A Duna fölé 130 méteres magasságra emelkedő Gellért-hegy az elmúlt évezred során több nevet is viselt. A törökök Kelennek, azaz Kopasz-hegynek hívták, utalásképpen dolomitszikláira, évszázadok óta azonban Gellért püspök nevét viseli. A hegytetőn már kelta település is állott, amelyet a rómaiak építettek tovább őrtoronnyá. A jelenlegi Citadellát (Fellegvárat) 1850-54 között a Habsburgok építtették az alant elterülő város polgárainak megfélemlítésére. Falait a közvélemény nyomására 1897-ben jelképesen megbontva, hivatalosan is megszüntették katonai jellegét és az erődítményt átadták Budapestnek. 2002 márciusában a Gellért-hegyen élőknek feltűnt, hogy a Citadella mellett, az úgynevezett Lődombon építkezés kezdődött, a helyszínről azonban hiányzott az ilyenkor szokásos tábla, hogy ki és mit szándékozik építeni.

Az érdeklődőket a területileg illetékes XI. kerületi önkormányzat azzal szerelte le, hogy nem rá tartozik az ügy, mert a telek a világörökség részeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tulajdona. Ott elő is került egy március 28-án elfogadott határozat, amelyben a KÖH főfelügyelője, Bende Csaba ekkorra már leállította az építkezést. Ebből kiderült a területért aggódók számára, hogy az állami tulajdon kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), az építtető pedig az építményt bérlő Citadella 4U Kft. A nem tudni, miért titkolózó Veres István, aki 2000. december 1-jéig a cég ügyvezetője, amelyet azóta felszámoló biztos vezet, csak az építkezés leállításáról szóló határozat után tette közzé, hogy egyébként szabadtéri teraszt, kávézót és illemhelyet építenek.

A KÖH budapesti irodájának vezetője, Boór Judit úgy tájékoztatott, hogy addig már háromszor, összesen háromszázezer forinttal sújtották a beruházót, továbbá húszmillió forintra büntették, mert a Budapesti Történeti Múzeum szakértői szerint az építkezés során késő bronz- és vaskori régészeti leleteket semmisítettek meg. Veres ekkor arra hivatkozott, hogy a KVI-vel már korábban is tárgyalt a terület hasznosításáról és akkor a kincstár nem emelt kifogást a terasz, valamint a nyilvános illemhelyek létesítése ellen, hiszen maga is mélygarázst tervezett a helyszínen.

A teraszt meg is nyitották, méghozzá a tájba nem illő betonból, hogy úgymond kopásállóbb legyen. A KVI vezérigazgatója, Molnár Zoltán már nem is magyarázkodott, bírósághoz fordult. Más választása nem is igen maradt, hiszen ezt megelőzően a közigazgatásilag illetékes XI. kerület jegyzője hatáskörének hiányára való hivatkozással elutasította birtokvédelmi kérelmét.

A vagyonkezelő viszont keresetet nyújtott be a bíróságnál, mégpedig arra való hivatkozással, hogy a szerződés hatálybalépését a szerződő felek aláírásukkal mondják ki és nem teszik függővé harmadik személy jóváhagyásától. Megkeresésünkre Veres István elmondta, 1999 decemberében az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának, a KÖH-nak és minden érintettnek a bevonásával kötötték meg a szerződést a KVI-vel, amely átadta a vagyonkezelői jogot, és nem véletlen, hogy azóta sem bérleti díjat fizetnek, hanem vagyonkezelőként számoltatják el őket.

Képletesen szólva, bombaként robbant a hír, hogy a 2002. augusztus 20-i tűzijáték szervezője a rendőrséghez fordult segítségért, mert a Citadella öntudatos kezelője húszmillió forintot kért tőle a teraszban keletkező esetleges károkért. Igénye elutasítása esetén pedig őrző-védőkkel kívánta megakadályozni a tűzszerészek munkáját. Az eset sajátossága, hogy a szervező cég amúgy is fizetett a kezelőnek, hiszen addig is annak a Citadellában működő szállodájából irányította a látványosság előkészületeit és lebonyolítását.

