Gyurcsány Ferenc
Hirdetés

A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás nyomán a cigányság nagy része elvesztette a szocializmus idején kiépített egzisztenciáját. Bár számos szervezet alakult, amely felzárkóztatásukat tűzte ki célul – mint például a Magyarországi Roma Parlament –, az uralkodó hozzáállás leginkább az apátia és a struccpolitika volt. Emlékezetes Kuncze Gábornak, az SZDSZ egykori elnökének, a Horn-kormány belügyminiszterének 1996-os parlamenti felszólalása, amikor is egy félig agyonvert plébános és kifosztott temploma kapcsán „megélhetési bűnözést” emlegetett, mindezzel lényegében súlyos bűncselekményeket legitimálva. A kife­jezés az elkövetkező években rendre előjött a balliberális érvelésben, amikor valamely bűncselekmény elkövetői roma származásúak voltak.

Az első nagy, a baloldali jogvédők által gerjesztett botrány a zámolyi cigányok strasbourgi kivándorlása volt. 1997-ben Zámolyon egy vihar megrongálta hat roma család házát. Az akkori polgármester a helyi a művelődési házba menekítette a károsultakat, majd az Országos Cigány Önkormányzat által építtetett házakba költöztette őket a falu határában. Nem sokkal később három fiatalember jelent meg a cigánytelepen egy feltehetően droggal kapcsolatos elszámolási vita miatt. Az ügy tömegverekedésbe torkollott, és az egyik látogató halálát okozta. A tettes, Krasznai Krisztián 11 évet, több gyanúsított felfüggesztett börtönbüntetést vagy próbára bocsátást kapott. Ezek után ismeretlenek éjszaka felgyújtották a zámolyiak két faházát. A roma családok 2000 júliusában nagy sajtókísérettel buszoztak el Strasbourgba, egyenesen az Emberi Jogok Európai Bíróságához, azt állítva, hogy faji üldöztetésük miatt kell elmenekülniük Magyarországról. A genfi menekültügyi egyezmény értelmében a romák egy része menedékjogot kapott a Francia Köztársaságtól.

Az ellenzéki pártok rendszerszintű rasszizmust kiáltottak, az SZDSZ-es Fodor Gábor egyik parlamenti felszólalásában az Orbán-kormányt tette felelőssé a zámolyi romák helyzetéért. 38 baloldali és liberális értelmiségi pedig, többek között Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós és Ascher Tamás, levélben köszönte meg a „menekültek” felkarolását Lionel Jospin francia miniszterelnöknek. „Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak” – olvasható a levélben. Az aláíró értelmiségiek az európai integráció elkaszálását sem tartották volna túl nagy árnak a konzervatív kormány lejáratásáért.

A strasbourgi kiruccanás később több magyarországi cigány családot is megihletett. Az ezredforduló környékén több ezer roma indult Kanadába, szintén üldöztetésükre hivatkozva, és számos család kért menekültstátust Svédországban és Hollandiában is, ám az ő kérelmüket elutasították.

Korábban írtuk


Donáth Anna

Elszúrt romapolitika

A 2000-es évek során a balliberális kormányok felzárkóztató programjai a hangzatos szólamok szintjén rekedtek meg, miközben egyre inkább rájátszottak az identitáspolitikai törekvésekre. Ennek egyik emblematikus esete volt a 2005-ös Mortimer-ügy, amikor egy tizenhét éves tanuló karddal megszúrt egy tizenöt éves roma fiút. A balliberális véleményformálók reflexből rasszizmust kiáltottak. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök parlamenti felszólalásában szintén rasszizmusról beszélt, baloldali pártok, antifasiszta és cigány szervezetek pedig tüntetést szerveztek. A flashmobon több baloldali értelmiségi mellett felszólalt Horváth Aladár egykori SZDSZ-es roma aktivista is, abban az időben a Gyurcsány-kormány szociálpolitikai tanácsadója. Hatalmas blamázs volt hát számukra, amikor a tettes később cigánynak vallotta magát.

2006-ban egy cigányok által elkövetett, országos felháborodást kiváltó bűncselekmény, az olaszliszkai lincselés irányította romákra a magyarországi média figyelmét. Az egész országot felkavaró eset közvetlen kiváltó oka egy kislány elütése volt. Mint emlékezetes, bár a gyerek nem sérült meg, tucatnyian estek a településen átautózó tanárnak az utcában lakó cigányok közül, és brutálisan meggyilkolták. A baloldal struccpolitikája és a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ többségi társadalmat hibáztató hozzáállása miatt várható ellenreakcióra nem is kellett sokat várni: ekkor jött képbe a Jobbik, a pártok közül elsőként emlegetve „cigánybűnözést”.

