Darák Péter: cél az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságának növelése

A Kúria elnöke szerint az általa vezetett szervezet célja, hogy növelje az ítélkezés és az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságát, valamint időben érzékelje a problémákat és azokban mintaadó módon döntsön.

Darák Péter azt mondta, az előző év az újrakezdés és a kezdeményezések éve volt. Feladatuk volt, hogy az ítélkezés egységét még hatékonyabban biztosítsák, és az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a kúriai bírák magasabb szintű kezdeményezőkészséget mutassanak – tette hozzá.

A bírósági vezető szerint céljuk volt, hogy hatékonyan aknázzák ki az új jogegységi eszközökben, például a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokban rejlő lehetőségeket. Úgy vélekedett, elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe.

Kitért arra, hogy új feladatuk volt az Alkotmánybíróságtól átvett önkormányzati rendeletek normakontrollja, az átvett ügyeket feldolgozták, és ezen ügyek elbírálása azóta is folyamatos, naprakész.

Hozzátette: jórészt kormányhivatalok és önkormányzatok közötti jogvitákról van szó a rendeletalkotási felhatalmazással, illetve a belső szervezeti megoldásokkal összefüggésben; az ügyekben színvonalas, világos indokolások születtek.

Darák Péter szerint a legnagyobb számban a fővárosból, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek önkormányzati ügyek hozzájuk, volt olyan megye, ahonnan egyáltalán nem érkezett megkeresés. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy talán az indítványozói aktivitás nem megfelelő, hiszen nehezen lehet elképzelni, hogy mikor ma Magyarországon százezer önkormányzati rendelet van hatályban, akkor létezik olyan megye, ahol nem találtak jogszabályba ütköző rendeletet.

Kiemelte azt a döntésüket, miszerint önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat.

Az elnök úgy értékelte, az Országgyűlés figyelemmel kíséri a Kúria működését és a beszámoló kapcsán hatalmi ágak értelmes párbeszéde valósul meg.

Az alkotmányügyi bizottság elfogadásra javasolja a beszámolót

A beszámoló elfogadását javasló alkotmányügyi bizottság előadója, Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, az új feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett a Kúria figyelt arra is, hogy eleget tegyen a hagyományos kötelezettségeinek is, a felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, melyek a jogegység fontos eszközei.

Hozzátette: az alkotmányügyi bizottság hétfőn megtárgyalta a beszámolót és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, ezért kéri, hogy a képviselők támogassák a beszámoló elfogadását.

Képviselői hozzászólások

Papcsák Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy valamennyi bíróságon igazságos és megnyugtató határozatok szülessenek. Kiemelte azt a jogintézményt, hogy a Kúria az önkormányzatok rendeletei felett is jogi kontrollt biztosít. Egy év alatt összesen negyvennégy ügyben kellett döntést hozni, ezt a 3200 önkormányzathoz képest elenyésző számnak tartja – mondta.

Az ügyáthelyezéssel kapcsolatban elmondta: az csak néhány esetben történt meg, fellebbezést pedig mindössze négy ügyben tárgyalt a Kúria tanácsa, amely helyben hagyta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) döntéseit.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a Kúria elnöke jó szervezetet vett át, amelyet nem volt nehéz tovább vinni, a kihívást az új feladatok jelenthették. A beszámolót korrektnek és szakmainak tartja, azt frakciója elfogadja – tette hozzá.

Szerinte a Kúria a legtöbbet a jogegység biztosításával tehet, ezért azt javasolta az elnöknek: ezt a folyamatot katalizálja, hogy minél több jogegységi határozatot hozzon a szervezet. Arra is kérte az elnököt: erősítse a párbeszédet a hatalmi ágak között, a megfelelő jogszabály-módosítások érdekében.

Rubovszky György (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH és a Kúria kettéválasztása tehermentesítette az elnököt az igazgatási feladatok alól. Az önkormányzati normakontrollról szólva közölte: az ezzel kapcsolatos, akár több éves ügyeket maradéktalanul feldolgozták, „naprakész állapotra hozták”.

