2013. szeptember 23.
Simicskó: sikeresen zárult a birkózók világbajnoksága
A vasárnap zárult budapesti birkózó-világbajnokság (vb) sikeres megrendezéssel Magyarország újból bizonyított – jelentette ki Simicskó István, Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelős államtitkára. Az államtitkár köszönetet mondott a sportolóknak, a szakembereknek, a Magyar Birkózó Szövetségnek és a szervezőknek. Kitért arra, a kormány kiemelt figyelmet szentel a sportnak, támogatta azt is, hogy a birkózás olimpiai versenyszám maradjon, emellett a kiemelt sportágak közzé emelte a birkózást.
A pártok képviselői is elismerésüket fejezték ki a sportolóknak és a szervezőknek.
Varga László (MSZP) azt szorgalmazta, a társasági adórendszer keretein belül támogatni lehetne a szabadidősportot is. Szilágyi György (Jobbik) azt kérte az államtitkártól, hogy találják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel még kiemeltebben tudják támogatni a birkózást.
Ágh Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány mindig is kiemelt helyen kezelte a sportot, így tett a mindennapos testnevelés bevezetésekor, a stadionfejlesztésekkor, vagy a 16 kiemelt sportág meghatározásakor. Mile Lajos (LMP) azt kérte, ne csak a látványsportokat támogassák, hanem a sikert elérő egyéni sportágakat is. Földi László (KDNP) közölte: a kormány 15 milliárd forintot osztott szét a nem látványsportágaknak, abból a birkózószövetség is részesült.
MSZP: a kormány megfizeti a rezsicsökkentés árát az E.ON-nak
Józsa István (MSZP) azon véleményének adott hangot, hogy az E.ON gázipari érdekeltségeinek megvásárlásával a rezsicsökkentés árát fizetik meg a cégnek, titokban, a magyar családok pénzén. Ezt a típusú üzletkötést szokták mutyinak hívni – tette hozzá.
A szocialista képviselő szerint 350 milliárd forintból többek között a gyógyszerkassza megduplázható lenne 350 ezer ember munkába állását lehetne biztosítani.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy a múltban nem voltak ilyen érzékenyek a multikkal kapcsolatban, példaként Ferihegyet, a MÁV Cargót, a fővárosi vízműveket említette.
Hozzátette: a nemzeti energiastratégia része, hogy a földgázipari érdekeltségeket nemzeti kompetenciába vonják. Az E.ON-nal kötött megállapodás transzparens, a vételár 870 millió euró volt.
LMP: környezetpusztító beruházást terveznek a Normafán
Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy a kormány nem azzal foglalkozik, hogy az állampolgároknak jobb legyen, hanem hogy „az Orbán-klán” gazdasági érdekeit senki ne keresztezhesse. A Normafa-projekt kapcsán közölte, sícentrumot építenek egy Natura 2000-es területen, ahol ma ingyen lehet sportolni, a beruházás befejezése után azonban fizetőssé tennék.
Az LMP-s képviselő szerint egy fokozottan védett területen környezetpusztító beruházást terveznek; szükség lenne hatásvizsgálatra, és tájékoztatásra, de a helyiek többsége nem tud a tervekről.
Tállai András, Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában azt mondta, a Natura 2000-es előírásokat nem sértik, a XII. önkormányzat már májusban megrendelte a hatásvizsgálatot, ez alapján döntenek a fejlesztési tervekről. Nem kivételes, hogy Natura-területen sípálya van, példaként Alsó-Ausztriát és Franciaországot említette.
KDNP: a szocialisták gyűlöletet keltenek a fogyatékosokkal szemben
Nagy Kálmán (KDNP) véleménye szerint a szocialisták politikai haszonszerzés reményében gyűlöletet kívánnak kelteni a fogyatékkal élőkkel szemben. Mint mondta, lelkiismeretlenség a Pető Intézet bezárásával riogatni, miközben éppen a szocialisták akarták azt privatizálni.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitka szerint a Pető Intézetet nem a jelenlegi kormány nem támogatja, hanem a szocialisták sodorták a szétesés szélére. Az intézmény 210 millió forint kiegészítő támogatást kapott, de a szocialisták továbbra is azt hazudják, hogy be akarják zárni az intézményt – tette hozzá.
