Elsöprő jobboldali fölény a helyi választásokon Ultimátum: Gyurcsány Ferencnek mennie kell

{mosimage}

Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke pártja nevében 72 órás ultimátumot adott a balliberális kormánykoalíciónak a hét végén lezajlott önkormányzati választásokat követően. Amennyiben a határidő leteltéig, azaz csütörtök délig nem mond le Gyurcsány Ferenc, a Fidesz péntekre az Országház elé, a Kossuth térre hívja híveit és támogatóit, ami az ott zajló tartós tüntetésnek új lendületet ad: a vélhetően országossá dagadó tiltakozási hullám elsöpörheti nem csak a hazudozó kormányfőt, de az egész balliberális koalíciót is. Védekezésül Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért önmaga ellen, amit az Orbán Viktor által meghirdetett határidő utánra időzített, hogy ezzel újabb lépésre kényszerítse a Fidesz elnökét.

Mivel nem vitás, hogy a sarokba szorított balliberális képviselők bizalmat szavaznak Gyurcsánynak, a válság tovább mélyül, és egyre inkább egy olyan virtuális háborúra emlékeztet, ami azonban valóságos hadszíntéren zajlik. A háború első nagy csatáját, az őszi választást a polgári tábor nyerte. A Fidesz-MPSZ meghódította Magyarországot, de úgy is lehetne mondani, hogy Magyarország a jobboldal felemelésével megbuktatta a balliberálisokat. Amire még nem volt példa, az ország minden megyei közgyűlése fideszes többséggel rendelkezik. Számtalan, eddig bevehetetlen baloldali fellegvárnak tartott településen előretört a jobboldal. Budapest, az eddig vörös város kettészakadt és egyik fele narancsba öltözött. A másik fél is inkább csak narancsvörös: ahol nyert a baloldal, ott is enyhe a fölény. Vannak olyan pesti kerületek például, ahol nem nyert ugyan a jobboldali polgármesterjelölt, ám a kerületi testületben mégis a jobboldal uralkodik. Budapest nem liberális város többé. A közgyűlés összetétele világosan beszél: Magyarország fővárosa felerészben jobboldali, valamivel több mint egyharmad részben baloldali és csak alig több mint tizedrészben liberális. Igaza lett Orbán Viktornak. A 2006-os magyarországi önkormányzati választások határozott politikai üzenetet tartalmaznak, ami így hangzik: aki tönkretette az országot és ezt hazugságával leplezte, az elveszítette a bizalmat, ezért mennie kell. A tét hatalmas. Az ország gazdasága romokban hever. A kegyetlen megszorítások elkerülhetetlenek. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a valóságos helyzet még annál is rosszabb, mint amit a balliberális koalíció eddig beismert. Hiába értek véget elsöprő jobboldali fölénnyel az önkormányzati választások, úgy fest, az ország még nem nyugodhat meg, mert még egy feladatot el kell végezni. A Demokrata e tények ismeretében tárja az olvasó elé a 2006-os önkormányzati választás adatait. Abban a reményben, hogy talán a balliberális parlamenti képviselők egy részében felébred ha nem is a lelkiismeret, mert az őszödi beszéd óta nem lehetnek illúzióink, de legalább az életösztön, és a békés megoldást, a Gyurcsány-kormány menesztését választja.

{mosimage}

Az elnök szavai – Sólyom László beszéde az önkormányzati választások estéjén

Jó estét kívánok! Ez az óra a várakozás órája. A kampánynak vége, a választás megtörtént. Még nem ismerjük az eredményeket. Szeptember 17-e óta rendkívüli események történtek. Most, amikor még nem kezdenek jönni az eredmények; most, mielőtt még a pártok nekilátnának magyarázni a választópolgárok döntését, és mielőtt a politika folytatná ott, ahol két nappal ezelőtt abbahagyta, most, ebben a semleges pillanatban szükségesnek tartom értékelni a helyzetet: az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A fölháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. Az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket. Az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyarázatok és az események mögött. A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fogalmát jelentéséből kiforgatta és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbehozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelősség alól egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. A bizalom megrendülése országszerte tüntetésekben fejeződött ki. A szervezetlen, felháborodásában magára hagyott tömegben könnyen támogatásra találtak a tüntetés eredeti okán kívüli, nemegyszer az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen tiltakozó jelszavak és felhívások. Azonban nem moshatók össze a békés tüntetésekkel azok az erőszakos cselekmények és bűntettek, amelyek a szeptember 19-ére virradó éjjel a Szabadság téren történtek, és amelyeket a leghatározottabban elítélek. 1990 óta alkotmányos jogállamban élünk. A demokrácia jogi keretei egyértelműek. Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és a biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a demokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül. Nehéz helyzetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlen a politikai jogok korlátozása azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. A rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel. Káros, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támasztanak. És az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi értelemben használnak, mint a népszavazásét. Az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a magyar társadalom tragikus megosztottságát. A történtek gyöngítették a parlamentáris demokráciába vetett bizalmat. Pedig a társadalmi egyetértés és együttműködés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt. Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés. Kérem, hogy a pártok ennek figyelembevételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. Ezekben a napokban özönlenek hozzám a levelek, petíciók, kérelmek, hogy tegyek valamit. Már első nyilatkozatomban tisztáztam, hogy a köztársasági elnöknek a jelen helyzetben nincsenek közjogi beavatkozási lehetőségei. Hivatalba lépésemkor azonban azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát. A demokrácia alapkérdéseire adott válasz pedig ugyanaz kell, hogy legyen a jobb- és a baloldal számára. Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van. Köszönöm a figyelmet!

