Csütörtökön határozatot hirdetett a Legfelsőbb Bíróság az Erzsébet híd hét évvel ezelőtti lezárása miatt indult büntetőperben. A bíróság elutasította a védelem felülvizsgálati kérelmét, így az ügy két vádlottja esetében hatályban maradt a jogerős ítélet, azaz a 30-30 nap közmunka.

A bíróság Markó utcai épületét kordonnal vette körül a rendőrség. A tárgyalásra csak az előzőleg regisztrált újságírókat, fotóriportereket, tévéseket engedték be, valamint a nagyteremben fennmaradt helyeket kis számban hallgatóság foglalhatta el.

Budaházyt négy símaszkos, golyóálló mellényes büntetés-végrehajtási őr kísérte be nem sokkal dél előtt. Bevonulásakor a hallgatóság vastapssal és „szabadság” felkiáltásokkal fogadta a bilincsben bevezetett vádlottat, aki szintén „szabadság” kiáltással köszöntötte az egybegyűlteket. A tárgyaláson jelen lévő Morvai Krisztina a bírói tanácsot „adjon az isten szebb jövőt” üdvözléssel köszöntötte. Budaházy szabadlábon lévő vádlott társa nem jelent meg a tárgyaláson.

A tárgyalás iratismertetéssel kezdődött. A hídlezárás miatt 642 BKV-járat maradt ki, körülbelül 23 ezer utast akadályoztak meg közlekedésükben, a közlekedési vállalatot körülbelül 7-800 000 forint kár érte, hangzott el többek között a hídlezárás következményeiről.

Az iratismertetés után a felülvizsgálati kérelmet beterjesztő védelem kapott szót. Gaudi-Nagy Tamás hosszan ismertette a kérelem jogi körülményeit, illetve hogy a történtek mennyire akadályozták a közlekedést.

Az ügyész kijelentette, hogy a felülvizsgálati indítványt továbbra is alaptalannak tartja. Kifejtette, hogy a vádhatóság álláspontja szerint a vádlottak jelentős és kiterjedt zavart okoztak a főváros felszíni közlekedésében, és tettük nemcsak kísérleti szakaszban maradt, de be is fejezettnek tekinthető az általuk elkövetett bűncselekmény.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy a gyülekezési joggal élve nem lehet bűncselekményt elkövetni, illetve másokat egyéb jogaikban korlátozni. Bűncselekmény megvalósításával elmondott vélemény nem élvez alkotmányos védelmet, tette hozzá a vád képviselője.

A határozathozatalt megelőző szünet elrendelése előtt még szót kért Budaházy. Az elsőrendű vádlott kijelentette, hogy ez az ügy azért tart hét éve, mert a vádirat négy évig fiókban hevert és csak politikai okokból húzták elő, és tűzték ki a tárgyalást három évvel ezelőtt. Budaházy szerint ez az ügy is rávilágít arra, hogy a regnáló hatalom minden eszközzel arra törekszik, hogy a kritikus politikai véleményekből bűncselekményeket kreáljon.

Budaházy szerint ráadásul az ő ügyükben a kettős ítélkezés esete is fennforog, hiszen a hídlezárást követően rá és társaira gyorsított eljárásban szabálysértési bírságot szabott a bíróág.

„Mi, akkor egy folyamat, a szavazat-újraszámlálást követelő tiltakozás záróakkordjaként álltunk ki a hídra, nem sejtve, hogy egy másik folyamat, a nemzeti ellenállás nyitóakkordjaként is egyben” – értékelte a vádlott a hét évvel ezelőtt történteket. „A társadalomra éppen az volt a veszélyes, hogy nem tudtuk elérni azt amit akartunk.” Budaházy az azóta eltelt évek eseményeit elemezve kitért Draskovics Tibor minapi lemondására: „jobban örültem volna ha letartóztatják, de ami késik nem múlik.” Szavait nagy taps fogadta a hallgatóság részéről, amit a bíró rendre utasítással honorált.

A szünet után a bíróság kihirdette a határozatot, amelyben elutasította a védelem felülvizsgálati kérelmét, hatályban hagyva a jogerős ítéletet. A hallgatóságból néhányan „gyalázat” bekiabálással fogadták a döntést.

Budaházy Györgyöt és öt társát közérdekű üzem működésének megzavarása vádjával állították a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé 2004-ben, mert 2002. július 4-én reggel autóikkal elzárták az Erzsébet hidat, és a forgalom csak délre állt helyre. A forgalmat megakasztó, táblákkal felvonuló, kormányellenes jelszavakat skandáló pár tucat demonstráló azt követelte, hogy számolják újra az MSZP győzelmét hozó tavaszi parlamenti választások szavazatait. A demonstrációt másnap [2] további tüntetések követték a Kossuth téren és a Batthyány-örökmécsesnél.

A hídfoglaló akcióról Budaházy azt vallotta: a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a leadott szavazócédulák megsemmisítése után „a csalások soha többé ki nem deríthetők”. A vádlottak végig tagadták bűnösségüket, védőik szerint sem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság csak közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki társtettesként bűnösnek a hat vádlottat. A 2008. június 16-i ítélet indoklása szerint szerint a közérdekű üzemnek tekintett BKV működésében jelentős mértékű fennakadás nem következett be, így a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. A bíróság első fokon 30-30 napi közmunkára ítélte a vádlottakat, az ítélet ellen azonban az ügyészség súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért, a védők felmentésért fellebbeztek.

(Index)