– Tovább gyűrűzik a bajai hamis videó körüli botrány, a szocialisták újra és újra magyarázkodásra kényszerülnek. Mit gondol az ügyről?

– Aki képes objektíven értékelni azt, amit lát, már a felvétel első megtekintésekor is érezhette, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a kisfilmmel. Annyira mesterkélt a szereplők előadásmódja, a nevek, a pénzösszegek ismételgetése, hogy a később napvilágra került részletek ismerete nélkül is feltételezhető volt: megrendezett beszélgetést látunk. Mindig úgy gondoljuk, hogy a magyar politikai kultúrát nem lehet tovább rombolni, a mainál is nagyobb mélységekbe taszítani, de sajnos újra és újra kiderül, alábecsüljük a baloldal innovációs képességét. Azt is látni kell: a kép- és hangfelvétel-hamisítás nem Baján kezdődött. Az elmúlt években a politikai lejáratás bevett eszközévé vált, hogy ismeretlenek által készített felvételeken kétes hitelű figurák állítanak valótlanságokat a beszélgetés során amúgy jelen nem lévő személyekről.

– A titokban rögzített felvételeknek nincs helyük a politikai eszköztárban?

– De, természetesen van. A mindenkori közhatalmat gyakorlók valódi visszaéléseinek leleplezésére még ilyen eszköz is alkalmazható. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése nélkül, az MSZP és Gyurcsány gátlástalanságát ismerve, éveken át azt hallgattuk volna, hogy ők csak tévedtek az általuk tönkretett magyar gazdaság valós megítélésekor és nem sejtették még áprilisban, hogy nem három, hanem tíz százalék lesz decemberre a költségvetés hiánya. De az őszödi felvételen nem két vadidegen beszélgetett arról, hogy Gyurcsány másfél éven át hazudott minden napszakban, hanem a hivatalban lévő miniszterelnök dicsekedett ezzel, titokban. Ám az megengedhetetlen, hogy közszereplőket olyan valótlan tartalmú felvételekkel lehessen lejáratni, ahol az érintett jelen sincs, mégis mindenféle bizonyíték nélkül azt állítják róla például, hogy mérgezi a családtagjait, gyermekprostituáltakkal folytat kapcsolatot vagy adót csal, majd országos médiumok ezt a beszélgetést megdönthetetlen bizonyítékként tálalják.

– Ezt a kedvezőtlen folyamatot lelassíthatná az a Btk.-módosítás, amit múlt héten jelentett be Rogán Antal?

– A legtöbbet az segítene, ha a közélet szereplői önmérsékletet tanúsítanának, és nem tartanának bevethetőnek bármilyen eszközt a kormánypártok lejáratására. A büntető törvénykönyv módosítása a ma is létező rágalmazás tényállásához hasonló esetet szabályozna: nevesül, amikor a rágalmazást hamis vagy hamisított hang- vagy képfelvétellel követik el. Ez ha teljes egészében nem is fogja megakadályozni, de legalább valamelyest visszaszoríthatja a bajaihoz hasonló álvideók és a hamisított hangfelvételek még szélesebb körben való elterjedését. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy amennyiben egy médiumhoz bizonyító erejű felvétel kerül, akkor azt nem hozhatja nyilvánosságra. Azonban a pártoktól és a sajtó képviselőitől is joggal várható el, hogy mielőtt egy tisztázatlan hátterű felvétellel több százezer ember előtt valakit bűncselekmény elkövetésével megvádolnak, minden rendelkezésükre eszközzel próbáljanak megbizonyosodni annak valóságtartalmáról. A hamis felvételekkel szembeni jogi fellépés a tényleges és színvonalas oknyomozó újságírást nem gyengíti, hanem erősíti.

– Egyes vélemények szerint a baloldal nem csupán a bajai vereséget akarja megmagyarázni a visszaélések bizonygatásával, hanem előkészíti a jövő évi választás eredményének megkérdőjelezését is.

– A baloldal a győzelme érdekében undorba, veresége esetére botrányba akarja fullasztani a választási kampányt, illetve a választásokat. Mivel ők is tisztában vannak azzal, hogy ha a megelőző két ciklus, Schiffer Andrást idézve, álbaloldali kormányainak a tevékenységét vetnénk össze a választási kampányban a jelenlegi kormányéval, akkor az MSZP-nek, Bajnaiéknak és Gyurcsányéknak elindulni sem lenne értelme. Ezért ők vereségük esetén abban érdekeltek, hogy a választást botrányok kísérjék, mert ezzel is alááshatják a következő parlamenti többség legitimációját.