Fontosnak neveztek, hogy az ügyáthelyezéssel kapcsolatos fellebbezések elbírálásakor mind a négy esetben helybenhagyták az OBH döntését, szerinte ez tartalmi üzenete annak, hogy az OBH-nál is rendben vannak a dolgok.

Staudt Gábor (Jobbik) úgy értékelte, felállítása óta nagy lépéseket tett a Kúria, a többi közt a jogegység megteremtése érdekében. Szakmailag komoly és őszinte anyagnak tartotta a beszámolót, amely feltárja a még meglévő problémákat is. Szerinte az Országgyűlésnek a költségvetésben is méltányolnia kell azokat a döntéseket, amelyek gyorsíthatják az ügyek feldolgozását.

A jogegységi határozatokkal kapcsolatban a jobbikos képviselő olyan döntéseket szorgalmazott, amelyek a jogot nem értők számára is könnyebben értelmezhetőek.

Úgy vélte: ha a Kúriának határidőre kell dolgozni, az Alkotmánybíróságnak is határidőket kellene szabni.

A Kúria és az OBH 2012-es tevékenysége

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a Kúria 2012-es tevékenyégéről szóló beszámoló tárgyalása szerdán az Országgyűlésben. Ezt követően az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde számolt be 2012-es elnöki tevékenységéről és a tavaly elért legfontosabb eredmények közé sorolta a nyilvánosság erősítését.

Képviselői felszólalások

Schiffer András az LMP frakcióvezetője azzal kezdte felszólalását, hogy álláspontjuk szerint a Kúriának nem kellene beszámolót készíteni az Országgyűlésnek. Kiemelte azt is: az LMP nem fogalmaz meg kritikát, ahogyan sem az igazságszolgáltatás szerveivel, sem az Alkotmánybírósággal kapcsolatban nem kíván konkrét kritikát megfogalmazni, mert nem gondolják, hogy ez egy parlamenti pártnak feladata lenne.

A devizahiteleket érintő perekkel kapcsolatban ugyanakkor felvetette: nagyon reméli, hogy nem igazak azok a hírek, miszerint a bankszektorban dolgozó „szakértők” képezték tovább a bírákat ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

Emellett az LMP frakcióvezetője szót emelt az ellen a jogalkotási gyakorlat ellen, hogy jelenleg nem lehet felismerhetően szerepeltetni képeken, vagy videókon az intézkedő rendőröket. Szerinte ez a gyakorlat elfogadhatatlan.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint egy „jól, de nem hibátlanul működő szervezet” igenis jó, ha jelentést tesz az Országgyűlésnek. Szerinte az új igazságszolgáltatási rendszer egy működő rendszer, amely már kiállta az idő próbáját. Éppen ezért a kormánypárti képviselő megköszönte az eddigi munkáját a Kúriának és az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) és további sok sikert kívánt nekik.

A vita lezárása

Darák Péter zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy most arról számolt be, milyen intézkedéseket tett 2012-ben azért, hogy a igazságszolgáltatás az egységes jogalkalmazás irányába haladjon. Azóta eltelt tíz hónap – jegyezte meg. Szerinte kétféle hozzáállás létezik, a bíróságok és a Kúria elzárkózik a társadalmi igényektől, vagy odafigyel azokra.

Hozzátette: az írásbeli beszámolójából az látszik, hogy a Kúria az odafigyelést választotta.

Vejkey Imre azt mondta, a Kúria 2012-es célkitűzései megvalósultak, a feladatait magas színvonalon látja el.

Az együttes általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta, a határozathozatal a következő ülésen lesz.

Handó Tünde: erősödött a nyilvánosság 2012-ben

A nyilvánosság erősítését sorolta 2012-ben elért legfontosabb eredmények közé az OBH elnöke.

Handó Tünde az előző évről szóló beszámolójában azt mondta, egyik legfontosabb céljuk a szolgáltató bíróság megteremtése volt. Hozzátette: elindították a bírósági mediációt, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás megteremtését, megerősítették a tanúgondozást, a munkateher csökkentése érdekében jogszabály-módosítást kezdeményeztek. Úgy értékelte, az ügyhátralék csökkentése jellemző szinte minden bíróságon.

