-2010 között háromszorosára emelkedett a gáz és közel a duplájára az áram ára, miközben csökkentek a nyugdíjak, a bérek és a családtámogatások, így a magyar családoknak 2010-ben Európában az egyik legsúlyosabb rezsiköltséget kellett fizetnie. Ezen vitatkozni, ezt másképpen számolni nem lehet – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a terhek csökkentése nem pártkérdés, hanem alapvető társadalmi probléma.

Fidesz: mindenáron megvédjük a rezsicsökkentést

A fideszes Balla György szintén az MSZP-t bírálta, amiért az áfacsökkentés ügyében kezdeményezett szocialista aláírásgyűjtést „véletlenül” éppen három nappal azután indították, hogy a Fidesz a rezsicsökkentés ügyében összefogásra kérte az embereket. Feltételezés, hogy újra nem az emberek, hanem az MSZP pártérdekei kívánják ezt az aláírásgyűjtést – jegyezte meg.

A kormánypárti képviselő szerint a rezsi és az áfa csökkentése között az a különbség, hogy míg az egyik megvalósult, addig a másik csak üres szocialista ígéret. Hangsúlyozta azt is: „az embereknek nem arra van szükségük, hogy az áfa csökkenjen, hanem arra, hogy az ár, az emberek nem áfát, hanem árat fizetnek”.

Feltette a kérdést, hogy a „Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy trimuvirátus” mit tett a rezsicsökkentés ügyében eddig, és hol voltak, amikor hétfőn a miniszterelnök erről beszélt az Országgyűlésben. Hozzátette: „Gyurcsány Ferenc és társasága” egy lepedő alá rejtette magát és „onnan visongott”, Mesterházy Attila itt sem volt, az LMP „dezertőr része”, „Bajnai parlamenti csatlósa” pedig „neveletlen gyerekként mindenféle irkafirkákkal rohangált” a parlamentben.

Fónagy János azt mondta, az elmúlt évtizedekben nem volt példa a rezsicsökkentésre, ezért ennek technikai végrehajtása és politikai része érzelmeket indukál, szükségszerűen hullámokat vet belföldön és a külföldön egyaránt. Kijelentette: a kormánynak volt, van és lesz ereje arra, hogy a rezsicsökkentéshez szükséges kormányzati intézkedéseket meghozza, ugyanakkor a magyar Országgyűlés és az emberek támogatására van szükség ahhoz, hogy ezek társadalmi befogadása olyan legyen, hogy ne lehessen később megváltoztatni, és szűk csoport- vagy profitérdekek miatt az embereket újra megterhelni.

Megerősítette a parlament az energiahivatalt

Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt az Országgyűlés. A kormányoldal ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő részét.

A szavazatot leadott tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az elnöklő Balczó Zoltán a szavazást és a jobbikos Korondi Miklós napirend utáni felszólalását követően lezárta az ülést.

(MTI)