Kezdetben szokatlan volt, de mára már mindenkinek ismerős az új arculat, a Nemzeti Dohánybolt felirat, a 18 éves korhatárt jelző tábla és a kerek logó. Összesen 5400 dohánybolt nyílt szerte az országban, a törvényalkotók 2000 lakosra számítottak egyet.

Kezdetben egymásnak ellentmondó sajtóhírek jelentek meg arról, hogy megéri-e vajon trafikot nyitni. Induljunk ki az ismert számokból. Ha a kétezer lakos egyharmada dohányzik, és naponta ezer forintot költ cigarettára, akkor egy trafik napi bevétele megközelíti a 700 ezer forintot. Ez a fogyasztás havi szinten trafikonként 21 millió forint árbevételt generál és trafikonként átlagosan 2-2,1 millió forint hasznot hoz havonta, amiből természetesen le kell vonni a járulékokat és a költségeket, melyek félmillió és egymillió között lehetnek. Egy-másfélmilliós haszon havonta egyáltalán nem rossz egy kis üzletnek. Igen ám, de ez a kalkuláció csak abban az esetben igaz, ha valóban csak egyetlen trafik jut a kétezer lakosra. Más a matematikai átlag, és mást mutatnak a valós számok. Az eredmények és veszteségek a valóságban egy jóval szélesebb skálán helyezkednek el.

Egy utcában nyolc trafik

Mivel a feltételek, a kínálat és az arculat is nagyjából egységes, versenyezni csak a nyitvatartási időkkel, a szakszerű kiszolgálással és a dohányboltok helyének megválasztásával lehet. A három közül is a hely a legfontosabb.

A trafikok elhelyezkedése rendkívül egyenlőtlen képet mutat. Van több olyan fővárosi kerület, ahol két-háromszáz méteren belül hét-nyolc trafik próbál megélni egymás mellett. Ilyen például a XIV. kerületben az Erzsébet királyné útja, ahol kétszáz méteren belül minden második üzletben Nemzeti Dohánybolt működik.

– Előbb-utóbb tönkremegy közülünk valaki – jósol a fiatal eladónő, aki az egyik nonstop nyitva tartó trafikban éjszakai munkát vállal.

Ők az éjszakai és hétvégi nyitva tartással próbálják magukat megkülönböztetni rivális szomszédaiktól, abban reménykedve, hogy a masszív bagós éjjel is lejön cigarettáért. Emellett bankkártyás fizetési lehetőséget is biztosítanak. A fiatal lány arra a kérdésre, hogy nem fél-e itt éjjel, egyedül, a kívülről berácsozott nyílászárókra mutat. Ebben az üzletben a biztonságra is fokozottan ügyelni kell.

A nyolc üzlet valóban túlzás. Ezek a boltok előbb-utóbb egymást teszik tönkre. Néhány kilométerrel odébb viszont sokat gyalogolhat vagy autózhat az ember, amíg füstölnivalót árusító boltra bukkan. Hasonló a helyzet vidéken. A vidéki nagyvárosokban egymást érik a dohányboltok, miközben szép számmal vannak kistelepülések, ahol az eddigi pályázatok máig nem hoztak eredményt, így nincs a településen dohánybolt a mai napig sem. Ezeken a településeken az ellátást ideiglenes árusítóhelyek kijelölésével oldották meg. Többnyire a kisboltokban lehet dohánytermékeket kapni, de ez csak a sikeres pályázat kihirdetéséig marad így, feltéve, hogy akad végre valaki, aki hajlandó lesz trafikot nyitni.

A boltok egyenetlen elhelyezkedése dacára egyelőre nincs számottevő mozgás a piacon. Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. sajtóreferense a Demokratának elmondta, eddig összesen 10 dohánybolt adta vissza a koncessziós jogot, és 21 olyan jelzés érkezett, hogy a trafikot üzemeltető szeretné áthelyezni a telephelyét egy másik helyszínre.

– A törvény az adott körzeten belül, a fővárosban jellemzően az adott kerületen belül biztosítja erre a lehetőséget. A dohánybolt telephelye a törvény szerint más kerületbe nem helyezhető át – tudjuk meg.

Ez minden bizonnyal azért van így, hogy „a kétezer főre egy trafik” irányelv ne sérüljön. Ezek után nem tudni, hogy az index.hu és az értesüléseit szinte szó szerint átvevő többi baloldali lap honnan veszi a tömeges trafikbezárásokról szóló híreket…

Gyulai Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) vezérigazgatója is hasonlóan nyilatkozik. Többször elmondta, hogy egyelőre csak sajtóhírek szólnak az úgymond tömeges trafikbezárásokról.