Hozzáfűzte, bírói létszám-átcsoportosítások voltak, új tárgyalótermeket alakítottak ki a fővárosban.

Az OBH elnöke szerint nagyon sok kritika érte a 2012. januárban indult új bírósági modellt, főleg az OBH elnökének jogköre miatt, de a kritikusok számos kérdés felett elsiklottak, hiszen a ma túl soknak tűnő elnöki jogkörök a modellváltás előtt is egy személyhez, egy testülethez kötődtek.

Hozzátette: ezek a jogkörök eddig nem egy helyen szerepeltek a törvényben. Mint mondta, megmaradt az Országos Bírói Tanács mint komoly önkormányzati testület, és OBH elnökének döntései az Alkotmánybíróság vagy a rendes bíróságok által felülvizsgálhatóak.

Handó Tünde kiemelte, hogy az alacsonyabb szintű bírósági szervezeteknél is működnek önigazgatási testületek, amelyeknek meghatározó szerepük van a bírói pályázatok rangsorolásánál.

Elmondta, hogy egy Kőszeg méretű város lakosságával vetekszik a bírósági szervezetben dolgozó 10 658 ember száma, a bírák 70 százaléka nő; legkisebb bíróság egy bíróval a zirci, a legnagyobb, 257 bíróval a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A beszámoló elfogadását javasló alkotmányügyi bizottság előadója, Gruber Attila (Fidesz) azt mondta, a bizottság nagy többsége szerint a szakmai célkitűzések megvalósítása jó úton halad, ezért elfogadásra ajánlják az OBH elnökének tavalyi beszámolóját.

Képviselői felszólalások

Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta: a vonatkozó jogszabályok megalkotásakor a bíróság évek óta a működőképessége határán volt egyes régiókban. A korábbi rendszer szerinte nem biztosította a bírók számára a színvonalas munkavégzés lehetőségét. Bár a bíróságok függetlensége megvolt, a gyors és hatékony ítélethozatalhoz elengedhetetlen feltételek nem álltak fenn – mondta.

Kijelentette: a statisztikákból ki kell derülnie, hogy egy kereset benyújtásától a jogerőre emelkedésig mennyi idő telik el. Emellett elismerően szólt arról, hogy az OBH mindig magas színvonalon vesz részt a jogszabályok értékelésében.

Fontosnak tartotta az ügyterhek csökkentését ott, ahol eddig aránytalanul nagy számú eljárásokat kezeltek.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a korábbi bírósági rendszeren azért nem lehetett javítani, mert a Fidesz a minél rosszabb annál jobb elvét követve semmihez nem járult hozzá. Kijelentette: a kormányoldal által bevezetett rendszer megbukott, hiszen azok nagy részét a nemzetközi kritikák hatására vissza kellett vonni.

Azt mondta, a többi közt az ügyáthelyezési jog miatt nem fogják támogatni a beszámolót, és a bírók kényszernyugdíjazásával kapcsolatos elnöki hozzáállással sem értett egyet. Bírálta az elnök eredménytelenné nyilvánításhoz fűződő tevékenységét, ugyanakkor példamutatónak nevezete azt, ahogyan a hatalmi ágak közötti párbeszéd érdekében eljár.

Célszerűnek tartotta volna, ha a dokumentum a bírók tényleges létszámát is tartalmazza.

Az OBH 2012-es tevékenysége

Képviselői felszólalásokkal folytatódott az Országos Bírósági Hivatal tavalyi tevékenységének beszámolójáról szóló vita az Országgyűlésben.

Rubovszky György (KDNP) azt mondta: a bírák nyugállományba helyezéséről, és a korhatár csökkentéséről még Baka András elnöksége alatt született döntés, így ennek felelőssége nem terhelhető a jelenlegi elnökre.

