A cél a káosz

Tarlós István, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje egy hetilapban fejtette ki, hogy az ellenzék kampánya egyáltalán nem hasonlít önkormányzati választási kampányhoz. „Szereptévesztő, ábrándos és keresztülvihetetlen, hogy valakiknek az legyen a koncepciója Budapest vezetéséről, az erről szóló választásról, hogy elégtételnek tekintse az előző parlamenti választáson elszenvedett vereségért. Ez hókuszpókusz. Márpedig ma ez az ellenzék fixa ideája, ez a főpolgármesteri, sőt kerületi polgármesteri kampányainak is a meghatározó komponense. Az egész egy suta, túlzásokkal tarkított, monoton kormánybuktatási szimuláció, aminek a város menedzselése szempontjából semmi értelme nincs” – állítja Tarlós István. Szerinte az ellenzék kampánytémája csak minimálisan szól a városról, de azok a javaslatok is hiteltelenek, mert egyrészt jogilag megvalósíthatatlanok, másrészt pedig akiknek valóban van önkormányzati tapasztalatuk, azok a 2010 előtti ténykedésükkel eljátszották a választók bizalmát.

Kitért arra is, hogy ezzel a kampánnyal az ellenzék csak „felégeti az együttműködése esélyének utolsó gyenge hídjait is a kormánnyal, ami pedig rendkívül kártékony a város számára”. Hozzátette, Budapestnek nincs szüksége permanens konfliktusra.

„Rendszerbuktatás”

Hogy pontos Tarlós István helyzetelemzése, azt a Demokratikus Koalíció önkormányzati kampánynyitója is bizonyította. A XI. kerületben tartott fórumon Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és László Imre, az újbudai közös ellenzéki polgármesterjelölt kormányváltásról és rendszerbuktatásról beszélt, helyi ügyekről alig ejtve szót. Ott voltunk a másfél órás fórumon, és úgy gondoljuk, érdemes részletesebben taglalni az elhangzottakat, mert az egész ellenzékről nyújt látleletet.

László Imre, a DK egészségügyi kabinetjének vezetője büszkén jelentette ki, hat párt támogatását élvezi, majd kissé félve hozzátette, mivel hat párt érdekeit elég nehéz képviselni, ezért ő nem pártok, hanem a közösség érdekeit fogja szolgálni. Elmondta, nem sajnálja, hogy le kell mondania az országgyűlési mandátumáról, hiszen Dobrev Klára is sok mindenről lemondott azért, hogy szolgálja az embereket.

A fórumon Dobrev Klára végig kormányellenes kritikákat pufogtatott, diktatórikus Fidesz-kormányzást emlegetve, mintha nem is önkormányzati, hanem országgyűlési választásokra készülnénk.

– A kormány ezt az országot olyan irányba tolja, amelyre a többség nem vágyik – jelentette ki.

Kitért az európai parlamenti választásokra is.

– Az EP-választáson a szavazók kinyilvánították, nem olyan országot szeretnének, amely Európa peremére szorul. Az EP-választásokat Európában Orbán Viktor elveszítette. Az EP-képviselők rájöttek, hogy Orbán rasszista, szélsőséges, és tudják, hogyan lehet küzdeni ellene – nyugtatta meg a hallgatóságot.

Úgy látja, az EP-választás azt is megmutatta, hogy a városokban nincs többsége a Fidesznek. Majd egy kalap alá vette az összes kormánypárti polgármestert, külön megemlítve Újbuda jelenlegi vezetőjét, Hoffmann Tamást, mondván, kivétel nélkül Orbán Viktor vazallusai, akik nem a választóikat képviselik, hanem a miniszterelnök parancsait hajtják végre.

Dobrev Klára szerint az önkormányzati választás képes megtörni a Fidesz monolitikus, diktatórikus hatalmát. Megtudtuk, ha a DK kormányra kerül, nem kell félnie egyetlen ellenzékinek sem attól, hogy kirúgják a munkahelyéről, ha részt vesz egy ellenzéki fórumon. A hatalom emberei ugyanis most videóra veszik – fejtette ki –, kik mennek el valamely ellenzéki rendezvényre, és ha köztisztviselő vagy közalkalmazott az illető, elbocsátják. A nagy ellenzéki összeborulásról azt mondta, olyan politikusoknak kellett most összefogniuk, akik az elmúlt tíz évben politikai ellenfelek voltak, és egy normális demokráciában azok is maradnának. Most nem demokráciában élünk, és azért fogott össze mindenki az ellenzéki oldalon, hogy újra demokráciában élhessünk.

Nem maradhatott el a riogatás sem: 2020-tól kevesebb pénz érkezik Brüsszeltől, természetesen Orbán Viktor miatt.

– Az EP-képviselőknek, de a szavazóiknak is tele van a hócipőjük Orbán Viktorral. Nyugaton is látják, hogy Orbán Viktor ellopja az EU-s pénzeket, miközben folyamatosan lázít és uszít az EU ellen – fejtette ki. Ezért fel kell készülni arra, hogy felfüggesztik az uniós támogatásokat.

Aggodalomra azonban semmi ok, tette hozzá, hiszen a DK már dolgozik azon, hogyan lehetne a korrupt magyar kormány megkerülésével pályázati pénzekhez jutni.

Új alkotmány

Felszólalt egy zuglói DK-aktivista, és arról panaszkodott, hogy lassan halad a kerületében az aláírásgyűjtés, mégpedig azért, mert a DK-szimpatizánsok nem hajlandóak momentumos jelöltnek aláírni és fordítva. László Imre erre azt válaszolta, hogy Újbudán egyáltalán nem ez a tapasztalat, valószínűleg mert ő nem azt hangsúlyozza magáról, hogy DK-s, hanem azt, hogy az ellenzék közös jelöltje.

