Hirdetés

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gyöngyvirág utcai Református Egyházközség magyar állami támogatással épített temploma előtt tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy 2010-ben jelentős fordulat következett be a nemzetpolitikában: a baloldali kormány korábban „ellenséges és lekicsinylő hozzáállást” tanúsított a határon túli magyarokkal kapcsolatban, a jobboldal győzelmével azonban ezt olyan intézkedések váltották fel, amelyek fókuszában az érintett közösségek megerősítése és támogatása áll.

Kiemelte, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon, amely az egész nemzet jövőjét alapvetően meghatározza, tehát az anyaország jövőjét és a határon túl élő nemzeti közösségek jövőjét egyaránt.

„Ezért nagy tisztelettel arra kérjük az erdélyi, székelyföldi magyarságot, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson (…) Minden szavazat számít, egyetlen szavazat sem veszhet el” – mondta.

Arról számolt be, hogy a jogszabályi és technikai feltételek adottak, és a magyar állampolgárok március 19-től reggel 6 óra és este 10 óra között mindennap leadhatják a voksukat Magyarország bukaresti, kolozsvári és csíkszeredai diplomáciai képviseletén.

Közösek az érdekeik az itt élő népeknek

Nemcsak a Kárpát-medence magyarságának, hanem a térség népeinek is közösek az érdekei – mondta Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese.

Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta: ma sokkal jobbak a román-magyar államközi kapcsolatok, mint három-négy éve voltak. Szakpolitikai kérdésekben gyakoriak az egyeztetések. Úgy vélte: közös kormányülésekre akkor érdemes sort keríteni, amikor ezek nemcsak szimbolikus gesztusok, hanem a román és a magyar emberek számára is érzékelhető konkrét eredményeket hoznak akár a gazdaságban, akár a szociális, kulturális, oktatási területen.

„Azon vagyunk a kollégáimmal, hogy ezeket a kapcsolatokat minél gördülékenyebbekké tegyük” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A magyarországi választásoknak a közösségi portálokon át Erdélybe is átszivárgó, eldurvuló kampányára vonatkozó kérdésre Kelemen Hunor elmondta: a politikusok csak azt tehetik, hogy elutasítják a gyűlöletet és a verbális agressziót, mert az utóbbi fizikai agressziót is szülhet.

„A politikának ez a feladata, hogy ebben az időszakban arra figyelmeztessen mindenkit, hogy éljen a jogaival, ne adja fel a szabadságát, (…) maga alkosson véleményt a világról, és ne mások véleményét vegye át” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az Orbán Viktor szombati évértékelőjében megfogalmazott célt idézte, hogy a magyarországi vállalkozások legalább annyi profitot termeljenek meg és vigyenek haza, mint amennyi Magyarországról kivisznek a külföldi cégek.

„Azt kértem, (…) tegyünk meg közösen mindent, hogy minél több magyarországi vállalat jöjjön Erdélybe, Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre, és az itt megtermelt nyereségnek egy részét vigyék haza Budapestre, a másik részét pedig itt fordítsák a közösség javára. Az elmúlt tíz esztendőben közösen sikerült elindítani a nemzetegyesítési nemzetépítési folyamatot, amelyet április 3. után is folytatni szeretnénk” – jelentette ki Antal Árpád.


Korábban írtuk

Szijjártó Péter hangsúlyozta: amennyiben a kormány újra bizalmat kap az emberektől, akkor folytatni fogják az erdélyi és székelyföldi gazdaságfejlesztési programot, folytatódni fog a helyi óvodák és iskolák építése, felújítása, továbbra is támogatni fogják az egyházi közösségeket, illetve folytatják a kulturális identitás megőrzéséhez szükséges programok finanszírozását és a sportfejlesztéseket.

Ennek kapcsán nemzetpolitikai alapvetésnek nevezte, hogy ne Budapestről mondják meg azt, hogy mi a jó a határon túli magyaroknak, hanem meg kell őket kérdezni. Márpedig egyebek mellett erre azt a választ kapták, hogy a megmaradás érdekében szükség van a közösségek gazdasági megerősítésére, ezért a kormány jelentős összegeket fordít e célra.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fontos stabilizáló szerepet tölt be a román belpolitikában, kormányzati szerepvállalása pedig egyértelműen pozitív hatással van a két ország együttműködésére.

Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az elmúlt tíz évben most vannak legjobb állapotban a kétoldalú kapcsolatok, de a magyar kormány még tovább szeretné javítani a viszonyt. Kijelentette, hogy sok, az emberek mindennapi élete szempontjából fontos sikertörténet született az utóbbi időszakban. Majd hozzátette, hogy kívánatosnak tartják a határkeresztező infrastruktúra további fejlesztését, valamint reményét fejezte ki, hogy megállapodásokat tudnak majd kötni a két állam energiaellátásának biztosítását illetően is.

„Itt élünk egymás szomszédságában, érdekeltek vagyunk egymás sikereiben, és itt az ideje, hogy ezt minden egyes szereplő mindkét oldalon felismerje” – fogalmazott.