Fotó: MTI/Illyés Tibor
Márki-Zay Péter beszédet mond az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén 2022. április 3-án
Hirdetés

Az április 3-i országgyűlési választás eredményeként a kormánypártok negyedik alkalommal kaptak kétharmados felhatalmazást a magyar választópolgároktól, miközben a baloldal utoljára a rendszerváltozás idején, 1990-ben szenvedett el a jelenleginél nagyobb arányú vereséget. A balliberális erők a fővárosban a várakozásaikhoz képest gyengébben szerepeltek, Budapesten kívül pedig mindössze két egyéni választókerületben szereztek mandátumot – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője szerint a baloldali pártok nem szűrték le a megfelelő következtetéseket a megelőző három országgyűlési választás eredményeiből, miszerint a fővároson kívüli támogatottságuk megteremtése nélkül nem lesz módjuk a kormányváltásra.

„Politikájuk felülvizsgálata helyett a régóta követett receptet alkalmazták a közelmúltban is: nem álltak elő a vidéki választópolgárokat megcélzó érdemi mondanivalóval, továbbá a Budapesten kívüli választókerületekben tapasztalható szervezeti hiányosságaikat sem orvosolták”

– fogalmazott Erdős Gergely, aki úgy véli, a balliberális pártok a jelek szerint képtelenek ellenzékből építkezni, az elmúlt 12 évben meg akarták spórolni azt a szervezet- és közösségépítési, illetve tagtoborzási munkát, amit az Orbán Viktor vezette Fidesz 2002 és 2010 között ellenzéki pozícióban fokozatosan elvégzett.

Erdős Gergely szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra (is) fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel.

Mint írja, könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat (például a Fudan Egyetem ügyét, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését vagy a minisztériumi struktúra átalakítását célzó terveket) érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

További problémát jelent, hogy a baloldali pártok – akárcsak 2015-ben az illegális migrációval összefüggésben – több meghatározó közéleti kérdésben is – rezsicsökkentés, családtámogatási rendszer, egykulcsos szja – szembehelyezkedtek a magyar lakosság döntő többségének elvárásaival.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője úgy véli, az április 3-i voksolás ismételten bizonyította, hogy a magyarok értékstruktúrájához igazodó, a globalista szemléletmód helyett a magyar emberek érdekeit előtérbe helyező politikai koncepció nélkül, pusztán választástechnikai machinációkkal nem lehet a többség bizalmát elnyerni.

Az elemzés további részleteiről a Magyar Nemzet oldalán olvashatnak.

Korábban írtuk