A baloldali országvezetés továbbra is maradt a segélyalapú szociálpolitikánál, a közbiztonság pedig folyamatosan romlott. Egyre gyakoribbak lettek az országos médiavisszhangot keltő brutális bűncselekmények, mint például a Blaha Lujza téri késelés vagy a Cozma-gyilkosság. Utóbbit a később szintén Kanadába távozó Mohácsi Viktória, az SZDSZ EP-képviselője diszkóverekedésként aposztrofálta, és úgy vélekedett, a veszprémi kézilabdázó „feltehetőleg” cigányozott, azért ölték meg. Mindez még inkább a Jobbik malmára hajtotta a vizet.

De a retorika önmagában még nem is lett volna súlyos gond, ha nem kíséri elhibázott romapolitika.

– 2002–10 között nagyon sokat költöttek olyan segély típusú állami juttatásokra, amelyek nem motiválták eléggé, hogy az elsődleges munkaerőpiac felé forduljanak a hátrányos helyzetű közösségekhez tartozók. Szociális alapú szolidaritást vártak el a társadalomtól, amit az nehezen fogadott el. Ennek lett eredménye a Jobbik megjelenése, megerősödése és parlamentbe jutása – fejti ki lapunknak Forgács István romaügyi szakértő.

A szakember szerint az akkori vezetés nem úgy tekintett a cigány közösségekre, mint amelynek tagjai a korábbiaknál több felelősséggel és feladattal lennének terhelhetők, ez pedig erősítette bennük a kollektív áldozatiság érzetét. Mindezt fokozta a Jobbik és a Magyar Gárda erősödése, nem is beszélve a cigányok elleni gyilkosságsorozatról, amely megsokasította a szélsőséges reakciókat, véleményeket a teljes társadalomban.

2011 márciusában elterjedt, egy gyöngyöspatai lakos azért vetett véget az életének, mert úgy volt, hogy a szomszédjába cigányok költöznek. A témát felkapta a Jobbik, majd heteken át tartó masírozásba kezdtek a faluban szélsőjobboldali szervezetek, többek között a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Véderő. Április közepén ismét feszült lett a légkör Gyöngyöspatán, miután Eszes Tamás, a Véderő főparancsnoka megvásárolt egy pincét a cigánysor melletti Kecskekőn, és katonai kiképzőtábor építésébe fogott. Ekkor jelent meg az LMP-t és a Seres Mária vezette Civil Mozgalmat milliókkal támogató amerikai–magyar üzletember, Richard Field, végighaknizva a hazai és a nemzetközi sajtót azzal, hogy a Vöröskereszttel együttműködésben mentőakciót szervez a helyi romáknak a kiképzőtábor idejére.

Később kiderült, hogy a tábor már előre le volt szervezve, és a férfi visszaélt a szervezet nevével. Valamint az is, hogy az amerikai–magyar „filantróp” nemcsak politikai pártokat támogatott, hanem a szervezetén keresztül rendszeresen pénzelte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, Soros György alapítványa által támogatott jogvédő csoportot is.

A Momentum Magyarországra importálná az amerikai utcákat lángokba borító Black Lives Matter-t

Romák a jogvédők hálójában

Miután a balliberális pártok megbuktak, átadták a terepet a „civil” szervezeteknek. A Soros-féle Open Society Institute (ma: Foundations) által több tízmilliókkal megtolt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) számos pert indított iskolák, tankerületek és állami intézmények ellen a cigány származású diákok szegregáció­jára hivatkozva. Emlékezetes 2011–15-ből a nyíregyházi Huszár-telepi úgynevezett szegregált iskola ügye, amely végül elbukott, de nagy port vert fel tavaly a gyöngyöspatai általános iskola elleni szegregációs per is, amelynek végén a Debreceni Ítélőtábla annak ellenére ítélt meg százmillió forintot az érintett roma családoknak, hogy a diákok vallomásaiban meglehetősen sok ellentmondás volt.

A CFCF egyéb téren is aktív: a szervezet munkatársai – köztük Ujlaky András kuratóriumi elnök és Mohácsi Erzsébet, a Kanadában menedékjogot kérő korábbi aktivista, Mohácsi Viktória testvére – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett 2016-os kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult.