– Ha lennének ilyenek, arról a cégnek tudnia kellene: ha valaki vissza kívánja adni az elnyert koncessziós jogot, azt először az NDN-nél kell írásban jeleznie, és csak utána zárhat be – tájékoztat a vezérigazgató. Ugyanez a helyzet a telephely-áthelyezési kérelmekkel is. Az NDN közlése szerint eddig összesen 21 telephely-áthelyezési kérelem érkezett, ami az 5400 trafikhoz képest elenyésző. Az NDN szerint a piac fogja eldönteni, hogy mely boltok lesznek hosszú távon életképesek. Jelenleg úgy gondolják, a mindenkori koncessziókból 5-10 százalék lesz a folyamatosan cserélődők aránya.

A másik indexes rémhírt a feketepiac túlburjánzásáról épp az adatokat közlő Nemzeti Adó- és Vámhivatal cáfolta meg.

A NAV adatai szerint egy hónap alatt a harmadával esett vissza a legálisan értékesített cigaretta mennyisége júliusban. A júniusi 1054 millió szállal szemben csak 673 millió szálat vásároltak a trafikokban. Hová tűnt a hiányzó mennyiség? Elképzelhető, hogy a magyar lakosság harminc százaléka egyszersmind felhagyott káros szenvedélyével és letette volna a cigit? És ha nem, akkor vajon valóban a feketepiacról szerezték be a füstölnivalót?

Tartalékokat képeztek

A visszaesésben a júliusi áremelés előtti bevásárlások jelentős szerepet játszottak, annál is inkább, mert a júniusi 1054 szál messze felülmúlja a tavaszi hónapok átlagát. Márciustól májusig havi 950 millió szálat vásároltak átlagosan, de a Nemzeti Dohányboltok nyitásáról szóló hírek már ekkor is raktározásra késztethették az áremeléstől tartó dohányosokat. Nem volt titok, hogy a trafikok üzemeltetését a kereskedői árrés jelentős emelésével, a korábbi 2-3 százalékos árrés helyett 10 százalékos haszonkulcs bevezetésével kívánta biztosítani a kormány. Ennek az a következménye, hogy egy doboz prémium kategóriás cigi közel ezer forintba kerül. Ha valaki csak egy dobozzal szív el naponta, havi szinten közel harmincezer forinttal adózik káros szenvedélyének. Ennyit pedig sokan nem tudnak kifizetni.

Ha az eladott cigaretták számát az idei év egyes hónapjai szerint vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy januártól áprilisig folyamatos növekedés mellett havi 717 millió szálról 993 millióra nőtt az eladott cigaretták száma. Ennyivel többet nem szívtak el, vagyis a növekedés a füstölnivaló bespájzolásáról tanúskodik. Mivel a dohánytermék évekig eltartható, sokan jobbnak látták még az áremelések előtt minél több cigit beszerezni. Ez a jelenség Magyarországon nem ismeretlen: ha a Mol bejelenti, hogy szerdától emeli a benzin vagy a gázolaj árát, kedden a benzinkutaknál hosszú sorok állnak… A tavaszi hónapok mennyiségét tehát semmiképp sem szabad kiindulási alapnak tekinteni.

Azért sem, mert a cigarettaeladás darabszámát a májusi kismértékű visszaesés után a dohányboltok megnyitása előtti hónapban soha nem látott rekord jellemezte, ezermillió szál fölé emelkedett a júniusban eladott cigaretták száma… Az áremelések a tartalékolás mellett a fogyasztói szokások megváltoztatására késztették a dohányosokat.

Sodorják a cigit

Épp a trafikok megnyitása hívta fel a dohányosok figyelmét az alternatív megoldásokra. A nemzeti dohányboltok olyan kis szaküzletek, ahol lényegében minden dohánykellék kapható. Korábban az élelmiszerboltokban nem, vagy csak elvétve árultak cigarettadohányt. Volt néhol cigarettapapír, de nem mindenütt. Vagy a filter hiányzott, vagy a papír. Aki maga készítette a cigarettáját, kisebb bevásárlókörútra kényszerült, mert nem lehetett minden kelléket egy helyen megvásárolni. A nemzeti dohányboltok felszerelkeztek ezekkel a termékekkel, ma már nem gond a beszerzésük. Így nem csoda, hogy egyre többen térnek át a cigaretta otthoni töltésére, mivel így lényegesen olcsóbban tudják előállítani a füstölnivalót, mintha a kész cigarettát vásárolnák meg.

Ráadásul a sodort cigit kevesebb dohánnyal is töltik meg, mint a dohánygyárak. Ezt már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményéből tudjuk, amely szerint egyértelműen a dohányzási szokások megváltozása, nem pedig a feketekereskedelem fellendülése az oka a készcigaretta-eladás csökkenésének. Kevesebb dohány ugyanis nem fogyott. A tendencia már idén év elejétől a dohányzási szokások átalakulását mutatta.

Összehasonlítva az elmúlt két év azonos időszakát, megállapítható, hogy 2013-ban már az év elejétől kevesebb kész cigarettát értékesítettek, ami a januári áremeléssel magyarázható. Az eladott fogyasztási dohány volumene viszont a NAV közleménye szerint folyamatosan nő.