Egy idős férfi azt javasolta, mindegyik ellenzéki plakáton tüntessék fel, hogy Egységes Polgári Ellenzék.

– Ezt a momentumos, a KISZ-es és a DK-s is megértené – tette hozzá.

Dobrev Klára jó ötletnek tartotta az Egységes Polgári Ellenzék elnevezést, bele is fűzte mondanivalója következő részébe: az önkormányzati választás majd megmutatja, hogyan lehet erős az egységes polgári ellenzék 2022-ben, és hogyan lehet előbb kormányt, majd rendszert váltani… László Imre szerint is rendszerváltásra van szükség, és új alkotmányra, amely „a demokratikus államokra jellemző erényeket és az embereket tükrözi vissza”.

Miközben elvileg egy XI. kerületi, önkormányzati választási fórum zajlott, helyi ügyeket még csak felületesen sem érintettek. László Imre, aki 2001–2011 között a Szent Imre-kórház igazgatója volt, a kerületében megvalósuló dél-budai szuperkórházról mindössze annyit mondott, felesleges a tetejére a helikopter-leszálló, mert nincs a kórházban olyan szakma, amelyik ezt igényelné. A kerületet átszelő 4-es metrót pedig meg kellene hosszabbítani Budaörsig, és ott építeni egy P+R parkolót, Újbuda gépkocsiforgalmát csillapítandó.

Az új alkotmány igénye többször is elhangzott a fórumon, a kampányban ezt először Karácsony Gergely vetette fel az augusztus huszadikai nemzeti ünnepünkön. Az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje Facebook-bejegyzésében azt írta, ma Magyarországnak nincs alkotmánya, és a Fidesz alaptörvénye csak a „hatalom aktuális érdekeinek fügefalevele”. Felvetette az „önálló budapesti alkotmány” ötletét, ez aztán a szocialistáknak annyira megtetszett, hogy rögtön kis köztársaságokról kezdtek vizionálni, felidézve Kun Béla korábbi álmait.

– A választások után „lokális kis köztársaságokat” és „kis alkotmányokat” lehet létrehozni az országban Szolnokon, Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben, Tatabányán, Pécsen, Szombathelyen, és még sorolhatnám, valamint 15-16 budapesti kerületben – álmodozott Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője.

Privát alkuk

Tarlós István elmondta véleményét az ellenzéki összefogásról is. Úgy látja: szó sincs arról, hogy ellenzéki érzelműek fogtak volna össze, „inkább ellenzéki pártelitek marakodással teli privát alkuja” jellemzi az összefogást. Egy interjúban pedig úgy fogalmazott, nem biztos, hogy az ellenzéki érzelmű választók pontosan követni fogják az ellenzéki pártelit „megélhetési bizniszeire alapuló látszólagos” összefogásait.

Hogy mennyire jól látja Tarlós István az ellenzéki összefogásnak nevezett marakodást, azt jól bizonyítják a múlt hét eseményei. A csepeli Momentum egy privát alkunak köszönhetően úgy döntött, mégis csatlakozik az ellenzéki összefogáshoz.

– Amennyiben az MSZP-nek nem a helyi kiskirályok etetése a legfontosabb, akkor mi továbbra is nyitottak vagyunk olyan együttműködésre, amelyben nem vesznek részt a 2010 előtt leszerepelt, bűncselekmények gyanújába keveredett vezetők – indokolta Dukán András Ferenc, a Momentum csepeli vezetője még augusztus elején, miért léptek ki a helyi összefogásból, és miért döntöttek a külön indulás mellett.

A múlt héten a Momentum mégis visszatért az együttműködésbe, mert a tárgyalásokon felajánlották a pártnak a kompenzációs lista második helyét, ami szerintük biztos befutó pozíciónak tűnik. Egyetlen listás helyért cserébe, tehát hajlandók lenyelni, amit néhány héttel azelőtt még erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlannak tartottak.

Közben tovább folytatódik az erzsébetvárosi marakodás is. Mint ismeretes, a hűtlen kezelés miatt elítélt Hunvald György volt szocialista erzsébetvárosi polgármester 26 év után kilépett az MSZP-ből, és úgy döntött, függetlenként indul Erzsébetvárosban, mert esélyesebbnek tartja magát az ellenzék közös jelöltjénél, a DK-s Niedermüller Péternél.

A múlt héten Karácsony Gergely, Molnár Zsolt, Niedermüller Péter és Gy. Németh Erzsébet közösen szólították fel Hunvald Györgyöt, lépjen vissza az erzsébetvárosi polgármester-jelöltségtől, cserébe az ellenzék abban az egyéni körzetben, ahol Hunvald György indulna, nem állít jelöltet. Hunvald György egyelőre visszautasította az ajánlatot.

A visszalépésért felajánlott képviselőség a baloldali kötődésű Mérce című hírportálnál is kiverte a biztosítékot. Jámbor András, a lap főszerkesztője az alábbi kérdéseket tette fel publicisztikájában: ér-e annyit egy ellenzéki győzelem, hogy egy korrupcióért elítélt politikust nem direktben, hanem „sunyiban” támogatnak?

Az ellenzéki politikusok már nem is rejtik véka alá, hogy fő céljuk nem valamely város vagy kerület vezetése, hanem hogy a polgármesteri, képviselő-testületi pozíciókat megszerezve harcot hirdessenek a kormány ellen. Úgy, ahogy ezt Márki-Zay Péter teszi Hódmezővásárhelyen. Egyetlen céljuk, hogy valahogyan betaktikázzák magukat az önkormányzatokba, és onnan destabilizálják az országot.