– Azzal is kiválthatnak ilyen hatást, hogy a választási törvényt támadják…

– Az új jogszabályok minden, a választások aggálytalan lebonyolításához szükséges jogállami biztosítékot tartalmaznak. A befolyásmentességnek ma több, nem pedig kevesebb garanciája van. Eddig a választások lebonyolításáért a Belügyminisztérium felelt, most egy független államigazgatási szerv, a Nemzeti Választási Iroda a felelős. Ez is nagymértékben erősíti a függetlenséget. Amint az is, hogy a választási szervek valamennyi döntésével szemben kúriai jogorvoslat áll rendelkezésre. Vagyis a választással kapcsolatos minden jogvitában a legmagasabb szintű független bírói fórum dönt.

– Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság volt elnöke a közelmúltban azt kifogásolta a Népszabadságnak adott interjújában, hogy megszűnik a kampánycsend intézménye.

– A kampánycsendnek ma, az internet és a közösségi oldalak világában nincs már értelme. Ezzel a törvény vitája során a többi párt is egyetértett. A tömegtájékoztatási eszközök, az emberek kommunikációs lehetőségeinek fejlődése ugyanis okafogyottá tette ezt az intézményt. Európa legtöbb országában éppen ezért ismeretlen már a kampánycsend.

– Azt is gyakran szóvá teszik ellenzéki oldalról, hogy az új jogszabály felerősíti a nagy pártokat. Igazuk van?

– A parlament létszáma jelentősen, közel a felére csökken, ezért új választási körzethatárokat kellett kijelölni, ráadásul a határon túli magyarok is választójogot kaptak. Ahhoz képest, hogy ez milyen mértékű átalakításra adott lehetőséget, minimálisnak mondható az arányosság és a kormányzati stabilitás közötti örökös vitában az utóbbi irányába történt elmozdulás. A vegyes rendszer megmaradt, és bár az egyéni helyek aránya csekély mértékben megnőtt, ez nem változtatja meg drasztikusan a választási eredményeket. Érdekes egyébként, hogy az a baloldal fogalmaz meg az aránytalansággal kapcsolatos vádakat, amelyik annak köszönhetően győzött 2002-ben, hogy az aránytalan választókerületi beosztás miatt, amit még az utolsó kommunista kormány készített, durván feléjük lejtett a pálya. Ha akkor Budapest lakossága a számához képest nem lett volna felülreprezentált mind az egyéni választókerületek, mind pedig az innen megszerezhető listás helyek számát illetően, akkor az MSZP–SZDSZ-kormánynak 2002-ben nincs többsége.

– Erről soha nem beszélt a média.

– Bárki utánaszámolhat.

– És a kétharmados többség elérése könnyebb vagy nehezebb lett?

– Valamivel könnyebb, de egy párt vagy pártszövetség újabb, három évvel ezelőttihez hasonló földrengésszerű, kétharmados parlamenti többséget eredményező győzelme még így is a csodák világába tartozik. A lényeg az abszolút többség elérése. A magyar közjogi rendszerben minden ellenkező híresztelés dacára a mandátumok 51 százalékával lehet hatékonyan és eredményesen kormányozni.

– A Tavares-jelentés elkészítésének körülményei ma már ismertek, így megtörténhet, hogy egy esetleges Fidesz-győzelem esetén nem csupán a hazai baloldal fogja megkérdőjelezni a következő kormány legitimitását. Meg tudják védeni a választójogi rendszert az Európai Unióban is?

– A magyarországi választójogi rendszer minden tekintetben illeszkedik az európai demokratikus modellekhez. Ráadásul mivel ezen rendszerek között meglehetősen szélsőséges különbségeket láthatunk, a mi választójogi szabályozásunk az arany középutat testesíti meg. A vegyes választási rendszerben az arányosság elve a listás szavazatokon és részben a kompenzáción keresztül érvényesül, míg a kormányzati stabilitást az egyéni választókerületek biztosítják. Ennek ellenére nyilván lesznek külföldi kritikák, hiszen ezek az esetek nagy többségében a tényektől eddig is függetlenek voltak. Azt tehát nem tudjuk megakadályozni, hogy egy volt portugál kommunistát vagy hozzá hasonló önként jelentkezőt a későbbiekben is strómannak használjanak a szocialisták, de érdemi, szakmai vitában senki nem vonhatja kétségbe, hogy a magyar választójogi rendszer minden jogállami normának megfelel.

