A bukott filozófus önmegvalósítása

– Meddig készült a mű?

– A járvány adta kényszerpihenőt munkára használtuk fel, egy évig gyűjtöttük és elemeztük tizenkét nyelven a forrásokat, és tizennyolc országra koncentrálva.

– Soros-stop, Soros, a törvénysértő, Soros, a fenevad, mondjuk gyakran. A kötetet azonban semmilyen indulat sem fűti. Decens stílusban és rendkívül tényszerűen beszél Soros Györgyről. Nem ítélkezik fölötte, csak elmondja, mit gondol és mit csinál, hogyan spekulál a pénzember a tőzsdén, a politikában és a társadalmak megváltoztatásában egyaránt.

– Elhatároztuk, hogy kombinációk, sejtetések nélkül, csak nyilvános forrásokból dolgozunk. A személyére vonatkozó, valóban kritikus részek sem a kilenc szerző következtetései, hanem az ő műveiből, nyilatkozataiból vett idézetek. Ehhez végig kellett olvasnunk könyveit, interjúit. Egy redundáns elemekből álló, szubjektív mozgatórugók által hajtott életműről van szó, ahol mindegy, hogy miről fejteget éppen, minden művében szerepelnek önéletrajzi passzusok. Újra és újra leírja például, hogy „1944 volt élete legboldogabb éve”, vagyis az az esztendő, amelyben asszisztált a deportált magyar zsidók vagyonának elkobzásához. Azt is rendre elismétli, hogy „gyerekkorom óta meglehetősen erős messianisztikus vágyakat dédelgettem”. Higgadt, elemző stílusban mutatjuk be Soros György befolyásszerzési akcióit, rávilágítva, hogy mekkora károkat okoztak egyes nemzeteknek, egész országoknak, teljes gazdasági szektoroknak.

– A szerzők 1984-től datálják a Soros-
birodalom kiépülését, és maga Soros György is Magyarországot nevezi az építkezés kísérleti laboratóriumának. Ő mondta, az egykori szovjet birodalmat ezentúl nevezzük egyszerűen csak Soros-birodalomnak. Hogy néz ki ma ez az impérium?

– Az amerikai magánalapítványok között tőkeerejét tekintve Soros Györgyé a második legerősebb, Bill Gatesé után. A politizáló magánalapítványok közül viszont Sorosé a legnagyobb, de nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon! 2017-ben magánvagyonának háromnegyed részét, mintegy 18 milliárd dollárt adományozott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Ez a hatalmas szervezet a világ 149 államában aktív, az országok negyven százalékában nyíltan, a többiben rejtetten, áttételeken keresztül. Oroszország például 2015-ben kitiltotta területéről a Soros-NGO-kat, de a Navalnij-projektet máig támogatja. Idehaza a magyar kormány, akárcsak korábban az izraeli, igyekszik törvényileg átláthatóvá tenni az általa dotált nem kormányzati szervezeteket, amelyek az ellenzéki pártok és a média tekintetében nagyon is aktívak. Pénzével Soros ott áll egy sor intézet, például az Eötvös Károly, a Mérték, a Political Capital mögött, bevásárolta magát több ellenzéki fórumba, a 444-be, a Magyar Narancs, a Szabad Európa, a Telex struktúrájába, „oknyomozó” szervezetei pedig nemrégiben a Pegasus-művelettel akarták Magyarországot destabilizálni.

– Kardos Lászlót, illetve az ő „szia” effektusát idézi a kötet. Vagyis a világ különböző részein élő Soros-tanítványok egymásra ismerését és informális, hálózatszerű összefogását. Ezek az emberek alkotnák az új, globális elitet?

– 1991-ben adták ki magyarul A lehetetlen megkísértése című könyvét, amely a szovjet rendszer felnyitásáról szól, ebben magyar támaszpontjáról ír, amely az egész közép- és kelet-európai alapítványhálózat kiindulópontja volt. 1993-ban már 25 Soros-alapítványt működtetett tágabb régiónkban, Tallinntól Tiranáig és Prágától Jerevánig. A frissen létrejött Soros-birodalom koronaékszere a CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem. Egy olyan televény keletkezett, amelynek a középpontja 1984 és 2018 között Budapest volt, itt működött 1994-től Soros „világegyeteme” is. A kozmopolita-progresszív CEU a „nyílt társadalom” szellemi centrumaként tűnik föl, amelynek fő célja a határok eltörlése, a társadalmak felnyitása, minden rögzítettség feloldása. Soros számára rögzítettséget jelent a nép, a nemzet, a munka, a család és a nemi identitás.

– De mégiscsak egyedi figura, akinek tisztelni kell az aktivitását és filantróp beállítottságát, mondják többen, akár még a jobboldalon is. Igaz ez?

