A CT-hisztéria hátterében
A 700 milliárd forintos kiadással számoló Egészséges Budapest program eddig az előzetes ütemezés szerint zajlott. Karácsony Gergely főpolgármester azonban sajátos párhuzamot vont, amikor bejelentette, hogy új stadion nem épülhet addig, amíg nincs minden kerületben CT, és egyúttal hadat üzent a Dél-budai Centrumkórháznak. A Demokrata számba vette, mi történt eddig a fővárosban és Pest megyében az egészségügy fejlesztéséért.
Ki emlékszik már a 2010 előtti kórházbezárásokra? Pedig az évezred első évtizedében óriási tiltakozás kísérte például a „Lipót” megszüntetését, amivel nem csak a pszichiátriai betegek veszítettek, bezsákolták és enyészetre ítélték több évtized tudományos kutatásainak anyagát is. De említhetjük akár a gyerek-tüdőszanatórium bezárását is, amelynek állandó betegeit átutalták a Keleti pályaudvar mellé, mondván, a korszerű gyógyszerek bőven kiválthatják a hegyi levegő jótékony hatását. Mára a vizitdíj bevezetését megakadályozó népszavazás emlékét is elmosta az idő. Így aztán Karácsony Gergely az önkormányzati választások előtt nyugodtan tehetett az egészségügyre vonatkozó kampányígéreteket is, például hogy addig nem épülhet stadion a fővárosban, amíg nincs minden kerületben komputertomográf. De valójában mennyi CT-berendezés működik Budapesten? És milyen egészségügyi fejlesztések történtek a fővárosban és Pest megyében az utóbbi években?
Mint az illetékes tárcától megtudtuk, a 2017-ben indult, kilenc évre tervezett Egészséges Budapest programra a kormány 700 milliárd forintot szán hazai és uniós forrásból. A program első évében 40, 2018-ban 30, idén közel 42 milliárdot költöttek e keretből, jövőre szintén 40 milliárdot fordítanak fejlesztésre. A modernizációs program keretében négy centrumkórház, tizenegy országos gyógyintézet, tizenhárom társkórház és harminckét szakrendelő infrastrukturális, orvostechnológiai és informatikai fejlesztése történik.
Legsürgetőbb feladat az orvostechnológiai eszközpark megújítása volt, amire a korábbi balliberális kormányok nem költöttek, hiszen céljuk az egészségügyi infrastruktúra privatizációja volt. A társadalmi tiltakozás miatt ugyan csak néhol merték meglépni teljes intézmények kiszervezését, ám a lopakodó magánosítás révén a magáncégek mégis befészkelték magukat a kórházakba és rendelőintézetekbe, az ő tulajdonukban voltak a korszerű diagnosztikai berendezések. E vállalkozások számára a bombaüzletet a diagnosztika jelentette, hiszen vizsgálati eredmények nélkül az orvosok csak sötétben tapogatódzhattak volna. A balliberális egészségpolitikusok ugyanekkor nem érezték saját feladatuknak, hogy az intézményeket ellássák korszerű eszközökkel. Ez a felállás áttekinthetetlenül kuszává tette a tulajdonviszonyokat az intézményekben, és rendkívül zavarossá a finanszírozást.
Az Egészséges Budapest program ezen a helyzeten is változtatni akart. Az eszközpark 2017-ben kezdődött és előreláthatóan 2026-ig tartó megújítása nemcsak a gyógyítás színvonalát javítja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy végre rend legyen a kórházakban és a rendelőintézetekben.
Az utóbbi három évben közel ötezer korszerű eszköz került az egészségügyi intézményekbe. 4200 műszer a sebészeteket gazdagítja, közöttük műtőasztalok, nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülékek, C-íves sebészeti röntgen-képerősítők, szemészeti operációs mikroszkópok, defibrillátorok, betegőrző monitorok. Vásároltak továbbá 159 lélegeztetőgépet és 178 altatóberendezést. A diagnózisok felállítását húsz új képalkotó eszköz, vagyis CT-, DSA- és MRI-készülék szolgálja. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a főváros minden kerületében hozzáférhetők a legmodernebb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok.
Mindezeken felül a tárca tájékoztatása szerint több mint 600 traumatológiai ágy, több száz endoszkóp, EKG, Holter, kardiológiai, nőgyógyászati, rehabilitációs-terápiás, szemészeti és laboreszköz, valamint ultrahangkészülék került a budapesti és a Pest megyei kórházakba. Emellett 12 ezer új informatikai eszköz beszerzésével és hadrendbe állításával év végéig lecserélődik az intézmények teljes informatikai eszközparkja.