A SZDSZ-es Mohácsi Viktória egyébként aktívan közreműködött a European Roma Rights Centre (Európai Roma Jogok Központja Alapítvány) munkájában is. A főként perek előkészítésével foglalkozó szervezet 2017-ben indított keresetet az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben arra hivatkozva, hogy a szegénység, illetve a rossz életkörülmények miatt túl sok roma gyermeket emel ki a családjából az állam.

Hogy fenti szervezetek tevékenysége a legkevésbé a cigányokról szól, jól mutatja, hogy Setét Jenő, a Soros által támogatott Idetartozunk Egyesület vezetőjének online petícióját a romák pénzbeli kártérítéséért a gyöngyöspataiak 99 százaléka nem írta alá, az aláírók között ellenben olyan neveket találhatunk, mint Fekete-Győr András, Arató Gergely, Vágó István vagy Donáth Anna.

Végre konkrét eredmények

Jelenleg a kormányt megbuktatni kívánó hazai és külföldi erők a hangulatkeltésen kívül nem képesek másra. Mindez jelzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta immár kézzelfogható eredményeket felmutatni képes felzárkóztatási programok indultak el.

– A második Orbán-kormány élesen szakított a korábbi hozzáállással, és a munkaalapú társadalom felé próbálja terelgetni immár tíz éve a cigány közösségek tagjait – mondja Forgács István.

A széles körű közfoglalkoztatás közel kétszázezer embernek kínált alternatívát a segélyezéssel szemben. A szakember szerint e személyek legalább harminc százaléka tudott munkát találni időközben az elsődleges munkaerőpiacon. A közmunkaprogram kiterjesztése a társadalmi feszültségek enyhítésében is nagy szerepet játszik, hiszen korábban a többségi társadalmat is frusztrálta, hogy volt egy réteg, amely mindenféle munka nélkül kap pénzt szociális alapon.

Forgács István szerint az elmúlt évben számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely hozzájárul a roma fiatalok felzárkóztatásához. Ilyen a kötelező óvodáztatás, amely segíti a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációját, az ingyenes bölcsődei és óvodai étkezés, amely egyedülálló támogatás az EU-n belül is, vagy számos egyéb mellett az ingyenes tankönyv is.

Hogy mi állhat a Momentum roma jog­védelemmel kapcsolatos kezdeményezé­sei mögött, azzal kapcsolatban Forgács István úgy vélekedik: a párt nem a cigány­ságot, hanem a fővárosi ellenzéki értelmi­séget próbálja megszólítani, nekik kínál bejáratott témát, amellyel alá lehet támasztani a kormánykritikus hazai és nemzetközi véleményeket.

– A fővárosban nehezen kérik számon a hitelességet vagy a valós helyzetek ismeretét, ha elsősorban az a cél a megszólalásokkal, hogy a kormányzat munkáját megítéljék – mondja Forgács István.

A Momentum alapjövedelemmel kampányol, és a közmunka eltörlését is kilátásba helyezte kormányváltás esetére. A szakértő úgy látja: a közfoglalkoztatás eltörlése komoly károkat okozhat, az alapjövedelem kapcsán pedig rámutat, hogy a kísérlet tavaly megbukott Finnországban; súlyos felelőtlenségről árulkodik, ha valaki ezzel kampányol. Úgy véli, mindez nem pusztán populizmus, hanem konkrét feszültségforrás, amely nem enged teret a higgadt, szakmai alapú érveknek, főleg a vidéki közösségekben.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Farkas Félix

Farkas Félix, az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója ugyancsak hiteltelennek tartja a Momentum aggodalmát.

– Ha a baloldali összefogás személyi összetételét és az egyes pártok romákkal kapcsolatos kijelentéseit vagy cselekvéseit nézem, elkerülhetetlenül felelevenednek bennem a 2010 előtti szörnyű, kaotikus állapotok. De ne is menjünk olyan messzire. Az a párt akarja megvédeni a cigány kultúrát, amelyiknek szövetségese, a DK-s Niedermüller Péter utcára tette a 100 Tagú Cigányzenekart? Az a párt akarja megmondani, hogy mi a jó a cigányoknak, amely szövetkezik a Jobbikkal? – teszi fel a kérdést.

Kitér arra is, hogy a párttal szövetséges Demokratikus Koalíció elnöke regnált akkoriban, amikor olyan volt a közhangulat, hogy hetente masíroztak a falvakban félkatonai alakulatok, és megtörténhettek a gyalázatos romagyilkosságok is.

– Azt az időszakot nem kívánom senkinek. És úgy gondolom, hogy a cigányság sem – szögezi le a roma nemzetiségi szószóló. Kérdés persze, hogy az ő hangjukat meghallja-e a Nagykörúton belüli liberális elit.