Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, az álhír kifejezésnek nincsen egzakt jogi definíciója, a jog a körülményekre koncentrál, és adott esetben az alapján szankcionál.

Hirdetés

„Lényegét tekintve minden hazugság álhírnek tekinthető, a jog azonban ezt a társadalomra veszélyesség hiányában nem szankcionálja. A jog csak akkor lép közbe, ha az álhírterjesztés veszélyes a társadalomra”

– nyilatkozta.

A büntető törvénykönyv értelmében az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely mások személyét vagy jogait, illetve az Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti – tette hozzá.

Az álhírterjesztés az a társadalomra veszélyes, szándékos cselekmény, amelynek célja valótlan információk terjesztésével és valós tények elferdítésével a nyilvánosság tudatos félretájékoztatása, dezinformálása.

Ifj. Lomnici Zoltán kifejtette, az álhírterjesztésnél az eset körülményeinek van jelentősége, a törvény szerint a rémhírterjesztés bűncselekményének alapesetét az valósítja meg, aki közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt, a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy a való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Hozzátette, az álhírterjesztés elkövetője éppúgy lehet a sajtó, mint egy civil személy, aki a közösségi média felületén téveszti meg a társadalmat. Az álhírterjesztés szankcionálásával kapcsolatban Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, szenzitív jogi kérdésről van szó, alapjogok ütköznek egymással, úgynevezett alapjogi verseny valósul meg.

„Az egyik oldalon a közérdek és köznyugalom védelme, valamint az állampolgárok hiteles információhoz való jutásának alapjoga áll, a másik oldalon a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga. Az mérlegelendő, melyik alapjognak kell meghátrálnia a magasabb rendű alapjog mögött”

– fejtette ki.

Hazánkban a polgári jog és a büntetőjog is szankcionálja az álhírterjesztést. Míg a polgári jog végső eszköze a sajtó-helyreigazítási per, addig a büntetőjog a rémhírterjesztés alap- és minősített esetét különbözteti meg. Az álhírterjesztés hazai büntetőjogi szankcionálása nem egyedi eset, ezt az európai országok döntő többsége alkalmazza, például Szlovákia és Csehország is.

Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények.

„Amennyiben ez az úgynevezett előzetes eljárás eredménytelen, úgy az érintettnek lehetősége van sajtó-helyreigazítási pert indítani. A rémhírterjesztés ezzel szemben közvádra üldözendő bűncselekmény, amelynek elkövetése esetén az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból megindítja a büntetőeljárást. Amennyiben valaki ilyet tapasztal a különböző médiumok felületein, bejelentést tehet a hatóságoknál”

– nyilatkozta.

Az alkotmányjogász interjújában elmondta, az álhírterjesztés társadalomra veszélyességének magas fokát a büntetőjogi szankcionálás világosan megmutatja, hiszen az ultima ratio elve alapján a büntetőjog csak végső eszközként és akkor vethető be, ha arra feltétlenül szükség van, mert más jogi eszköz nem elegendő.

A Btk. 373 § (2) bekezdése értelmében aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

„A jogalkotó tehát minősítő körülményként értékeli azt, hogy bizonyos helyzetekben – például háború idején – az álhírek terjesztésének sokkal nagyobb a társadalomra veszélyessége. Ilyenkor a köznyugalom extrém módon sérül, így fokozottabb védelme kiemelkedő társadalmi érdek” – ismertette Ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint az egyesült baloldal politikai kampányelemmé transzformálta az álhírterjesztést, ráadásul ezt az eszközét az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetekben is gyakorta alkalmazza. Emlékeztetett, a koronavírus-járvány során Korózs Lajos, a népjóléti bizottság elnöke kamuvideóval rombolta a járvány elleni védekezésbe vetett társadalmi bizalmat.

„Természetesen az is megdöbbentő, hogy a baloldalon ezeknek a bűnöknek nincsenek következményei, de ami még ennél is veszélyesebb, a baloldal láthatóan figyelmen kívül hagyja a politikai felelősség minden formáját”

– hangsúlyozta Ifj. Lomnici Zoltán.

A teljes interjút a Magyar Hírlap oldalán olvashatják.

Korábban írtuk