Orbán Viktor február hatodikán a magyar-román határ közelében található Pocsajon kezdte az országjárást, ahol a falun élők, mezőgazdasággal foglalkozók helyzetéről tájékozódott. Az alig 2800 lakosú települést követően két nappal később a borsodi megyeszékhelyre, Miskolcra látogatott. Itt a nők helyzete, problémái jelentették a fő témát, ezért találkozott például a Fidesz helyi nőtagozatával is. Február tizedikén Várpalotára utazott a Szövetség elnöke, ahol leginkább a munkások helyzetéről, munkahelyteremtésről, a munkanélküliség problémáiról szóltak a beszélgetések. Végül múlt szombaton, Óbudán járt a volt miniszterelnök. A Demokrata munkatársa végigkísérte ezt a napját.

12.30 Orbán Viktor Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke és EP-képviselője, valamint Navracsics Tibor elnöki kabinetfőnök kíséretében HÉV-vel érkezik az Árpád-hídhoz. A volt miniszterelnököt a többség csendes csodálkozással fogadja, csak egy idősebb úr kiálltja el magát: "Nagyon várjuk már vissza, miniszterelnök úr!".

– Két oka volt annak, hogy HÉV-vel érkeztem. Először is leesett a hó, könnyebb volt így közlekedni, mint gépkocsival – indokolja a volt miniszterelnöktől szokatlan közlekedési eszköz használatát Orbán Viktor. – Másfelől pedig, miután ennek a többnapos évértékelő beszéd előkészítésnek az volt a célja, hogy minél több emberrel találkozhassam, HÉV-vel utazva többekkel beszélgethettem, mintha gépkocsival jövök. Ezért döntöttük emellett. Ezenkívül pedig fiatal koromból nincsenek rossz emlékeim a HÉV-ről, de inkább nem mesélem el, mik történtek velem… – teszi hozzá mosolyogva.

12.40 A Fidesz elnöke és kísérete rövid séta után belép az óbudai polgármesteri hivatal épületébe. Előbb – programon kívül – összefutnak egy, a házasságkötő teremből éppen kilépő ifjú párral, majd a kölcsönös jókívánságokat és a fényképeszkedést követően Orbán Viktor és Schmitt Pál Tarlós István polgármester irodája felé veszik az irányt. Itt nagyjából negyedórát töltenek, zárt ajtók mögött.

13.10 A közelben található Szőlő utcában jár a volt miniszterelnök. Az Óbuda-békásmegyeri Német Nemzetiségi Klub helyiségében ugyanis az Új Budapest Központ vezetőivel találkozik, Cselovszki Zoltán és munkatársai tájékoztatják őt arról, hogy áll az Új Budapest Terv előkészítése. A megbeszélést követően Orbán Viktor a következőket mondja:

– Ez a központ nem pártalapon működik, és ezért is kértem a létrehozását, mert Budapest problémáit nem lehet pártalapon megoldani. A főváros gondjaira nincsenek fideszes válaszok, de nincsenek MSZP-s és SZDSZ-es válaszok sem, hanem csak budapesti válaszok lehetségesek. Megpróbáltunk hát egy olyan helyet létrehozni, ahová eljönni egy a Fideszhez nem tartozó, sőt adott esetben mondjuk az MSZP-hez tartozó embernek is lehetséges. Ez a központ valóban ezen az alapon gyűjtötte össze a szakembereket. Dolgoznak, fórumokat szerveznek, hamarosan például Berlin főépítészével tárgyalnak – jelenti ki a Szövetség elnöke. – Én nem a szakmai kérdésekről beszéltem velük, hanem arról, hogy hogyan készítsük el az Új Budapest Tervet. Mert Magyarországon sok okos ember van. Összehozni mondjuk tíz szakembert, megfizetni őket és elkészíteni egy tervet nem egy nagy dolog. Magyarország erre bármikor képes. Ami nem divat, az az, hogy az embereket bevonják ezekbe az elképzelésekbe. Itt van például Budapest. A vidéki emberek azt mondják, hogy a főváros jobb helyzetben van, velük, vidéken élőkkel viszont nem törődnek. De ha valaki eljön ide, Budapestre vagy itt él, akkor azt látja, hogy elégedett emberrel, aki azt mondja, itt jól mennek a dolgok, nem lehet találkozni. Az az érzés is megvan a fővárosiakban, hogy itt nem változik meg semmi. Olyan tervet kell tehát összeállítani, amely Budapest szerves részeire, csoportjaira, lakórészeire, közösségeire is tekintettel van, rájuk épül, mert velük összhangban készül. Innentől kezdve annyi ember áll majd mögötte, hogy csak pénz kell hozzá, ész és igazgatás. És a dolog megvalósul.