Bándy Péter

SZOCIALISTA ELLENTMONDÁSOK

Belső válsághoz vezetett az MSZP-ben a bajai hamis videó tovább gyűrűző botránya. Lemondott ugyanis posztjáról Déri Balázs, a párt kommunikációs igazgatója.

Déri távozásának előzménye, hogy múlt hét szerdán szerkesztőségi közlemény jelent meg a felvételt először nyilvánosság elé táró hvg.hu-n. Ebben a kiadó közölte, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság arról értesítette őket, hogy rágalmazás vétségének gyanúja miatt büntető eljárást folytat ismeretlen tettes ellen a bajai videó ügyében. Mivel kötelességük együttműködni a hatóságokkal, így a rendőrséggel is megosztják a rendelkezésükre álló információkat, nevezetesen, hogy a felvételt Gavra Gábor azóta távozott főszerkesztő Déri Balázstól, az MSZP-frakció kommunikációs igazgatójától vette át egy nappal a videó megjelentetése előtt. A lap állításait néhány órával később maga Déri Balázs is megerősítette.

„2013. október 17-én én adtam át a hvg.hu munkatársainak a videofelvételt, melyről senkit nem tájékoztattam, hiszen úgy gondoltam, hogy az oknyomozó újságírás kimondatlan szabályai alapján ez rám és az újságírókra tartozik. A találkozókor nem tudtam, hogy manipulált felvételről van szó, és a videóval kapcsolatban egyéb információim sem voltak. A mai nappal felajánlottam a lemondásomat a párt elnökének, melyet el is fogadott” – írta Déri.

A szocialisták számára kellemetlen ügy ezzel korántsem ért véget. Kőrös Gusztáv, a videó egyik készítője ugyanis azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorának múlt hétfői adásában, hogy Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke rendelte meg a felvételt. Úgy fogalmazott, becsapták, mert arról volt szó, hogy a filmet nem hozzák nyilvánosságra. Ő úgy tudta, csak „oktatóvideónak” szánják, amit romáknak vetítenének le Borsodban, hogy azok „ne higgyenek az ígérgetésnek”. Az elkészült felvételt végül a Fejér megyei MSZP-sporttagozat vezetőjének, Károlyi Attilának adta át, ő juttatta el a párt székházába.

A szocialisták másnap nyilatkozatot adtak ki, mely szerint Kőrös Gusztáv súlyosan valótlan kijelentéseket tett, ezért rágalmazás és becsületsértés miatt jogi lépéseket tesznek ellene. A sajtóközlemény kiadása után Török Zsolt szóvivő az ATV Egyenes beszéd című műsora vendége volt, ahol egy számítógéppel kinyomtatott, „Zavaros hazudozás” feliratú ábrával bizonygatta, Kőrös Gusztáv hazudott.

– Nincs Károlyi Attila nevű tagunk sem Székesfehérváron, sem máshol, és Fehérváron sporttagozatunk sincs – mondta Török Zsolt. Csakhogy az MTV Híradója rátalált a sporttagozat.hu internetes oldalra, amelyen egy olyan közlemény is szerepel, amit a sporttagozat országos alelnöke, a Kőrös Gusztáv által is említett Király György írt alá: „2013. szeptember 6-án megalakult a Sporttagozat kalocsai szervezete. (…) Az előkészítő munkát Károlyi Attila, a székesfehérvári szervezet elnöke végezte” – olvasható a szövegben, amellyel tehát Török Zsolt két állítása is megdőlt.

A szóvivő és pártja ezután nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A hírek szerint a kínos magyarázkodás akár Török Zsolt távozásához is vezethet, és nagy kérdés, Mesterházy Attila pártelnök pozícióit nem gyengíti-e meg a botrány. Közben a Népszabadság internetes oldala vasárnap azt írta, a hamis bajai felvétel ügyében több személyt, így a szocialista Király Györgyöt is hazugságvizsgálatnak vetették alá, s ez az MSZP-s politikus állításait támasztotta alá. A nol.hu információit hivatalosan nem erősítették meg.