Az Országgyűlésben elkezdődött a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. 

Fotó: MTI, Soós Lajos, illusztráció


Fotó: MTI, Soós Lajos, illusztráció

A Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat egyik előterjesztője, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője közölte: az a céljuk, hogy egy alapos gyanú szerint elkövetett bűncselekmény fiatal károsultjai a lehető leghamarabb megkaphassák jövedelmüket.
    
Felidézte, 2017 májusában indult nyomozás bűnszervezetben elkövetett csalássorozat miatt; fiatalok számos vállaltnál végeztek diákmunkát a Czeglédy Csaba által vezetett Humán Operátor Zrt. által vezetett hálózaton keresztül. Czeglédy Csaba és általa vezetett cégháló azonban a diákok több havi jövedelmét nem fizette ki – mondta.
    
A kormánypárti politikus ismertetése szerint a Czeglédy által vezetett, a Humán Operátor Zrt. köré szerveződő munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégháló 2013 és 2016 között mintegy hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, 1,7 milliárd forint áfát és 1,6 milliárd forint személyi jövedelemadót nem fizettek meg.
    
Gulyás Gergely elmondta, az érintett iskolaszövetkezetek nagy része nem fizette ki a diákok májusi és júniusi, 20 ezertől 150 ezer forintig terjedő jövedelmét.
    
Hozzátette: a büntetőeljárásban az állami követelés megelőzi a munkavállalói követeléseket, és csak akkor tudnák kifizetni a majdnem ezer diák bérét, ha a cég vagyona meghaladja a hárommilliárd forintot.
    
Rámutatott arra, hogy az ügyben fiatalok az érintettek, akiket az alkotmány is különleges védelemben részesít, ezért az állam ex gratia (méltányossági) jellegű juttatásként dönthet az ő kárrendezésükről.
    
A fideszes politikus közölte, azt remélik, hogy az országgyűlési határozat következményeként a kormány – a kárrendezési sorrendet megfordítva – kártalanítja a diákokat a költségvetésből.
    
Kitért arra, hogy Czeglédy Csaba a Vas megyei Demokratikus Koalíció és MSZP közös frakciójának vezetője, illetve az MSZP emblematikus alakja volt a megyében. A büntetőeljárásnak ehhez nincs köze – folytatta – , de annak a feltárása indokolt, hogy finanszíroztak-e abból a jelentős vagyonból pártot, amellyel Czeglédy Csaba megkárosította az államot. Elmondta, az országgyűlési határozat ennek a vizsgálatnak a lehetőségét felvillantja, de semmire sem kéri fel ezzel kapcsolatban a kormányt.
    
Megjegyezte azt is, senki nem vitatja a büntetőeljárás lefolytatása, a bűncselekmény megállapítása, a büntetés kiszabása a bíróság hatásköre, az Országgyűlésnek ezen a területen nincsen feladata.
    
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a kormány támogatja az előterjesztést. Hozzátette: a fiatalok kárrendezése után a követelés átszáll a kárrendező államra, így a cégháló tagjai nem mentesülnek az anyagi követelés alól.
    
Szerinte ezzel a kezdeményezéssel a jogállamba vetett bizalom erősödhet.
    
Az államtitkár felidézett több, a szocialistákhoz, a baloldalhoz köthető ügyet, például a költségvetést megkárosító Tocsik- és a Kulcsár-ügyet, amikor még a politikusok közvetlenül még nem voltak érintettek. Szólt Zuschlag János ügyéről, aki az MSZP parlamenti képviselőjeként „fejte” a költségvetést és a pénzt kampánycélokra használta.
    
Völner Pál kitért Hunvald György és Hagyó Miklós esetére, akik a fővárosban „vitézkedve” ezen a terepen mozogtak. Beszélt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elévült Fittelina-ügyéről, illetve a balatonőszödi nyaralójáról és a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető Hajdú-Bét-ügyről.
    
Legutóbb Botka Lászlónál is felmerültek a Szeviép kapcsán bizonyos kapcsolatok – tette hozzá.
    
Az államtitkár szerint Czeglédy Csaba esetében „az is színezi a képet”, hogy Gyurcsány Ferenc személye ebben az ügyben is felmerül.

(MTI)