Bár a fogyasztási dohányt, illetve cigarettát nem ugyanabban a mennyiségi egységben tartják nyilván, mert a cigarettát szálban, a fogyasztási dohányt pedig grammban mérik, ha a fogyasztási dohányt a cigarettába tölthető mennyiségre átszámítjuk, a számok valóban jelentősen árnyalják a feketepiac virágzásáról szóló híreket.

Egy hivatalos gyártási eljárás során készült cigarettában 0,8-1 gramm tömegű dohány van, míg a nemzetközileg elfogadott kutatások szerint a kézileg töltött cigaretta esetében 0,73 gramm a szálanként felhasznált dohány mennyisége, ami 2013-ban átlagosan 0,6 grammra csökkent, bár ez a csökkenés a cigarettát sodró számára észrevehetetlen, mivel a töltött dohány térfogata nem változott, csupán annak tömege csökkent, olvasható a NAV közleményében.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kezdő, gyakorlatlan cigarettasodrók nem tudják olyan keményre tömni a cigarettát, mint a profi gépekkel dolgozó gyárak.

A cigi sodrása nagy kézügyességet igényel. Ezért egyre több olyan egyszerű, házi használatra kifejlesztett berendezés kerül forgalomba, ami a házilagos cigigyártást könnyíti. Lehet kapni egyszerű cigisodrókat, töltőket, amelyekhez kész hüvely is beszerezhető, de a gyári keménységet házilag így sem lehet elérni.

A cigarettadohány ára a harmada a kész cigaretta árának. Egy 40 grammos cigarettadohány, amelyből körülbelül 70 szál cigi sodorható, körülbelül ezer forintba kerül. Ha a fillérekbe kerülő cigarettapapír és a filter árát is hozzáadjuk, egy doboz, azaz 19 szál házilag sodort cigaretta ára körülbelül 300 forintra jön ki. Ez bizony jóval olcsóbb, mint a márkás cigaretta, és jóval alatta van a feketepiacon 400-500 forintért beszerezhető kétes származású csempészcigi árának is. Miért vegyen ukrán vagy kínai cigit az ember, ha sodorhat magának egyet ennél is olcsóbban?

A NAV adataiból az következik, hogy a dohányosok mintegy harminc százaléka a kész cigarettáról áttért a jóval olcsóbb dohányra, és maga sodorja a cigarettát. Ezt a Demokrata által felkeresett dohányboltok eladói is megerősítették. Egyre többen keresik a cigarettadohányt, s mindenhol kapni többfélét. Árulnak papírt, filtert, és kész hüvelyt, amibe egy erre a célra kifejlesztett szerkezet segítségével lehet betölteni a vágott dohányt. A cigaretta forgalmának csökkenése tehát a fogyasztói árérzékenységnek köszönhető, akik egy drágább terméket egy olcsóbbal helyettesítenek, még ha azt maguknak kell is elkészíteniük. Ez pedig a magyarok leleményességének egy újabb bizonyítéka.

A cigaretta sodrása eleve nem áll távol a magyarok lelkületétől. Sokan még emlékeznek azokra az időkre, amikor dédapáink pipát tömtek. A dohányzás sokak szerint szertartás, az illatos dohánnyal való bíbelődés, a tömés, a sodrás felidézi a régi hangulatot: ez az előkészület szertartás, már önmagában is megnyugtató. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy az év első 8 hónapjában fogyasztott cigaretta és a cigarettára átszámított fogyasztási dohány mennyisége összesen fél százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Ha a félszázalékos csökkenés a leszokókból és a fiatalkorúakból adódik össze, akkor a nemzeti dohányboltok nyitása mégis elérte a kívánt célt, azt, hogy körülményesebb legyen a cigi beszerzése, a fiatalkorúak ne juthassanak hozzá a dohánytermékekhez, és meggondolatlanul ne szokhassanak rá. De őszintén szólva, ez csekély eltérés, ami belefér a statisztikai hiba határába, vagyis elképzelhető, hogy a dohányosok száma lényegében véve nem változott.

Arról, hogy hányan döntöttek úgy, végleg leszoknak a dohányzásról, nincs adat. A Demokrata azonban a felkeresett hét fővárosi gyógyszertárban kivétel nélkül arról értesült, hogy már az év elejétől és különösen a dohányboltok megnyitása óta számottevően megnőtt a kereslet a dohányzásról való leszokást segítő nikotintartalmú készítmények ránt. A nikotinos rágógumi több patikában hiánycikk, az élelmes svéd gyártó pedig megváltoztatva a termék kiszerelését és csomagolását, a magyar piacon végbemenő változásokra reagálva kismértékben árat emelt. Az üzlet az üzlet.

Hernádi Zsuzsa