Jobbik: a magyar vállalatokkal kellene stratégiai megállapodásokat kötni
Vona Gábor (Jobbik) kifogásolta, a kormány által multi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat, mert egyes cégek nem hoznak létre annyi munkahelyet, amennyi elvárható lenne, balkáni árakon dolgoztatják a munkavállalókat, magyar termékek alig vannak a polcaikon.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az OECD adataira hivatkozva közölte, a magyar export 60 százaléka hazai hozzáadott érték. Hozzátette: 31 stratégiai megállapodást kötöttek, azok szövege nyilvános.
Fidesz: nonprofitoknak kell lenniük a közszolgáltatásoknak
Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy egy monopolisztikus piacon a közszolgáltatóknak köztulajdonban kell lenniük, nonprofit szabályozáson is gondolkodnak. Úgy fogalmazott: az egész „rezsipiacot” újra kellene gondolni, hogy bebetonozzák a rezsicsökkentést.
Kósa Lajos kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés után majd 15 százalékkal csökkent a magyar családok tartozása, csak távhőben egyötöddel csökkent a kintlevőségek aránya.
Rétvári Bence, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, azt mondta, nyitottak minden alaptörvényi szintű védelemre a rezsicsökkentés érdekében. A szabályozatlanság mindig az erősnek kedvez, erősíti a monopolisztikus helyzetben lévő szolgáltatók a mohóságát – fejtette ki.
Napirend, interpellációk
Az uniós fejlesztési támogatásokról, az E.ON gázüzletágának megvásárlásáról, a demográfiai helyzetről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlésben.
Napirend
A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők döntöttek arról, hogy a Fideszá-frakció javaslatára még hétfőn lefolytatják a termőföld tulajdonának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló, Nagy István (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslat általános vitáját a lezárásig.
MSZP: kik és milyen tartalommal készítik az új fejlesztési tervet?
Nemény András arról beszélt, hogy „Lázár János vitéz kivívta”, csak 75 milliárdot kelljen fizetni büntetésként az uniónak. „Tényleg ez a siker? És ha az időveszteség miatt, a fennmaradó majd többszáz milliárdnyi forrást nem tudjuk lehívni, az lesz a fényes győzelem?” – kérdezte.
Kitért a közbeszerzési rendszer átalakítására, és azt kérdezte: az államtitkár nem szégyell-e kiállni a nyilvánosság elé azzal, hogy nem az egyéni érdekek, hanem a közérdek érvényesül. Meg tudja mondani, hogy kik, milyen tartalommal, és kivel egyeztetve készítik az új fejlesztési tervet? – firtatta az ellenzéki politikus, majd azt mondta: amit a fejlesztések terén csinálnak, az totális csőd. „A választások után ezért a csődbüntettért a megkárosított ország előtt mindannyian felelni fognak” – mondta.
Lázár János államtitkár úgy reagált: ez a kormány minden lépéséért vállalja a felelősséget, és készek bármikor és bármivel elszámolni az ország előtt. Ezt a hibát nem ez a kormány követte el, 2006-ban az akkori kormány döntött úgy, hogy a 2007-től induló ciklusban minden uniós forrásból épülő beruházásnál magyarul beszélő mérnököket kell alkalmazni, aki a mérnöki kamara regisztrált tagja – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ez egy jó döntés volt, és ők jól védték meg azt. A 75 milliárd nem vész el, megadatik a lehetőség, hogy más pályázatokon, programokon felhasználják majd ezt az összeget, így egy fillért sem vesztettek a 8200 milliárdos keretből – fejtette ki. Rögzítette: a kormány 2014-20 között mindent visszaszervez, amit a szocialisták kiszerveztek, s a jövőben az állam fogja szétosztani a forrásokat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 251 igen, 42 nem és 24 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
Jobbik az E.ON felvásárlásáról
A jobbikos Kepli Lajos az E.ON magyarországi gázüzletágának felvásárlásáról azt mondta, hogy bár információik szerint a kormányfő 350 milliárd forintot ajánlott fel a tulajdonosoknak, több értékbecslést is végeztek, de mindegyik ezen összegnek csak a töredékére taksálta a valódi értékét.
Kitért az MVM több mint 100 milliárdos hitelfelvételi ajánlatára, valamint egy kínai hitelfelvételi ajánlatra, majd azt mondta: joggal merül fel a kérdés, mi végre az MVM ilyen fokú eladósítása. Hozzátette: a Jobbik mindig támogatta a stratégiai energiaszektor létesítményeinek magyar közösségi tulajdonba vételét, de nem az adófizetők jelentős megkárosítása által. Szerinte felmerül a kérdés, nem a multik elleni szabadságharc árát fizetteti-e meg a kormány. Mi szükség volt a valódi ár sokszorosáért visszavásárolni azt, ami amúgy is a miénk volt? – firtatta.