Hangsúlyozta: több segítséget csak akkor kaphatnak a bírók, ha ehhez az Országgyűlés is megadja a hozzájárulását. Örömét fejezte ki, hogy a törvényszék új épületbe költözhet és azért is, mert a Kúria visszakaphatja egykori Kossuth téri épületét.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) bírálta mind a kormánypárti, mint a szocialista felszólalókat, mert szerinte kizárólag pártjuk politikai érdekeinek szempontjából viszonyultak a beszámolókhoz. Azt mondta: a felhasználók szempontjából kell értékelni a magyar igazságszolgáltatás rendszerét, amely ebből a szemszögből még számos problémát vet fel.

Műhisztériának nevezte az európai színtéren zajló eseményeket a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban. Bírálta az igazságszolgáltatását például a házi őrizettel kapcsolatban. Szerinte felelősségre kell vonni azokat a bírókat, akik úgy vezetik az eljárást, hogy négy év után, az előzetes letartóztatásból ítélet nélkül szabadulhatnak a gyanúsítottak.

Bírálta, hogy hosszúra nyúlnak az eljárások. Szerinte még nem történt meg a magyar igazságszolgáltatás olyan átalakulása, amely megfelelne az embereknek.

Gruber Attila (Fidesz) azt hangsúlyozta a vitában, hogy jelentős mennyiségű ügyhátralék volt, amelyet sikerült csökkenteni, a perek 89 százaléka egy éven belül befejeződött és a bíróságok jól gazdálkodtak a humánerőforrással, és jól használták ki a lehetőségeket.

Közölte, hogy a perek befejezésének ideje bizonyos esetekben csökkent és ezzel együtt az eljárások átlagos időtartama is mérséklődött. Szerinte ez egy következetes és kemény munka eredménye.

Kitért még az elektronizálás kérdéskörére, amellyel kapcsolatban azt mondta, a hardveres és szoftveres háttérre az elmúlt években nagyon keveset költöttek.

Schiffer András (LMP) elismerésre méltónak nevezte, hogy az OBH nagyot lépett előre a képzések és fejlesztések, valamint a mediáció rendszerének fejlesztésében. Azt azonban kifogásolta, hogy sem az OBH, sem az Országos Bírói Tanács elnöke nem tette eléggé egyértelművé: a parlament tagjainak, politikusoknak nincs módja arra, hogy minősítsék az ítélkezést.

A képviselő emellett azt is kifogásolta, hogy a nyugdíjkorhatár bevezetésének hatásairól nem számoltak be, illetve a nyilvánosság kérdését sem rendezték.

Bárándy Gergely (MSZP) az ügyforgalmi adatokat értékelve azt mondta, hogy a korábbiakhoz képest 102 százalékra nőtt a befejezett peres ügyet száma, de miközben a helyi bíróságokon növekedés mutatható ki, a törvényszékeken az első fokon 92,2 százalékra, másodfokon 92,5 százalékra, míg az ítélőtábláknál 97,8 százalékra, a Kúriánál pedig 90,1 százalékra esett vissza ez a mutató. A politikus úgy vélte, hogy ezekre az adatokra valószínűleg a bírák kényszernyugdíjazása is befolyással volt.

Szilágyi György (Jobbik) azon a véleményen volt, hogy nem történt meg a rendszerváltás a bírói karon belül sem.

A vita lezárása

Handó Tünde a vitában elhangzottakra reagálva azt kérte a képviselőktől, hogy megfontoltan nyilatkozzanak a bíróságok működéséről, hiszen a szavaikra több tízezren figyelnek, és azok, akik nem jártak tárgyalóteremben, könnyen abba a hibába csúszhatnak, hogy úgy gondolják, egyszerű ügyeket kell megoldania egy bírónak.

Gruber Attila szerint a vitában több olyan szakmailag fontos javaslat volt, amely továbbgondolásra érdemes.

Az elnöklő Latorcai János az együttes általános vitát lezárta, a határozathozatal a következő ülésen lesz.

Napirend után

Korondi Miklós (Jobbik) felidézte, hogy régebben a Ganz-gyár számos országba szállított motorvonatokat, jelenleg viszont drága pénzen külföldről vásárolnak vonatokat, miközben itthon csak összeszerelő munkát biztosítanak a jól képzett munkaerőnek.

Latorcai János az ülést lezárta.

(MTI)