A drótszamarak nem csökönyösek
A pedelec rendszerrel felszerelt bringák esetében ugyanis rásegít a pedálozásra egy elektromos motor: így laza tekeréssel is gyorsan és kényelmesen haladhatunk, az emelkedők, a hosszú utak sem járnak nagy erőfeszítéssel.
Az elnevezés a pedal és az electric szavak összevonásából ered, mivel a motort a pedálozás indítja be, és enélkül nem is működik. A rásegítés mértékét persze szabályozhatjuk, ki is kapcsolhatjuk, ha kifejezetten sportolni szeretnénk.
Az egyszerűbb modellek egy pedálfordulat-érzékelővel könnyítik meg a biciklizést, a fejlettebb típusok viszont a láb által kifejtett nyomaték arányában: tehát ha lassan, de nagy erővel tekerünk hegynek felfelé, több kakaóra számíthatunk.
Ez a technológia akkor is jól jön, amikor a városban közlekedve újra és újra lendületbe kell jönni lassítás vagy a piros lámpa után, mert hamarabb elérhetjük a rendes haladási sebességet, amikor már félig a lendület viszi a bicajt. Az ennél is modernebb gépek pedig megtanulják az ember kerékpározási technikáját, és alkalmazkodnak hozzá.
A töltés egyszerű konnektorral történik, általában 3-5 óra alatt. A pedelec azonban nem keverendő össze az e-bike-kal, az elektromos kerékpárok másik típusával, ami inkább hasonlítható egy robogóhoz: használhatjuk bicikliként is, hagyományosan, de ha a gázkarral beindítjuk a motort, nem tudunk pedálozni közben, a kettő együtt nem működik. Ezért ezt a megoldást az igazi biciklisek számításba sem veszik.
Ezek a típusok egyébként sokkal olcsóbbak, mint a pedelec rendszerek, viszont több engedélyhez vannak kötve, egyes európai országokban például rendszámkötelesek.
Magyarországon 300W-tól már segédmotoros kerékpárnak számítanak, aminek használatához biztosítás, sisak és jogosítvány szükséges. Ugyanakkor az európai uniós szabvány szerint a pedelec is csak 25 kilométer/órás sebességig segíthet rá a tekerésre, e határ fölött már nem tekinthető kerékpárnak.
– A pedelec rendszerek egyelőre drágák, ezért Magyarországon lassabban terjed a használatuk – meséli László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Nyugat-Európában viszont népszerűek, és mi is támogatjuk ezt a hibrid megoldást, hiszen kiterjeszti a kerékpárban rejlő lehetőségeket, miközben annak lényege megmarad, továbbra is kell hozzá az emberi erő. Abban bízhatunk, hogy a technológia tömegessé válásával az árak is csökkenni fognak.
Jelenleg ugyanis az átlagos minőségű típusok 200-400 ezer forint körüli összegekbe kerülnek, de kaphatóak ennél jóval drágábbak is, két-háromszor ennyiért. Az ár attól is függ, hogy adott teljesítmény mellett mekkora táv megtételét képes segíteni a bicikli egy töltéssel, hány fokozatban állítható a rásegítés, kiszerelhető-e az akksi – hogy ne kelljen az egész biciklit felvinni tölteni a lakásba –, milyen a vezérlőegység minősége, az akkumulátor típusa és a dizájn, illetve mekkora a kerékpár súlya. Ez utóbbinak is van jelentősége, hiszen abban az esetben, ha elszámítottuk magunkat, és lemerül az akkumulátor, nem mindegy, mekkora plusz súlyt kell cipelnünk magunkkal. Valamennyire olcsóbb megoldás, ha a meglévő biciklinket házilag szereljük fel az interneten beszerzett berendezésekkel. A bütykölni szerető bringások körében erre is sok példa akad.
A költségeket tekintve némi támogatást jelenthet, hogy az Elmű most Nagy Elektromos Bringa Akciót hirdetett, amelynek keretében 10-40 százalékkal olcsóbban juthatunk különböző típusú és márkájú – BionX, Csepel, Gepida, Kalkhoff, KTM – elektromos kerékpárokhoz és átalakító berendezésekhez, szeptember 30-ig. Az áramszolgáltató társaság ugyanis szeretne hozzájárulni a közúti közlekedés átalakulásához, ezért korábban már elindította az Elektromos Mobilitás Programot az elektromos autókra koncentrálva, ezenkívül nyolc töltőállomást épített ki. Az e-gépkocsik azonban végképp drágák, egyenőre nehéz velük átütő változást elérni, így most az e-biciklik népszerűsítésébe is belekezdtek.
Az akció fél éve tart, az eddigi tapasztalatok szerint van érdeklődés a lehetőség iránt, de még nem túl nagy, hiszen hazánkban maga a biciklizés is csak most kezdett nagyobb léptékben terjedni.
Arról, hogy mennyit bírnak el a hibrid rendszerek, egy érdekes túra ad bizonyságot, szintén az Elmű jóvoltából: a cég három munkatársa tavaly elkerékpározott a londoni olimpiára.
– Naponta körülbelül 120 kilométert tettünk meg Kalkhoff BX27 típusú kerékpárokkal, este pedig a szállásunkon három óra alatt feltöltöttük őket – meséli Kaposvári István, aki egyébként ötvenévesen vállalkozott erre az útra. Mivel a bringázók kempingekben szálltak meg, egy-egy bicikli súlya 40 kiló körül járt a csomagokkal együtt.
– Ez a típus kifejezetten hegy-völgyes utakra, túrázásra való, ugyanis a lejtőkön a motorfék visszatölti az akkumulátort, tehát nagyon gazdaságosan működő rendszer. A hosszú út során egyszer akadt csak problémánk, és azt is hamar megoldottuk: egy alkalommal reggeltől estig szakadó esőben tekertünk, és megállt az egyik bicikli motorja, ugyanis beázott egy csatlakozó. Szétszedtük, negyed óra alatt megszárítottuk, és mentünk is tovább – meséli a tíz éve aktívan bringázó Kaposvári István. Társaival 18 nap alatt tették meg a kétezer kilométeres utat.
Egyre több magyar gyártó is akad, az egyik legnagyobb cég a Csepel kerékpárgyár jogutódja, a Schwinn-Csepel Zrt., ahol aránylag olcsón vásárolhatunk: a hagyományos kempingbicikli elektromos változata, a Csepel eCamping például 200 ezer forint.
Magyar gyártmány a Neuzer, az iON Pedelec is, ezek olcsón vagy középáron árusítják a pedelec rendszerrel felszerelt bringáikat. Prémium kategóriát jelent a Gepida, az Olimpia Kft. márkája, a cég 2001 óta gyárt elektromos kerékpárokat, és saját fejlesztése is van, a GPDS (Gepida Pedelec Drive System). Az árai 400 és 700 ezer forint körüliek, nagyrészt exportra dolgoznak. Egyik legnépszerűbb terméküket, a Gepida Reptila 1100-at még a Wall Street Journal is méltatta, mint munkábajárós biciklit. A luxuskategóriás elektromos bicikli, az M55 Bike pedig száz százalékban magyar tervezés, az ürömi cég limitált szériában árusítja termékeit több millió forintért. Az M55-tel a több mint nyolcvan kilométer/órás sebességet is el lehet érni, így hivatalosan nem is számít kerékpárnak. Ez, mondhatni, a pedelec biciklik Ferrarija.
Fehérváry Krisztina