Fónagy János államtitkár kiemelte: a vonatkozó megállapodás alapvetően szolgálja az ellátás biztonságát, az energia függetlenséget, és a megfizethetőséget. Jelezte: megközelítően 870 millió euró a tranzakció teljes vételára, a végleges árat a záráskori készletek alapján lehet megállapítani. Szerinte a sajtóértesülések rosszhiszeműek, megalapozatlanok. A tranzakciót nemzetközi tanácsadók vagyonértékelése segítette – jegyezte meg.
Kifejtette: az MVM több forrásból biztosította a tranzakciót, és szeptemberben 300 milliós eurós együttműködési nyilatkozatot írt alá a Bank of China bankcsoporttal. Így egy új, tőkeerős üzleti partnerrel kerültek kapcsolatba. Szavai szerint minden technikai és anyagi feltétel adott, hogy nemzeti tulajdonként biztosítsák a biztonságos földgázellátást, és a megfizethető árakat.
A választ a képviselő nem fogadta el, de a parlament 202 igen, 32 nem 1 tartózkodás mellett igen.
LMP: súlyos kudarc a kormány családpolitikája
Az LMP-frakció tagja, Ertsey Katalin a kormány korábbi, 11 pontos demográfiai csomagját kérte számon, amiből szerinte csupán két pont valósul meg, és csak egyiknek lesz részben hatása a születésszámokra. Úgy értékelte: ez súlyos kudarc. Idézte a KSH demográfusát, aki szerint a családi adókedvezmény kiterjesztése a születésszámon nem segít majd. A gyed extra a kistestvér születését felgyorsíthatja ugyan, de ez önmagában a munkába nem fogja tudni visszasegíteni az anyukákat – mondta. Bírálta, hogy elvették az új, saját erőből létrehozott családi napközik állami támogatását. Mikor teszik végre hordozhatóvá az állami támogatást a nappali gyermekellátásra? Az adókat csak dolgozó anyák tudják befizetni, az otthonülők nem – mondta.
Soltész Miklós államtitkár kijelentette: a baloldaltól fog utoljára tanácsot elfogadni. Azt mondta, hogy a romokon kellett újrakezdeni a családpolitikát. Felidézte az előző kormányok intézkedéseit, többi között a családi adókedvezmény megvonását, és azt mondta a képviselőnek: a baloldalon kérje számon, hogy a Ratkó-korszak gyerekeinek unokái miért nem születtek meg. Ez a kormány visszaállította a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek számára is, a szociálpolitikai lakásépítési kedvezményt, és a gyed extra újabb segítséget fog jelenteni a családoknak – mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament 201 igen, 33 nem és 25 tartózkodással megtette azt.
Interpellációk
Az új földtörvényről, az Olimpiai Park felújításáról, az internet megfigyeléséről, a termékbemutatók ellenőrzéséről és a dohánytermékek feketepiacáról is szó volt az Országgyűlésben az interpellációk között.
Fidesz: mit a szaktárca azok ellen, akik megpróbálják kijátszani az új földtörvény?
Pócs János (Fidesz) azt kérdezte, mit tesz a tárca azok ellen, akik kijátsszák az új földtörvényt? A rendszerváltás óta várják a gazdák, hogy egyenjogúak legyenek, ugyanakkor félnek, hogy visszajönnek azok, akik felülkerekednek a törvényen még most is. Lajtos István nagyiváni polgármester nyilatkozatait idézte, majd példaként említette: 2500 hektár, néhány ezer forintért bérelt földje után napi egymillió forintos állami támogatást kap. El tudja érni a kormány, hogy egyenlő elbánásban, támogatásban bízzon a földműves? – kérdezte.
Bitay Márton Örs, a VM állami földprogramért felelős államtitkára szerint még mindig nagyon sok olyan zöldbáró van, akik 2010 előtt több tízezer hektár földet kapott az előző kormányoktól. Azt mondta: az állami termőföldek kevesebb mint fele szabadult fel, ezt tudták meghirdetni a földet a gazdáknak program részeként.
Hozzátette: számos területet azért nem tudnak a helyben lakó gazdáknak bérbe adni, mert olyan szerződésekkel védték le, amiket 2030 után tudnak felmondani. Kitért arra: a nemzeti földalap pályázatainak nyertesei 80 százalékban természetes személyek, akik a földek kétharmadát vitték el, minden harmadik fiatal gazda pályázó nyer. Nagyivánon tűrhetetlen állapotok vannak – mondta, és azt ígérte: a törvény- és szerződéssértő állapotokat felszámolják.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: miért titkos az Olimpiai Park felújítása?