Az Egészséges Budapest program természetesen nem csak az eszközpark megújításáról szól: a 700 milliárd forintos fejlesztési büdzsé nagy részét az infrastrukturális beruházások emésztik majd fel. Eddig tizenhét kórház és szakrendelő esetében kezdődött meg a felújításhoz szükséges tervdokumentáció elkészítése. Ezek között olyan intézmények szerepelnek, mint az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, az Uzsoki Utcai Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. Tavaly év végén eredményt hirdettek két centrumkórház tervpályázatánál, és még ebben a hónapban megjelenik az Észak-közép-budai Centrumkórház tervezéséről szóló közbeszerzési eljárás.
A folyamatok az előzetes terveknek megfelelően alakulnak. Hazai és uniós forrásokból olyan fejlesztések zajlanak a fővárosban és a központi régióban, amilyenekre az utóbbi száz évben nem volt példa.
Kórházstop Budán
Az önkormányzati választások után szinte robbant az a bejelentés, hogy Karácsony Gergely, a frissen megválasztott főpolgármester, valamint az új baloldali újbudai polgármester szerint nincs szükség a Dél-budai Centrumkórház megépítésére. A zöldmezős beruházásként épülő új kórház a fővárosiak mellett az agglomerációban élők magas színvonalú egészségügyi ellátását is szolgálná.
Bedros J. Róbertet, a projekt levezénylésével és az új kórház irányításával megbízott miniszterelnöki biztost az így kialakult helyzetről kérdeztük.
– Én Orbán Viktor miniszterelnöktől kaptam meg a feladatot, hogy irányítsam a magyar egészségügy zászlóshajójának szánt Dél-budai Centrumkórház (DBC) felépítését – szögezi le Bedros J. Róbert. – Amíg más utasítást nem kapok, addig én és a csapatom folytatjuk a munkát, és megépítjük a kórházat.
A CT-berendezések körül zajló számháborúról a miniszterelnöki biztos annyit mond, hogy a főváros huszonhárom kerületének intézményeiben 28 állami finanszírozású CT-, valamint 18 MRI-készülék működik.
Bedros J. Róbert bizonyos benne, hogy többen vannak azok, akik nem vonják kétségbe a szuperkórház megépítésének fontosságát. Nem csak azért, mert illeszkedik a világ kórházépítő trendjeihez. Az európai országokban a miénkhez hasonló fejlesztések folynak. Olyan intézmények épülnek és épültek az utóbbi években, amelyek az infrastruktúrát és az orvostechnológiai eszközparkot illetően a legmodernebb eszközöket és eljárásokat koncentrálják egy-egy helyre. Emellett, mint a miniszterelnöki biztos felhívja rá a figyelmet, a DBC 1,2 millió ember gyógyítását biztosítja, egyes betegségtípusok esetében pedig az ország minden részéből fogadnak majd betegeket.
Azt az elképzelést ostobaságnak tartja, hogy az új kórház tervezett osztályait költöztessék be a Szent Imre-kórházba. Mint mondja, ez egy fürdőkórházból nőtte ki magát közkórházzá. A mai napig is kitűnő szakemberekkel, magas színvonalon látja el azon feladatait, amelyek mintegy 350 ezer ember általános egészségügyi ellátásához szükségesek. Fizikai képtelenség viszont egy 1,2 millió lakosnak ellátást nyújtó, 156 ezer négyzetméteres kórházat a 44 ezer négyzetméteres Szent Imrében létrehozni. Nem is beszélve olyan profilokról, mint például a szívsebészet, melynek a komplett megvalósítása is elképzelhetetlen akadályokba ütközne.
– Ahogy mondani szoktam – hangsúlyozza Bedros J. Róbert –, a felújításnál a falak és a régi fűtési rendszerek szabják meg a határt, míg egy ultramodern beruházásnál csak a szakmaiság, a tervek és az anyagi lehetőségek.
A szuperkórház munkálatai tehát a támadások közepette is folytatódnak. A területen zajlanak a régészeti feltárások, és dolgoznak a tűzszerészek is, hogy később ne hátráltassák a munkát esetleg fel nem robbant második világháborús bombák. Lezárult a tervpályázat is, a nyertesek megkezdték a kiviteli tervek elkészítését. Bedros J. Róbert szerint nagyjából két év alatt készülnek el velük, és három évet kell szánni magára az építkezésre. Vagyis 2025-re felépülhet Dél-Budán a szuperkórház. Időközben az interneten petíció is indult a Dél-budai Centrumkórház védelmében. ν