– Nincsenek eredeti gondolatai, sőt „bukott filozófusnak” nevezi magát egyik írásában. A London School of Economicson Karl Popper konyhafilozófiáját követte, de mestere elutasította téziseit. Ezután az amerikai tőzsdén próbálkozott, sokkal nagyobb sikerekkel. 1979-ben hozta létre Popper A nyitott társadalom és ellenségei című műve után elnevezett anyaalapítványát. Ezután kezdte meg saját börzefilozófiája megvalósítását, pénzpiaci spekulációval, a kulturális hatalom kisajátításával, a migráció támogatásával és színes forradalmak szervezésével. Ami tehát valóban eredeti Sorosban, az a befolyásszerzés stratégiájának kitalálása és taktikai lépéseinek végrehajtása. Ha Popper volt a nyílt társadalom Marxa, akkor Soros a Leninje.

– Maga Soros György fogalmazta meg azt a tézist, hogy a jövőben vissza kell szorulniuk az államoknak, és a helyüket, vagyis az országok irányítását az NGO-k veszik át. Mi lenne nálunk egy esetleges balliberális választási győzelem után, mit művelnének itt Soros György civil szervezetei?

– A nemzeti és többségi-demokratikus rendről áttérnénk egy ellenőrizhetetlen, határok nélküli, oligarchisztikus szisztémára, amelyben az adott területen élő polgárok akaratától függetlenül működő, globális nem kormányzati szervezetek és helyi klónjaik menedzselnék az emberek közötti kapcsolatokat és magát az államot. Megkezdődne a magyar állam szétporlasztása, hagyományaink eltörlése, a megszokott normák megváltoztatása.

– Egyszerűen csak hangosak a hazai NGO szervezetek, vagy már befolyásosak is?

– Magyarországon több mint 60 ezer civil szervezet működik, Soroshoz szorosabban körülbelül 15-20 nem kormányzati szervezetet köthető, amelyek nem polgári kezdeményezésre jöttek létre, hanem Soros globális NGO-hálózatának budapesti fiókirodái, mint az Amnesty, a Helsinki Bizottság, a Menedék, a MigSzol vagy a Transparency. Az a tény, hogy a 2010-es évek második felében képesek voltak elhitetni, hogy ők képviselik a hazai civileket, rávilágít befolyásukra, hatékony hálózati erejükre és szimbolikus hatalmukra. De képesek arra is, hogy az Európai Bíróság elé citálják Magyarországot, vagy hogy háttérmunkával segítsék a Sargentini-jelentés elkészültét. A leghangosabb ellenzéki politikusok némelyike is ezekből a szervezetekből érkezett, elég Donáth Annára, Szabó Tímeára, Szél Bernadettre utalni. A Soros-hálózat szerteágazó struktúra, részei az NGO-k, újságok, internetes portálok, pártok is.

– Mit érezne az egyszerű polgár, mennyire alakítanák át az ő mindennapi életét az uralomra került NGO-k?

– Az NGO-k hatalomátvételének legfőbb gátja a demokratikus választás és az ennek nyomán felálló parlamenti többségnek felelős kormány, mint amilyen Orbán Viktoré is. A Soros-hadművelet a destabilizálást célozza, ennek legfélelmetesebb következménye a gyenge érdekérvényesítő képességű, instabil és a külföldnek kiszolgáltatott kormányzat, ami nem tud ellenállni a pénzügyi spekulációknak és a privatizációs nyomásnak, és beengedi a migránsokat. Egy Soros-kabinet minden bizonnyal eltörölné a határvédelmet, a családtámogatási rendszert és a gyermekvédelmi törvényt is. Nézzük csak meg az ellenzéki pártok programpontjait, amelyek egyfajta Soros-követeléslistát alkotnak! Ilyen az Európai Ügyészéghez való csatlakozás, az euró bevezetése vagy a korrupcióellenes ügyészség létrehozása. Az előbbiekkel a jogi és monetáris szuverenitásunkat adnánk fel, az utóbbi pedig olyan belpolitikai instabilitást okozna, mint ami az ilyen szervezetet létrehozó országokat, például Észak-Macedóniát, Romániát, Ukrajnát is jellemzi.

– Ki viszi tovább Soros György örökségét? Fiában, Alexben közel sem ég annyi tűz, mint az édesapjában…

– A Soros-hálózat rendkívül mély és kiterjedt, példátlanul tőkeerős és jól szervezett. Bárki veszi is át névadója helyét, kérdéses, hogy a „sorosizmus” messianizmusában hisz-e úgy, mint alapítója. A könyvben idézzük Ronald Reagan 1967-es beszédét, amelyben azt mondta: „A szabadság mindig csak egy nemzedékre van a kihalástól.” Soros nem vész el, csak átalakul.