A vagyonkezelő tagadta a híresztelést, és azt állította, az egész műemlékegyüttest ingyen bocsátja a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezésére, hiszen az előző évben is csupán kétmilliót kért és kapott az Országimázs Központtól a tűzijáték utáni takarításért. Ehhez képest kiderült, hogy a szervező mégiscsak fizetett a Citadella 4U Kft.-nek, 15 milliót. De nem az esetleges károkozásért, hanem az „elmaradt üzleti haszonért”, mivel augusztus 20-án a kávézót egy, a múzeumot pedig öt napra be kellett zárni. Bizonyára a szaúdi királyi családot várták ide.

A vagyonkezelő 2001-ben az erődítmény megkerüléséért és a parkolásért 500 forintos díjat vezetett be. Bálint Zoltán, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének elnöke ezt „füstadónak” nevezte, amit elmondása szerint az utazási irodák sem helyeseltek, hiszen ezért az összegért a járműveknek megállás nélkül kellett körbe haladniuk, mellesleg a közúton. A díjat 2003-ban törölték el. Ezt követően bevezettek egy 1200 forintos belépődíjat is, amit mindenkinek meg kell fizetnie forintban vagy euróban, ha körbe akarja gyalogolni az erődítményt.

Minthogy ez 2004-ben történt, a KVI szerint a több pert vesztő kezelőnek idén már semmiféle jogosultsága nincs a terület lezárására és belépti díj szedésére. Jelentjük, 2005. július 22-én még volt. Mindeközben a Fővárosi Ügyészség kulturális javak körébe tartozó tárgyak, régészeti lelőhelyek megsemmisítő rongálása bűntettében a Budai Kerületi Bírósághoz, míg a rendőrség természetkárosítás és rongálás bűntette elkövetése megalapozott gyanúja miatt nyújtotta be vádemelését.

Veres ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy mivel nem ő építkezett, hanem a Citadella 4U-tól a területet bérlő SCG nevű cég, ezért a rendőrség a bérbeadó mellett elsősorban annak ügyvezetője, Surányi Gyula ellen emelt vádat. Mivel az ügyészség nem látta bizonyítottnak, hogy a Lődombon való építkezéssel bűncselekmény történt, és azóta megszüntette az SCG ellen az eljárást, következésképp idő kérdése, hogy ugyanezt mikor teszi meg a bérbeadóval is.

A jelenlegi helyzet ez: a bíróság 2003. június 18-án jogerősen megállapította, hogy a KVI és a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. és jogutódja között szerződés nem jött létre. A Citadella 4U Kft.-vel korábban megkötött bérleti szerződést a KVI három éve felmondta, e felmondás érvényességét a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében megállapította. Az ítélet végrehajtására ez év június 14-én került sor, a KVI a turistaforgalomra tekintettel csupán az úgynevezett étterem működtetésére kötött decemberig bérleti szerződést. A KVI nyílt pályázatot ír ki a Citadella vagyonkezelői bérbeadására, amelynek előkészítése már folyamatban van.

Veres Istvánnak nincs ellenére, ha a Citadella vagyonkezelői joga visszaszáll az államra. Azonban előbb ki kell fizetnie az összes eddigi ráfordításukat, ami szerinte 1,2 milliárdra rúg. Ha mégis kártérítés nélkül próbálnák kitenni, akkor a közművektől kezdve az ablakkeretekig mindent elvitetne, s akkor a pályázat új nyertese, vagy az állam a puszta falak tulajdonosaként kezdhetné elölről a felújítást. Nagy szerencse, hogy Veres úr nem az Erzsébet híd üzemeltetésére vállalkozott. Magyarország. 2005. Augusztus.