14.10 Orbán Viktor és Schmitt Pál a Jövőbarát Alapítvány vendége. A volt miniszterelnök az alapítvány kicsi, földszintes közösségi házában előbb beszélget néhány percet az éppen ott pingpongozó gyerekekkel, majd Schmitt társaságában a helyi civil szervezetek vezetőivel ül le tárgyalni – a biliárdszobában. A pártelnök többek között arról faggatja a helyieket, hogy mi az az öt probléma, amelyet a legjelentősebbnek találnak ma Budapesten " nem meglepetés, hogy valamennyien a közbiztonságot, pontosabban annak hiányát említik első helyen…

15.00 Már a Vörösvári út 35. szám alatt járunk, ahol Szomolay Istvánnal és feleségével, Judittal találkozik a Fidesz elnöke és alelnöke. A tízemeletes panelháztömb közös képviselőjével arról beszélgetnek, melyek a legnagyobb problémái a panelban lakóknak és mennyibe kerül egy-egy lakás fenntartása. Így aztán kiderül például, hogy egy átlagos otthon közös költsége itt 30-35 ezer forint, amit bizony sok nyugdíjasnak nem könnyű kifizetni, de ennél is nagyobb probléma, hogy mind gyakrabban van csőtörés, ázik be a ház. Távozóban a volt kormányfő némi humorral próbálja javítani a hangulatot, amikor a következő kérdéssel fordul Schmitthez:

– Palikám, levigyelek a lépcsőn?

– Nem kell, köszönöm szépen!

– Csak a térded miatt gondoltam. Meg aztán mindenhol mesélhetném, hogy egy olimpiai bajnokot cipeltem a hátamon. Sok embernél jó lennék egy sörre a sztoriért…

15.40 A következő állomás a Máltai Szeretetszolgálat Huszti úti játszótere. Mi tagadás, a 40 millió forintból felépített játszótér – melyhez hasonló még 11 van az országban, ebből öt Óbudán – tényleg kellemes színfolt a szocializmusra emlékeztető panelházak között. A téren egy játszóház is helyet kapott, ahol három pedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Itt Orbán Viktor sort kerít arra, hogy a játszótér joggal büszke vezetőjén kívül beszélgessen a szülőkkel és a gyermekekkel is.

16.15 Orbán Viktor és Schmitt Pál megérkeznek a Kaszások Sportcsarnokába, a háromnegyed órával később kezdődő lakossági fórum helyszínére. A pártelnök a következőképpen összegzi az országjáró körút tapasztalatait:

– Ha lenne időm és energiám, először összeraknék egy könyvet viccekből. Ugyanis az emberek valamiért azt gondolják, hogy az országértékelő beszédet akkor tudják megsegíteni, ha gondjaik elmondásán kívül valamilyen szellemes történetet, mondást is átadnak, úgyhogy most a bőség zavarával küzdök – kezdi mosolyogva, majd így folytatja: – Túl azon, hogy akikkel találkozom, elmondják a bajokat, melyeket szakértőink is nagyrészt ismertek, valójában a hangulat a lényeges. Nekem az a fontos, hogy az emberekben mi van. Nem a problémák szakmai része érdekel leginkább, hanem az, hogy mennyi energia maradt az emberekben. Mire lehet reálisan vállalkozni 2006 után, mi az, amit az emberek úgy éreznek, hogy meg tudnak csinálni? Maradt-e életkedvük, életerejük? Vannak-e terveik, és ha vannak, hisznek-e abban, hogy meg tudják csinálni? Inkább ez a fontos. Ezért választottam olyan helyeket, amelyekről hagyományosan azt szoktuk gondolni, hogy mintha elfogyott volna az életerő. Falu; nők, akik kirekesztve érzik magukat; munkások; budapestiek, akik úgy gondolják, hogy velük nem törődnek… Úgyhogy azt is mondhatnám, a társadalmi összenergiákat igyekeztem felmérni, megérezni. Mert ha valaki programot akar készíteni, ahhoz tudnia kell, hogy nem ő fogja megvalósítani egyedül, hanem az emberek, együtt. Olyan ez, mint egy futballcsapatnál. Mielőtt az edző kitűzi a taktikát, tudnia kell, milyen erőállapotban vannak a játékosok, mert ők fogják végrehajtani a pályán, amit előzőleg megbeszéltek. Így zajlik ez a mi szakmánkban is.

