Novák Katalin elmondta, a széles körű otthonteremtési rendszer januártól újabb elemekkel bővült, melyekre 300 milliárd forintot fordít a kormány.

Hirdetés

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt tíz év családbarát kormányzása képes lehet a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordítására. „Tíz év alatt huszonnyolc százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, és annak ellenére, hogy kevesebb a gyermekvállalási korban lévő fiatal, még így is több gyermek született” – mondta a lapnak Novák Katalin.

Hozzátette, a kormány célja, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek segíteni a családalapítás előtt álló fiatalokat és a gyermeket nevelő családokat. Kiemelte, a demográfiai mutatók tekintetében időarányosan jól állnak: majdnem negyven éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint most, a válások száma 60 éves mélypontra süllyedt. „Tartósabbak, stabilabbak a házasságok” – értékelte Novák Katalin.

A termékenységi arányszám kapcsán elmondta, ez tükrözi legjobban, hogy mekkora a gyermekvállalási kedv egy adott országban. Magyarországon 2011-ben volt a történelmi mélypont, 1,23 volt ez a mutató, most 1,6-hoz közelít, ami praktikusan annyit jelent, hogy 2011-ben száz családban 123 gyermek született, most pedig 157. „Ez huszonnyolc százalékos növekedést jelent szűk tíz év alatt, ahhoz azonban még mindig kevés, hogy nemzeti szinten is gyarapodni tudjunk. Jó úton haladunk ugyan, de a fiatalok még mindig több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, így van még teendőnk” – mondta.

Korábban írtuk


Hozzátette, míg 2010-ben az unióban Magyarország volt a sereghajtó, addig mára utolérte az uniós átlagot, sőt egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv 2010 és 2018 között. A miniszter elmondta azt is, ma nincs olyan európai ország, ahol ne jelentene gondot az alacsony gyermekszám. Ma az európai népesség növekedésének kizárólagos forrása a tömeges bevándorlás.

„A magyar emberek határozottan elutasítják azt a brüsszeli álláspontot, hogy a népességcsökkenést migrációval kell megoldani, és elég bátrak ahhoz, hogy ezt hangosan ki is mondják. Bebizonyítottuk, hogy lehet egyszerre sikeres család- és gazdaságpolitikát folytatni. Kimondunk tehát olyan dolgokat, amikkel sok európai ember egyetért, ugyanakkor a politikai elit és a véleményformálók nem. Ezt a nyíltsisakos politikát nehezen viselik azok, akik támadnak bennünket” – hangsúlyozta Novák Katalin.

Úgy folytatta: eközben Magyarországon a családok támogatásának szükségességét konszenzus övezi. A családokról szóló nemzeti konzultáció során a válaszadók elsöprő többsége egyetértett azzal, hogy a családtámogatásokat a kormány a munkához köti, ahogy azzal is, hogy bevándorlás helyett inkább a magyar gyermekek megszületését segítik.

Hozzátette, a nagycsaládosok kiemelt támogatását is szükségesnek látja a többség. Mivel a családközpontú megközelítés 2010 óta a kormányzás egyik sarokköve, az országgyűlési választásokon szerzett kétharmados felhatalmazás is visszaigazolás, felhatalmazás a további munkára.

A miniszter felhívta a figyelmet, a 2022-es választások kimenetele erőteljesen meghatározza majd a családtámogatások jövőjét is. „A baloldali pártok számára ez nem kiemelten fontos ügy, már sokszor bizonyították. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor baloldali kormány volt: megszüntették a szocpolt, azaz az akkori otthonteremtési programot, elvették a 13. havi nyugdíjat, a családi adókedvezményt szinte teljesen megszüntették, 2 évre csökkentették a gyes idejét, a családi pótlékot pedig meg akarták adóztatni” – mondta, hozzátéve, hogy devizahitelekbe sodorták az embereket, folyamatosan emelték a rezsiköltségeket, miközben egyre-másra jöttek a megszorító csomagok.

Az interjúban szó esett arról is, hogy januártól több mint 300 milliárdos otthonteremtési program indult. Erről Novák Katalin azt közölte, hogy a csokot, amelyet már 157 ezer család vett igénybe, kiegészítik egy átfogó otthonteremtési programmal. Bővülnek tehát a meglévő lehetőségek, és újak is indulnak. Támogatják a lakásfelújítást, a tetőtér-beépítést, a lakásáfát 27-ről 5 százalékra csökkentik, sőt a csokkal vásárolt ingatlanok áfamentesek lesznek. A családok ezzel milliókat tudnak megspórolni, ha meglévő otthonuk felújításában vagy új ingatlan vásárlásában gondolkodnak – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, az otthonteremtési program legnépszerűbb eleme az otthonfelújítási támogatás, és sok családban nehézséget okozna a lakásfelújítási költségek kifizetése, ezért kezdeményezték egy maximum 6 millió forintos, államilag támogatott otthonfelújítási kölcsön bevezetését.

A kölcsönt 10 éves futamidővel és 3 százalékos kamat megfizetésével lehet igényelni bármelyik bankfiókban február elsejétől. Így azok a családok is elkezdhetik tervezni az otthonuk felújítását, amelyek eddig azért maradtak volna ki az otthonfelújítási program kedvezményéből, mert nem volt megtakarításuk erre a célra. Az otthonfelújítási támogatás a már elvégzett munkálatokra jár, nem előre adják oda a pénzt.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az összegyűjtött számlákat a munkálatok befejezését és az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). A MÁK-nak 30 napja van a jogosultság elbírálására, majd 5 napon belül folyósítja a támogatási összeget, a felújítás összegének felét, maximum 3 millió forintot.