Steiner Pál (MSZP) azt kérdezte, hogy miért kellett az Olimpiai Park felújításáról szóló 2,5 milliárd értékű beruházást nemzetbiztonsági okokból kiemelt beruházásnak nyilvánítani és titkosítani minden részletét. Szerinte ugyanis egy játszótér felújítása és egy kutyafuttató megépítése nem indokolja a titkosítást. Beszélt arról is, hogy a parkot eredetileg az ő polgármestersége idején a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnökével, a „már nem doktor és már nem köztársasági elnök Schmitt Pállal” együtt adták át.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára válaszában leszögezte: nem nemzetbiztonsági, hanem nemzetgazdasági szempontból nyilvánította a kormány kiemelt beruházásnak az Olimpiai Park átalakítását, amely az adminisztrációs terhek csökkentését és a munkálatok gyorsulását eredményezték.
A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 200 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodással megtette azt.
Jobbik: miért tekinti ellenségnek a kormány az internetet?
Németh Zsolt (Jobbik) a kormány internet-politikájáról kérdezett. Szerinte ugyanis a kormány cenzúrázni és blokkolni szeretné az internetes adatforgalmat, valamint megfigyeli az internetes tartalmakat a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint. Miért tekintik ellenségnek az internetet és az internetes társadalmat? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.
Kontrát Károly válaszában kiemelte: a kormány nem ellenségnek, hanem barátnak tekinti az internetes társadalmat. Visszautasította, hogy a magyar hatóságok törvénytelenül figyelnék meg az internetet.
A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 197 igen, 30 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta azt.
KDNP: mit tesz a kormány a termékbemutatók ellenőrzése érdekében?
Spaller Endre (KDNP) a termékbemutatókra szóló meghívások gyakorlatára hívta fel a figyelmet. Szerinte fogyasztóvédelmileg aggályos, hogy sok esetben anélkül veszik rá az embereket egy-egy bemutató megtekintésére, hogy az érintettek pontosan tudnák mire mennek el, vagy garantált nyeremények ígéretével csábítják el őket.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ismertette: 2011-ben 180 termékbemutatót ellenőriztek és 117 esetben állapítottak meg jogsértést. Ezek 53 százalékában tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot végeztek. Éppen ezért a kormány még az őszi ülésszakban tervezi a fogyasztóvédelmi törvény benyújtását, amely például azonnali bírság kiszabását tenné lehetővé a megtévesztő termékbemutatók esetében.
Spaller Endre az államtitkári választ elfogadta.
MSZP: nő a dohánytermékek feketepiaca
Tóth Csaba (MSZP) a trafikok megnyitását követően a dohánytermékek növekvő feketepiacára hívta fel a figyelmet. Ismertette: jövedéki adóból a tavaly júliusi 34 milliárd forint helyett idén júliusban csak 28 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 17 százalékkal csökkent a legális dohánykereskedelem, valamint az áfa-bevétel is 5 milliárd forinttal csökkent idén július-augusztusban. A tervezett adóbevételekhez képest jelentkező hiányt az ellenzéki politikus szerint a kormány a legszegényebbektől fogja elvenni.
Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a feketekereskedelem mértékére nincsen pontos adat, csak becslések vannak. Ráadásul éppen átalakul a dohánypiac szerkezete, hiszen erősödik a vágott dohányok forgalmazása – tette hozzá. Megismételte azt is: a kormány célja a dohányzás visszaszorítása, a nemzeti dohányboltok megnyitása pedig az év második felében fogja érzékeltetni érdemben a hatását.
Tóth Csaba nem fogadta el a választ, de a parlament 180 igen, 60 nem és 1 tartózkodással megtette azt.
Azonnali kérdések
A felsőoktatási stratégiáról, a tanévkezdésről, a sertés- és a baromfihús áfájának tervezett csökkentéséről, a rezsicsökkentésről, a termékdíjas rendszer átalakításáról, valamint a kilakoltatásokról volt szó az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn a parlamentben.
MSZP: miért volt szükség új felsőoktatási stratégiára?
Hiller István (MSZP) azt tudakolta, két évvel „a csapnivaló” nemzeti felsőoktatási törvény elfogadása után, miért volt szükség új felsőoktatási stratégiára. Hozzátette: a 2011-ben elfogadott jogszabály rossz, sok tekintetben ez okozta a tavaly téli, idén tavaszi megmozdulásokat, a szakmai kellemetlenségeket.
Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára válaszában közölte, az átalakítás irányait jelölték meg a stratégiában. Változtatásra azért volt szükség, mert az elmúlt években ugyan a mennyiségi fejlesztés megfelelő volt a felsőoktatásban, de a minőség lemaradt; az átalakítás stratégia a finanszírozási kérdések rendezését jelenti a minőség alapján.
Jobbik: számos panasz volt a tanévkezdésre
Dúró Dóra (Jobbik) szerint a tanévkezdéssel kapcsolatban özönlenek hozzájuk a panaszok. A mindennapos testnevelés kapcsán nemcsak tornatermek nem állnak rendelkezésre, de van olyan iskola, ahol elsősöknek hetedik órában van testnevelés úgy, hogy közte két lyukas óra van. Számos iskolában a szülőknek kell eszközt beszerezni, villanykörtétől, WC-papíron át a fénymásolópapírig – mondta.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára úgy vélte, a tanévkezdés sosem volt gond nélküli, és azáltal, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fent a magyar iskolarendszer több mint 60 százalékát, a kisebb gondok országos szintre emelkednek és felnagyítódnak.
Hozzátette: sok olyan helyen járt az országban, ahol arról számoltak be, semmilyen gond nincs, de készek minden problémát orvosolni.
LMP: valóban csökken a sertés- és a baromfihús áfája?
Lengyel Szilvia (LMP) azt mondta, a rezsicsökkentés ellenére 20-30 ezer forinttal marad kevesebb a családok pénztárcájában, mert megdrágultak az élelmiszerek. A sertés- és baromfihús áfája csökkenhet a kormány tervei szerint, a többi ágazat azonban megdöbbent ezen. Azt tudakolta, valóban csökken-e az áfa, és kiterjesztik-e más termékekre is.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerint három százalékos az élelmiszer-infláció, emellett reálbérnövekedés van. A kormány célja, hogy az élelmiszerárak olyan mértékben csökkenjenek, hogy az emberek számára érezhető legyen. Hozzátette: a VM több előterjesztést is készített az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, a sertés- és baromfihús áfájának csökkenése képzelhető el.
Fidesz: a rezsicsökkentés hatását az emberek hónapról-hónapra érzékelhetik
Puskás Imre (Fidesz) közölte, a rezsicsökkentés hatását az emberek hónapról-hónapra érzékelhetik, és idén novemberben tovább csökken a rezsi. Egy átlagos kétgyermekes család évente 70-80 ezer forintot, egy nyugdíjas házaspár 60-70 ezer forint tud megtakarítani a rezsiből – mondta. Kitért arra, a vásárlóerőt tekintve az európai uniós tagállamok között Magyarországon volt a legdrágább a földgáz, a villamos energia pedig a második legdrágább volt.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, 2010 őszén, a választások után – az ország akkori helyzetében – arra volt lehetőségük, hogy befagyasszák a rezsiárakat. 2011 januárjában bevezették a sávos végfogyasztói árat, és már ezekkel az intézkedésekkel is 2011-ben és 2012-ben 200-200 milliárd forinttal maradt több a magyar családok zsebében – fejtette ki.
MSZP: pénzbehajtás a termékdíjas rendszer új rendszere
Szabó Imre (MSZP) arról beszélt, hogy lezárult a termékdíjas rendszer átalakítása. Az eredeti szándék egy átlátható, hatékonyabb rendszer kialakítása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a környezetvédelmi célokat szolgáló bevételek növelése volt. A szakmai szervezetek is jelezték, hogy az átalakítás több helyen is elhibázott, az új szabályozás pénzbehajtásnak tekinthető – közölte.
Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős államtitkára azt mondta, megítélése szerint a kitűzött célokat az átalakítással elérték. Hatvanmilliárd forintos bevételt hozott az új rendszer, ez négyszerese annak, amennyi az előző kormány idején befolyt. Szerinte több költségvetési forrás kellene, hogy az ellenőrzések még hatékonyabbak legyenek.
A Jobbik a kilakoltatások gyakorlata ellen emelt szót
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint „ocsmány jogsértés” vezetett oda, hogy a múlt héten egy 93 éves nőt akartak kilakoltatni egy, a családja által felvett hitel miatt. Azt mondta: otthonvédők, nemzeti jogvédők és helyi jobbikos képviselők akadályozták meg a kilakoltatást. A kormány mikor szánja el magát a cselekvésre? – tette fel a kérdést.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára arra emlékeztetett, hogy a kormány egyik első lépése volt a kilakoltatási moratórium bevezetése. Hozzátette: ezzel párhuzamosan jelentek meg azok az intézkedések, amelyek eddig mintegy 350 ezer adósnak nyújtott segítséget. Az esetről szólva közölte: a kerületi polgármester ideiglenes helyet ajánlott fel a nőnek, aki emellett haladékot is kapott, vagyis szociális kérdésként kezelték az esetet.
