Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– Orbán egy seggfej, barátja, a lengyel miniszterelnök gengszter, a magyar és a lengyel nép pedig hülye – ezt a német közszolgálati televízió, a ZDF szatirikus műsora mondta. Mire vélhetjük mindezt?

– A jelek szerint a német humor nem sokat fejlődött az elmúlt pár száz évben. A ZDF az egyik szócsöve a mindenkori német kormánypolitikának, és ami ott most elhangzott, az már szinte nyílt fenyegetés a magyar kormányfőnek és minisztereinek, egyben pedig a magyar választóknak címezve. Nem ez az egyetlen, és nem is a legélesebb fegyver, amit a Berlin–Brüsszel–Soros-tengely az elmúlt két hónapban bevetett.

– A politikai magatartáshoz kötött új uniós kifizetési mechanizmusban a jogállami követelmények jelentenék a sarokpontot. Csakhogy ha Brüsszel simán átlép saját szabályain és elvein, akkor milyen jogállamisági követelményekről lenne szó? Lenin szellemisége kísért, vagyis hogy a cél szentesíti az eszközt?

– Lukács György pedig azt mondta, hogy a kommunista a cél érdekében keresztülhazudhatja magát mindenen, egészen az igazságig. Az unió vezetése most ezt teszi. De ahogy mindez a kommunistáknál is tragikus eredményre vezetett, úgy az unió esetében is oda vezet majd. Igaz célokat nem lehet hazugsággal szolgálni. Az elmúlt öt évben több tagállam vezetése, de maga a brüsszeli adminisztráció is előszeretettel hágta át a sokat hangoztatott jogállami szabályokat. Így tett, amikor beengedte a migránsokat 2015-ben, mert semmibe vette a menekültügyi előírásokat és a schengeni szerződés rendelkezéseit. Aztán vannak országok, amelyek éveken át túllépik a maastrichti szabályok, pénzügyi követelmények határvonalait, Brüsszel mégsem bünteti, még csak nem is figyelmezteti őket. Magyarországot viszont még akkor is vegzálta, amikor már rég egyenesbe hozta államháztartását.

– Van egy generáció, amelynek ez az egész egy hatalmas csalódás. Ez a generáció úgy nézett a Nyugatra a vasfüggöny mögül, mint a földi paradicsomra. Demokrácia és szabadság helyett azonban most mintha úgy festene ez a paradicsom, mint az egykori Szovjetunió.

– Még a jobboldalon belül is vannak olyan meghatározó figurák, akik szerint azért Brüsszel mégsem Moszkva, az Európai Unió pedig nem a szovjet birodalom. Valóban, tényleg nem annak indult. De a tendencia azt mutatja, hogy az unióban a nyers érdekek dominálnak, mindenféle elvi megfontolás nélkül, ez pedig maga a bolsevizmus. Ennek az lesz a vége szerintem, hogy az EU szétveri saját magát. Mert aki az elmúlt ezer évben erőszakkal próbálta legyűrni és egyesíteni ezt a kontinenst, annak a birodalma atomjaira hullott. Ez így van Nagy Károly óta.

Korábban írtuk

– Csalódás a szavak súlyos inflációja is. Ursula von der Leyen, az EB elnöke józan uniót ígért. Legutóbb viszont már a migráció legálissá tételéről beszélt. Jourová alelnök asszony pedig előbb kijelentette, hogy nincs gond a magyar jogállamisággal, nem sokkal később viszont eszébe jutott, hogy jaj, dehogynem, ezer sebből vérzik.

– Nekünk itt, Kelet-Európában kell megbízható szövetségeseket keresnünk. Itt elsősorban a V4 tagállamaira gondolok, akikkel azonosak a történelmi és geopolitikai tapasztalataink. De még olyanokkal is jól együttműködhetünk, akikkel eltérő ideológiai platformon állunk, vagy történelmi sérelmeink vannak velük szemben. Még bennük is jobban megbízhatunk szerintem, mint például Brüsszelben, ahol a szavak valóban elveszítették az értéküket, mert ahol a nyers érdekérvényesítés diktál, ott nem is lehet jelentőségük.

– Történelmi helyzet van. Ha Brüsszel tető alá hozza az új kifizetési rendszert, akkor a magyar nemzetnek vége. Ez sokak félelme. Egyetért velük?

– Azt elismerem, hogy történelmi helyzet van. Az EU fordulóponthoz érkezett. Bölcsességre és nagyvonalúságra lenne szükség ahhoz, hogy kompromisszum születhessen.

– Mi lehet a megegyezés lényege? Orbán Viktor is a kompromisszum szükségességéről beszélt, de nem tudjuk, mi lenne annak a magva.