Megtanultunk kicsik lenni?

A Kudlik Júlia és Philip vezetésével sorra kerülő, Hallgassuk meg egymást című lakossági fórum elsősorban a fővárosról, illetve Óbudáról szól. Orbán Viktor szerint Budapest mára nemcsak a nyugati fővárosoktól, de a volt kommunista országok fővárosaitól – így Krakkótól és Pozsonytól is – lemaradt.

– A budapestieket a tehetetlenség érzése tölti el, nem érzik otthonosan magukat a városukban, a dolgok rosszul mennek, mégsem tudnak rajta változtatni. Kerékbilincs van a városon, ami nem engedi, hogy mozduljon – mondja a Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint Londonba óránként hat, Párizsba három ember költözik be, ezzel szemben Budapestet óránként három ember hagyja el. Megjegyzi, a Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló négypárti egyeztetésen felajánlotta Gyurcsány Ferencnek, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elkészíti a főváros jövőjével foglalkozó Új Budapest Tervet, amit a kormányzat beilleszthet az országos fejlesztési tervbe. Az Új Budapest Terv egyik legfontosabb újdonsága az, hogy kíváncsi a budapestiek véleményére. Éppen ezért a Szövetség a következő egy évben nyilvános Budapest-fórumokat szervez majd, ahol felszínre kerülhetnek a budapestiek problémái, megfogalmazódhat véleményük a városról, s teret kaphatnak azok a javaslatok is, amelyek a gondok megoldását célozzák. Orbán Viktor úgy véli, nagy probléma az is, hogy sokan ellenségesen beszélnek Budapestről. Budapestnek ugyanis nem csupán az ország, hanem a nemzet fővárosának is kellene lennie.

Természetesen országos ügyek is szóba kerülnek, így például a közelmúltban megalkotott Fészekrakó program. A Szövetség elnöke szerint a 80 ezres havi törlesztőrészlettel beindított program nem azoknak segít, akiknek nincs pénzük otthonra. Akkor kinek?

– Szinte mindennap bejelentenek valamit, másnap aztán kiderül, hogy mégsem pontosan arról van szó, amiről először beszéltek. Négy-öt nap múlva pedig rájövünk, ez csak egy szózuhatag volt – fogalmaz a kormányról a volt miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint 1998 és 2002 között az emberek kezdtek hinni magukban, bíztak abban, hogy amit elterveztek, azt meg is tudják valósítani. Ebben az időszakban aztán ennek köszönhetően épült az ország, elég a lágymányosi egyetemi városra, a Nemzeti Színházra, a Budapest Sportarénára, az Esztergomot és Párkányt összekötő, évtizedek óta csonka hídra vagy a szekszárdi hídra gondolni. Az elmúlt két és fél évben viszont jószerivel csak az készült el, amit a Széchenyi Terv utolsó pályázatain nyert összegekből építettek.

– Az igazi változás, ami bekövetkezett 2002-ben, nem az, hogy nem mi kormányzunk – Istenem, majd fogunk még -, hanem hogy ismét egy kilátástalan, saját magában nem bízó néppé lettünk – véli a Szövetség elnöke.

Az oktatáspolitikáról szólva Orbán Viktor kijelentette, nem elég megtanulni olvasni és számolni, az iskola fontos feladata az is, hogy magyarrá nevelje a gyerekeket. Az angolok például elsősorban angolok, és sok kérdésben csak ez számít, nem a politikai hovatartozás. De ugyanez igaz mondjuk a románokra is – bármiről van szó, először is románok. Nálunk ez egyelőre nincs így, a magyaroknak meggyengült az identitástudata.

– Fontos éreznünk, hogy van egy "mi-tudatunk". Fontos éreznünk, hogy összetartozunk – jegyzi meg a polgári kormány miniszterelnöke. Hogy némi optimizmust csempésszen a jelenlévők lelkébe, zárásképpen így fogalmaz: "nem tudják úgy tönkretenni az országot és nem tudják úgy rászorítani a kerékbilincset Budapestre, hogy 2006 után ne lehessen rendbe hozni a dolgokat".