Azonnali kérdések, kérdések
A magzati élet védelméről, a szén-dioxid-kvótákról, valamint egy iskolaigazgató felmentéséről is szó volt az azonnali kérdések órájában hétfőn. Ezt követően a parlamenti képviselők áttértek a kérdésekre.
A KDNP a magzati élet védelméről szólt
Pálffy István (KDNP) arról szólt, hogy Európában már 1 millió aláírás támogatja a magzati élet védelmét célzó uniós jogalkotást, azzal a céllal, hogy közösségi forrásokat ne biztosítsanak embriókísérletekre. Azt mondta: az aláírásokkal ki kell használni, hogy az Európai Bizottság foglalkozik a kérdéssel. Hogyan tudja ezt segíteni a kormány? – kérdezte.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára örömtelinek nevezte, hogy – elsőként – egy olyan ügy kerül az unió döntéshozó fórumai elé, amelyet a közösség polgárok kezdeményeztek. Beszámolt arról is, hogy Magyarországról több mint 50 ezren támogatták az akciót. Reményét fejezte ki, hogy mindez sikert arat.
Az LMP a szén-dioxid-kvóták értékesítésére kérdezett rá
Szél Bernadett (LMP) arra emlékeztettt, hogy az Állami Számvevőszék szerint milliárdokat „kótyavetyélt el” a kormány a szén-dioxid-kvóta értékesítésével. Ebben a jelenlegi és az előző kormány osztozik a felelősségen – fűzte hozzá. Szerinte olyan klímapolitikai államtitkára van az országnak, aki offshore háttérrel rendelkezik, holott megbízható szakemberekre kellene bízni a feladatot.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: olyannyira nem herdálta el a kormány a kvótákat, hogy jelenleg is igen nagy számban rendelkezik vele. Közölte: ezek értéke a válság hatására töredékére esett vissza, értékesíteni pedig csak egy-egy időszak végén lehet azokat. Mint mondta, minden olyan kvótát sikerült eladni, amelyet a hazai ipar nem használt fel.
Az MSZP egy iskolaigazgató felmentésére kérdezett rá
Bárándy Gergely (MSZP) Kaszás Zoltán budapesti, XVI. kerületi iskolaigazgató esetéről beszélt, akit a munkaügyi bíróság jogerősen helyezett vissza állásába, miután megállapította, hogy jogellenesen távolították el. Hozzátette: bár ezután a köznevelés államtitkár visszahelyezte őt pozíciójába, mégis két nap elteltével ismét felmentette őt. Úgy vélte: ezzel szándékosan alázta meg a pedagógust és kerülte meg az államtitkár a bírósági döntést.
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta: ódzkodik attól, hogy a parlament és az ország nyilvánossága előtt számoljon be egy eljárás alá vont igazgató terhére rótt problémáról.
Eleget tett a másodfokú bíróság döntésének, így visszahelyezte állásába az érintettet – mondta -, de mivel tudomása volt arról, hogy eljárás folyik ellene, úgy ítélte meg: nem nevezheti ki igazgatónak. Hangsúlyozta: ehhez megvolt a joga, az pedig az eljárás lefolytatása után vizsgálható meg, hogyan lehet ügyében dönteni.
Mint mondta, tudomása van arról, hogy a képviselő tanácsadóként közreműködik az ügyben, de szerinte ilyen konkrét ügyek nem tartoznak a parlamentre.
MSZP: miért nem módosítják a társasházi törvényt
Pál Tibor (MSZP) azt mondta, hogy ma Magyarországon 1,5 millió ember él társasházi közösségben, de a szabályozásnak több hiányossága is van. Nem megoldott a társasházak jogi törvényességi felügyelete, ahogy óriási gond a rezsit nem fizetők ügye is – sorolta. A képviselő azt kérdezte, mi az akadálya a társasházi törvény módosításának.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy minden, a társasházak működését javító javaslatot meghallgatnak, de a képviselő helyenként olyan kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre már van megoldás.
Jobbik: miért nehezítik meg a szüreti munkákat?