– Nyáron már a közelében voltunk, kialakult a kompromisszum, de megjelent Soros György, ősszel megírta hírhedt dolgozatát, és ezzel fel is borította a nyári megállapodást. Főként abban kellene egyezségre jutni, azt elfogadni, hogy Európát nemzetek irányítják. Ugyancsak el kellene fogadni azt is, hogy a régi tagállamok és a tizenhat új egyenrangúak. A nyugatról tapasztalható gyarmatosító mentalitást el kellene felejteni végre. Végül pedig el kellene fogadni azt is, hogy Európa fundamentumát a kereszténység értékei adják. Minden más tényező történelmileg változó és ingatag, a kereszténység azonban már ezer éve összeköt bennünket. Ha mindebben meg tudnánk egyezni, akkor Európa visszavehetné vezető szerepét a világban. Ennek hiányában viszont megjósolható a kontinens lecsúszása.

– Ha történelmi helyzet állt elő, akkor nem lenne itt az ideje a nemzeti alapú mozgósításnak? Például a polgári körök felélesztésének és egy újabb Békemenetnek? Az első épp egy hasonlóan feszült helyzetben mutatta meg Brüsszelnek, hogy eddig, és ne tovább!

– A labda nem a mi térfelünkön pattog. Magyarország hajlandó az értelmes megegyezésre, Békemenetet most Brüsszelben vagy Berlinben kellene rendezni, a döntéshozók ablaka alatt. Ilyesmi persze lehetetlen a járvány közepette. A vita, ami most folyik, még nagyon soká húzódik majd. Békemenetet a konfliktus tetőpontján érdemes tartani.

– A csehek és a szlovákok miért nem vétóztak? Megunták a V4-et?

– A cseh és a szlovák kormányfő megbízható partnere hazánknak. De olyan koalícióban kénytelenek kormányozni, amelyben valamelyik partner ellenezné a vétót. És ha ez a párt kiválik a vétó miatt a koalícióból, akkor borul a pozsonyi vagy a prágai kormány. A legrosszabb az lenne, ha valahol a V4-en belül most belpolitikai káosz alakulna ki, az kihatna az egész rendszerre. Amúgy a cseh és a szlovák kormányfő nyilvánvalóvá tette, hogy kvázi magánemberként kiáll Orbán Viktor mellett.

– Pár éve többször felvetődik, hogy a visegrádi szövetségnek szorosabbnak kellene lennie. Szóba került már a közös hadsereg, a közös pénz, a közös gazdaság lehetősége. Ehhez képest lassú a közeledés?

– Nyugat-Európa nagyon sikeresen blokkolta a visegrádiak összefogását az oszd meg és uralkodj elve alapján. Csak az elmúlt öt évben indult meg a V4 szisztematikus építkezése. Fél évtized alatt pedig lehetetlen lett volna ennyi mindent nyélbe ütni, ám így is sokat fejlődött a visegrádiak összefogása.

– Mi lesz, ha Brüsszel meg tudja valósítani a kifizetésekkel kapcsolatos elképzelését? Mit csinál Magyarország? Kilép az EU-ból? És ha igen, akkor hogyan tovább?

– Bonyolultabb a helyzet. Brüsszel fenyeget, Berlin próbálja megtörni az akaratunkat, de a térségünk, hazánkkal együtt, sokkal erősebb már, mint akár tíz évvel ezelőtt. Elmúlt az az idő, amikor bármit megtehettek velünk. A németek nagy és meghatározó cégeket telepítettek Magyarországra, ezek a vállalatok itt kifejezetten jól érzik magukat többek között a képzett munkaerő és a mindennapok biztonsága miatt is. Kizárják a magyarokat az EU-ból? Ez sokszor elhangzik Berlinben, de én csak mosolygok. A Győrben gyártott Audik csak a legrigorózusabb vámeljárások után juthatnának el Németországba, de az unió más államaiba is. Ezt akarná a német gazdaság?

– És azokról az uniós támogatásokról is lemaradnának, amelyek rajtunk keresztül jutnak el hozzájuk.

– Igen, úgyhogy elsősorban pszichológiai hadviselés folyik Magyarország ellen. A németek második világháborús zuhanóbombázóján, a Ju 87-esen, vagyis a hírhedt Stukán volt egy sziréna. Ezzel semmiben sem tudtak kárt tenni, de amikor zuhanás közben felsivított, félelmetes hatást keltett. Most is ezeket halljuk.

– Ha egy nyugati államban tényleg a gazdaságé a vezető szerep, akkor miért nem szól rá a BMW vagy a Mercedes Angela Merkelre, hogy most már aztán elég legyen? Főként, hogy német harckocsikat és lövészpáncélosokat is gyártanak majd Magyarországon.

– Nekem az a véleményem, hogy a németeket valójában a déli országok súlyos gazdasági válsága és pénzügyi megmentése érdekli inkább, mint a magyarok szuverenitása. Velünk szemben elsősorban Soros György korbácsolja fel az indulatokat. Az ő kifutófiúja, Gerald Knaus személyében mélyen benyúlik a keze a német kormányba is. Amikor nyáron közös hangot találtunk mindenkivel, és júliusban megegyezés született az uniós mentőcsomagról és a költségvetésről, Soros közbelépett. Szeptemberre híre-hamva se volt a megállapodásnak, és elkezdődtek a személyeskedő támadások Magyarország ellen, amelyekbe számos Soros-támogató nyugati politikus is bekapcsolódott.

