A döntő többség támogatja az üzemanyagárak rögzítését
A magyarok több mint négyötöde – 85 százaléka – egyetért azzal, hogy a kormányzat a 95-ös benzin és a gázolaj tekintetében literenként legfeljebb 480 forintos hatósági árat vezetett be, ezzel szemben a 10 százalékuk ellenzi a szóban forgó intézkedést – derül ki a Századvég által végzett közvélemény-kutatásból.
Megállapítható, hogy az üzemanyagárak féken tartását szolgáló döntés kedvező lakossági megítélése nem függ érdemben a politikai hovatartozástól, valamennyi vizsgált választói csoportban egyetértés övezi a hatósági árazás bevezetését. Ennek megfelelően az önbesorolásuk szerint baloldali megkérdezettek 88, a jobboldaliak 85, míg a középen állók 84 százaléka helyesli a benzin és a gázolaj árának maximálását.
Tekintettel arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a benzinárban „semmilyen szociális komponenst” sem tart indokoltnak, illetve nézete szerint „ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést”, a felmérés kitért arra is, hogy Márki-Zay Péter szimpatizánsai hogyan viszonyulnak az üzemanyagár-stophoz.
A kutatás rávilágít, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester álláspontja az említett kérdésben nem találkozik a saját támogatói többségének elvárásaival. A felmérés szerint ugyanis a Márki-Zay Péterről kedvezően vélekedők 87 százaléka egyetért a kormányzat benzinárakra vonatkozó döntésével, míg a hatósági árazást ellenzők aránya 10 százalékra tehető ebben a választói közegben.
Magyarország Kormánya – reagálva az üzemanyag árának ugrásszerű növekedésére – november 15-étől 480 forintos felső határral rögzítette a benzin és a gázolaj literenkénti árát. Az intézkedés a rászoruló családokat jobban támogatja, mint a jómódúakat.
Az üzemanyagárak drasztikus növekedése a mindennapi élet és a gazdaság számos területére negatív hatást gyakorol, a hatósági „ársapka” azonban gátat szabhat e folyamatoknak. A 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árának maximálása hozzájárul a vállalatok termelési költségeinek mérsékléséhez, illetve végső soron a fogyasztói árak csökkenéséhez, ami enyhíti az inflációs nyomást.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felső határ rögzítése okán a kereslet és a kínálat jelentős átrendeződését vizionáló vélemények nem tekinthetők megalapozottnak. A szóban forgó kormányzati intézkedés egyfelől átmeneti jellegű (három hónapra szól, majd ezt követően felülvizsgálatra kerül sor), továbbá a kínálat szűkítése ellen a hatóságok szigorúan fel fognak lépni, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő üzemanyag-ellátását.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az üzemanyagcélú költségek aránya a szerényebb jövedelemmel rendelkezők kiadásaiban érezhetően magasabb, mint a jómódúak vonatkozásában, így a benzinár-stop nagyobb segítséget nyújt a rászoruló társadalmi csoportoknak. Ezen felül az intézkedés a nagycsaládosokat is fokozottan támogatja: például egy három gyermeket nevelő család átlagosan 50 százalékkal többet költ benzinre egy olyan háztartásnál, amelyikben nem él kiskorú.