Suhajda Krisztián (Jobbik) arról beszélt, hogy több lakossági panaszt kapott amiatt, mert a munkaügyi hatóságok folyamatos vegzálása miatt szinte lehetetlen elvégezni a szüreti munkákat.
A válaszadó Cséfalvay Zoltán azt mondta, a gazdák munkáját éppen az egyszerűsített foglalkoztatással könnyítik, hiszen egyetlen telefonhívással be vagy ki lehet jelenteni a foglalkoztatottakat. Nyilvánvalónak nevezte az ellenőrzés szükségességét, de kiemelte, hogy a legtöbb bírságot a külföldi feketemunkások illegális foglalkoztatása és nem a szüreti munkák miatt vetették ki.
Az LMP a közétkeztetésről
Szél Bernadett (LMP) azt akarta megtudni, hogy meddig kell várni a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi rendelet megszületésére.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy a közétkeztetéssel kapcsolatos rendelettervezet társadalmi egyeztetése során széles körből, nagyszámú visszajelzést kaptak. A tervezet csak az után hirdethető ki, ha az uniós bejelentési eljárás lezárul, de a jövő évi iskolakezdésre a közétkeztetőknek már meg kell felelniük az előírásoknak – tette hozzá.
A Fidesz a csornai elkerülő útról
Gyopáros Alpár (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikorra várható a Csornát elkerülő út első ütemének befejezése és a második ütem elkezdése.
Fónagy János azt felelte, hogy az építkezést a kormány kiemeltként kezeli és a projekt két szakaszból áll. A csornai elkerülő szakasz első ütemének befejezését 2015 első félévére lehet várni – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A második ütem építése 2015 közepén kezdődhet meg – tette hozzá.
Határozathozatalok
A gazdasági stabilitási törvény módosítása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását is keresztülvezette a teljes jogrendszeren az Országgyűlés a hétfői határozathozatalai során.
Módosította az Országgyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvényt az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben.
A 249 igen, 90 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadott új sarkalatos törvény értelmében amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, az államot terhelő jelentős közvetlen kiadási kötelezettség fellépése esetén a kormány felhatalmazást kap különféle intézkedések megtételére. Az egyszerű többséget igénylő részeket 247 igennel, 91 nemmel és 1 tartózkodással fogadták el a képviselők.
Martonyi János külügyminiszter június 7-én jelentette be, hogy – az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott kifogások figyelembe vételével – kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására.
A képviselők elfogadták azt a kormányzati törvényjavaslatot is, amely minden törvényben a jegybankra ruházta az október 1-jétől az MNB alá tartozó és így önálló intézményként megszűnő PSZÁF jogköreit. A kabinet előterjesztésére 249 képviselő szavazott igennel, míg 80 ellenzéki képviselő nemmel voksolt, további nyolc pedig tartózkodott.
Az Országgyűlés döntött a villamos energiáról és földgázellátásról szóló törvények európai uniós jogharmonizációt szolgáló módosításairól is. A változtatást 276 képviselő támogatta 53 ellenzéki nem ellenében és egy tartózkodás mellett.
A parlament bizottsági tagcserékről is döntött, részben az LMP ősszel újjáalakuló frakciója nyomán többtucatnyi képviselő cserélt helyet a különböző országgyűlési testületekben.
A Ház határozathozatalai végén – az MSZP ezzel ellentétes kezdeményezése ellenére – helybenhagyta azt az alkotmányügyi bizottsági állásfoglalást, amely igazat adott Jakab Istvánnak, az Országgyűlés fideszes alelnökének, aki júliusban egy részletes vitában elvette a szót a szocialista Bárándy Gergelytől. A kérdésben hosszas vita alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között. Cser-Palkovics András (Fidesz) felszólalásában amellett érvelt, hogy az ülést vezető frakciótársa az országgyűlési törvénynek megfelelően vette el a szót Bárándy Gergelytől, aki felszólalásában eltért a tárgytól. Ezzel szemben a szocialista politikus és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azért bírálta a kormányoldalhoz tartozó ülésvezetést, mert szerintük a mögöttük álló többséget felhasználva szubjektív döntésekkel nehezítik az ellenzéki felszólalásokat.
Az Országgyűlés nemzetközi szerződések tárgyalásával folytatja munkáját.
Nemzetközi szerződések, zsebszerződések
Nemzetközi szerződések ratifikálásáról, majd a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló tárgyalással folytatta ülését a parlament a hétfő esti órákban.
Nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyaltak
Magyarország új nemzetközi szerződéseket ratifikálhat, amelyeket korábban Japánnal, Izraellel és Koszovóval kötöttek, de a hatályba lépéshez szükség van arra, hogy a Ház is elfogadja azokat.
Japánnal szociális biztonsággal kapcsolatos szerződést írt alá az ország. Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, a két ország között folyamatosan javul a kapcsolat, a személymozgás és a befektetési hajlandóság is emelkedik, ezért célszerű egy ilyen szerződés megkötése. A közvetlen cél a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése.
A vitában felszólaló jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerint jól teszi a magyar diplomácia, ha Japán felé mozog, hiszen a japánok szoros rokonságban állnak a magyarokkal és barátsággal tekintenek ránk.
A második egyezmény, amelyről általános vitát tartottak, az unió tagállamai és Izrael közötti légiközlekedésről szólt. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában azt mondta, hogy az egyezmény évente mintegy 96 millió eurós gazdasági hasznot generálhat. A kihirdetéssel megszűnik a korlátozás, így nem csak egy légitársaságot jelölhet ki Magyarország a két ország közötti légijáratok teljesítésére.
Az ebben a vitában is felszólaló Gaudi-Nagy Tamás sérelmezte, hogy az ország egyezményt akar kötni Izraellel. Szerinte addig nem szabad egyezményt aláírni a zsidó állammal, amíg az megszegi az ENSZ-egyezményeket.
Magyarország a Koszovói Köztársasággal a bűnmegelőzéssel kapcsolatban kötött megállapodást, ennek kihirdetéséről is általános vitát tartottak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, az ember- és kábítószer-csempészés útvonalainak felderítése és a fegyvercsempészet miatt indokolt a megállapodás megkötése, amely információcseréről, közös bűnfelderítő csoportok létrehozásáról, fedett nyomozók alkalmazásáról is rendelkezik.
A vitában csak Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel, aki az előterjesztést támogatásáról biztosította.
Szintén általános vitát tartottak a Nemzetközi Migrációs Szervezet Alapokmányának és módosításainak kihirdetéséről. Kontrát Károly államtitkár elmondása szerint 1995-ben kötöttek megállapodást a szervezetek, de akkor jogszabályi kihirdetés nem volt. Emiatt és alkotmányjogi szempontból is szükséges a kihirdetés.
Gaudi-Nagy Tamás kifogásolta: az államtitkár nem beszélt arról, hogy miért jó az országnak a megállapodás kihirdetése.
A javaslatokhoz módosító indítvány nem érkezett, ezért a következő ülésen az elfogadásról döntenek. A levezető elnök az összes vitát lezárta.
Vita a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről
A fideszes Nagy István ismertette azt a javaslatát, amelynek célja az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat azt szeretné elérni, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat. Lehetőség lenne továbbá arra is, hogy a zsebszerződéssel eladott termőföldek tulajdonjoga adott esetben az államhoz kerüljön.
A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az idén július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását, valamint semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – írta javaslata indoklásában a kormánypárti politikus. Nagy István ezért indítványában egyebek mellett rögzítené, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetőek. Javaslata szerint az ügyész bejelentésre vizsgálatot indítana, ha a bejelentés nyomán alappal feltételezhető, hogy egy jogügylettel ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezéseket.
A vitában Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőt a kormány nevében.
Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője emlékeztetett, pártja korábban támogatta a javaslat általános vitára bocsátását és az indítvány lényegi elemeivel továbbra is egyetért. Az ellenzéki politikus ugyanakkor aggályosnak nevezte az ügyészség kiemelt szerepvállalását.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) úgy fogalmazott, köszönettel tartozik az előterjesztésért a kormányoldalnak, mert egy nagyon fontos témáról van szó. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az erről szóló vitát a késő esti órákban tartja a parlament. Kiemelte, Magyarországnak nagyon kevés ideje van, a kormányoldalra pedig sok feladat vár annak érdekében, hogy érdemi lépéseket tegyen „eljátszott földjeinek visszaszerzésére”.
Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.
Részletes viták
A hétfői ülésnapon a támogatott döntéshozatalról, az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról rendezett részletes vitában nem volt felszólaló. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről, illetve a muzeális intézményekről szóló javaslat részletes vitájában pedig nem alakult ki vita.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra hárman jelentkeztek, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének a válsággal kapcsolatos egyik beszédéről, a fideszes Horváth János Kliment Jefremovics Vorosilov marsallról, az ugyancsak fideszes Becsó Zsolt pedig a nógrádi lakosokról beszélt.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a napirend tárgyalását.
(MTI)