– Mi lesz akkor, amikor kihirdetik Joe Biden győzelmét? Miként befolyásolja ez a magyarok ügyét?

– Várjunk ezzel, ráadásul az amerikaiak házon belül is temérdek gonddal, bajjal küzdenek, mély árkok szabdalják az amerikai társadalom belső világát, tengernyi feszültséggel. Emellett ott van Kína is, ami kolosszális erőpróbának látszik, erejüket, idejüket a jövőben elsősorban az ázsiai ország köti majd le. Akárki akármit mond, nekik Európa csak másodlagos hadszíntér.

– Mindezzel együtt van rutinjuk abban, hogyan exportálják demokrácia néven azt a káoszt, amit most náluk látni lehet.

– Ezzel együtt éltünk 2010 és 2016 között, amikor az amerikai külügy és a demokrata politikusok rendszeresen beavatkoztak a magyar belpolitikába. Nyilván csalódtak, látva, hogy mindennek ellenére kétszer is kétharmados győzelmet aratott a polgári oldal a választásokon. Egy ideológiavezérelt, szélsőségesen liberális amerikai külpolitika nem lenne áldás számunkra, de ez van, legalább tudjuk, mire számíthatunk.

– Varsóban abortuszpárti tüntetések, majd ezekből kibontva kormányellenes demonstrációk zajlottak, nálunk pedig az SZFE diákjai és a hozzájuk kötődő celebek hirdetnek utcai küzdelmet, amihez híres külföldi pályatársak is csatlakoztak. Lát valamilyen kapcsolatot a két vonulat között?

– Varsó egy dolog. Azt viszont nem látom, hogy az SZFE tiltakozó diákjai komolyabb társadalmi támogatást tudtak volna maguk mögött. Demonstrációjuk csak a főváros belső kerületeiben számított eseménynek. Ahogy bejöttek a hidegebb napok, vége is lett az egésznek. Korábban voltak nagyobb, akár több tízezres tüntetések is Budapesten Soros György szervezésében, az SZFE akciója viszont inkább a kudarc kategóriájába tartozik.

– A varsói megmozdulásoknak mi az üzenete?

– Soros György ott is aktív, de tudni kell azt is, hogy az ottani, katolikus társadalmon belül is csekély volt az alkotmánybírósági határozat támogatottsága. Tény, hogy a döntés eléggé védtelenül hagyta a konzervatív lengyel kormányt.

– Békés Márton kutató elmélete szerint a nagy járványok társadalmi, történelmi és civilizációs határkövek is egyben. Szerinte a spanyolnátha lecsengésével kezdődött a globalizáció és a liberalizmus térhódítása, és a Covid-járvánnyal záródik le a liberalizmus és a globalizáció korszaka, a szabályozatlanság és a korlátok nélküliség kora. Egyetért ezzel?

– Nem. Ismerem Marci elméletét, ő most a nemzetállamok győzelmét várja. Bízom benne, hogy én tévedek, és neki lesz igaza. De én egyelőre úgy látom, hogy a globalizmus, miközben tovább erőlteti a tömeges migrációt, csatateret is váltott. És arra használja fel a járványt, hogy még kíméletlenebbül építse le a nemzetállamokat és a hozzájuk kötődő érték- és hagyománycentrikus gondolkodást. A globalizmus eszméje és gyakorlata az online térbe költözött. Míg 2008 előtt főként a nagy pénzügyi szervezeteken keresztül valósult meg a befolyása és történelemformáló szerepe, most ezt áttette az úgynevezett techcégek terepére. Ezek vették át a bankok helyét, ezeken keresztül zajlik már a globalizáció és a gyarmatosítás, és sokkal durvábban, mint azelőtt. Szeretnék egyetérteni Marcival, de ez nem a vég, csupán alakváltás.

– Mindaz, amiről beszélgettünk, mit ígér nekünk, magyaroknak a 2022-es választásokra?

– Választást ígér, Soros helytartói és Orbán között. Gyurcsány előretört, ő vezeti az ellenzéki oldalt. Az Apró–Gyurcsány klán egyszer már eljátszotta ugyanezt. Mint tudjuk, ők cserélték le 2004 nyarán addigi kesztyűbábjukat, Medgyessy Pétert, és jött a helyébe a klán beltagja, Gyurcsány Ferenc. Ha Karácsony Gergely lesz esetleg az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, sőt, mondjuk miniszterelnök is, de nem úgy muzsikál, ahogy azt a ma is működő Apró klán akarja, őt is elzavarják. A DK napról napra szívja magához a többi ellenzéki párt ilyen-olyan rangú korifeusait; amikor egy év múlva összeállítja az ellenzék a maga közös listáját, már egyértelműen Gyurcsány Ferenc dominál majd minden kérdésben, mint a globalizmussal szövetkező, kommunizmusból átmentett politikus. Orbán Viktor pedig a nemzeti oldalt képviseli. Az ő csatájuk következik 2022-ben.