Jön a második menet – Fidesz: Gyurcsánynak mennie kell

Bár a közvélemény-kutatók szerint a Fidesz állt nyerésre a 2006-os önkormányzati választásokon, az ellenzéki párt szerényen készült a megmérettetés utáni helyzetre. Nem hirdettek össznépi ünneplést, mindössze a Polgárok Házába hívták a sajtó képviselőit.

Az első izgatott suttogás a köztársasági elnök beszéde után kezdődik el. A részletet, amely szerint „most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van” – a Polgárok Házában összejött társaság nagy része egyértelműen úgy értékeli, Sólyom László felszólította a kormánypártokat, hogy „buktassák meg Gyurcsányt”. Persze akadnak olyanok, akik szerint már nem számít, mit mond a köztársasági elnök, „Gyurcsány addig marad, amíg ő akar”, mások szerint azonban „ki kell várnunk az este végét, egy egyértelmű vereségbe belebukhatnak a kormánypártok”. Hogy ez a gyakorlatban hogyan történne, arról nem tudunk meg sokkal többet. Fél nyolc körül Szijjártó Péter és Cser-Palkovics András szóvivők megtartják az este első sajtótájékoztatóját. Szerintük világosan kiszámolható lesz a végén, hogy ki nyeri az önkormányzati választásokat, és ezek alapján világosan érthető lesz az emberek véleménye a jelenlegi helyzetről, a hazugságokról, a megszorításokról, az erkölcsi és politikai válságról és az innen kivezető utakról. Szijjártó Péter ezenkívül külön köszönetet mond Sólyom Lászlónak a világos iránymutatásért, majd kifejti, az, hogy a szocialistáknak láthatóan kizárólag a budapesti eredmények látszanak fontosnak, olyan, mintha valakinek az lenne a legfontosabb, hogy egy futballmérkőzés adott szakaszában melyik csapat hány szögletet rúg. Egyre több ok van örülni. Budapest kivételével az egész ország narancsszínűre vált – csak a főváros vöröslik középen. Nem sokkal később aztán az is elfehéredik, ami a kormánypártok és az ellenzéki pártok közti mandátumegyenlőséget jelzi. Ugyanez történik Heves megyével is. Miután a tévéképernyőkön követhető, az élő műsorok egyike sem számol be a valóban legfrissebb eredményekről, egy kisebb csapat verődik össze a porta mellett álló számítógépnél, s ott követik az Országos Választási Iroda honlapjáról néhány kattintással előhalászható híreket. Egyre izgalmasabb a főpolgármesteri küzdelem. Bár az exit-poll eredmények jelentős Demszky-fölényt ígértek, Tarlós István egyre jobban megközelíti ellenfelét. Este tíz óra körül már szinte mindenki csak erre az összecsapásra figyel. A különbség már parányi a két jelölt között, és aztán stabilizálódik. Demszky nyer, de ez a győzelem felér egy vereséggel… – Az emberek egyértelműen döntöttek: az MSZP és az SZDSZ koalíciója vitte csődbe Magyarországot, a kormányt nem tartják alkalmasnak a válság megoldására, és kimondták azt is, hogy a hivatalban lévő személyt nem tartják alkalmasnak arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen – mondja Orbán Viktor este tíz óra után néhány perccel elhangzó sajtónyilatkozatában. – A Fidesz a magyar választópolgárok nevében nyomatékosan felszólítja az MSZP-t, hogy ne próbáljon szembeszállni az emberek akaratával, és maradéktalanul hajtsa végre a választópolgárok döntését. Lassan széled a társaság a Polgárok Házában; a legelszántabbak még megnézik Gyurcsány Ferenc beszédét, majd sajnálkoznak, amiért Tarlós István csupán erkölcsi győzelemről számolhat be, de a búcsúzkodás közben többen is úgy vélekednek, az első menetben a polgári oldal kis híján kiütéses győzelmet aratott. És most jön a második menet… Somorjai