Fotó: Vogt Gergely / Demokrata
Hirdetés

– Győztünk?

– Magyarország és Lengyelország összefogása sikeresen megakadályozta, hogy ideológiai és bevándorlási kérdésekkel kapcsolják össze az uniós források kifizetését. Azzal vádolták Magyarországot, hogy megbontotta az egységet. Ez tényszerűen nem igaz, hiszen az Európai Tanácsban, a miniszterelnökök és az államfők között született nyári megállapodást nem Magyarország rúgta fel. Ingyenpénzt emlegettek, ami szintén nem felel meg a valóságnak, hiszen egyrészt hitelfelvételről, vagyis közös eladósodásról van szó, amit mi elvben nem támogatunk, de elfogadjuk, mert szolidárisak vagyunk a rosszabb helyzetben lévő déli tagállamokkal. Másrészt az uniós költségvetési forrásokat sem ajándékba kapjuk: járnak nekünk, mert megnyitottuk a piacainkat akkor, amikor sokkal gyengébb gazdasági helyzetben voltunk, mint a nyugati országok, és így a nyugati cégek jelentős profitra tesznek szert, amit kivisznek tőlünk. Egyébként ezzel az együttműködéssel mindenki nyer, egészen addig, amíg az egyik fél nem kezdi el politikai alapon – a migráció miatt – zsarolni a másikat. Ez történt, és ezzel szemben lépett fel a magyar és a lengyel miniszterelnök. Győztünk, de a harc folytatódik. A gazdasági kérdések és a bevándorlás összekapcsolását megakadályoztuk, de a migrációval kapcsolatos vitának jól láthatóan messze nincs vége. A migrációs tervet meg akarják valósítani, efelől semmi kétségünk ne legyen.

– Az Európai Bizottság közzétette az Európába bevándorlók társadalmi integrációjára vonatkozó új irányelveit. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint gazdasági okok miatt van szüksége Európának még több migránsra.

– Az elmúlt években számos brüsszeli dokumentumot olvastam már a migrációval kapcsolatban, így azt gondoltam, már semmi nem lep meg. Tévedtem, mert arra nem számítottam, hogy Brüsszel ezzel a több mint harmincoldalas dokumentummal ennyire leplezetlenül és gátlástalanul akarja megvalósítani a Soros-tervet. Hét pontot számoltam össze, ez a hét pont bármely országot bevándorlóországgá változtatna. A brüsszeli tervben olvasható például, hogy már a kiindulási államokban érzékenyítőkurzusokat kell tartani, ez egyértelműen a migráció szervezését jelenti. Emellett lakást akarnak adni a bevándorlóknak, és segíteni kívánják a helyi, regionális és a nemzeti döntéshozatalban való részvételüket, azaz szavazati jogot kapnának. Minderre egyre nagyobb összegeket akarnak fordítani. Azok után, hogy párhuzamos társadalmak alakultak ki, Franciaországban templomban, Bécsben pedig a nyílt utcán, kávézóban gyilkoltak, ki mernek adni egy olyan stratégiát, amely ennyire kendőzetlenül akarja egész Európát bevándorlókontinenssé alakítani. Megjegyzem, nyilván az sem a véletlen műve, hogy ez a terv az uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vitával egy időben látott napvilágot.

Korábban írtuk


– Miért kapcsolták össze a bevándorlást gazdasági kérdésekkel?

– Az volt a brüsszeli cél, hogy jogállamiság fedőnév alatt kellően rugalmas gumiszabályokat alkossanak: amelyik ország nem támogatja a bevándorlást, az nem minősül jogállamnak, és nem kaphat uniós pénzeket. Hogy ez mennyire a migrációról és nem a jogállamiságról szólt, arra jó példa Hollandia, amelynek bevándorláspárti miniszterelnöke van, és ha mindenképpen a jogállamiságot akarják vizsgálni, akkor ott lenne mit. Hollandiában egy év alatt több mint háromszáz antiszemita bűncselekményt követtek el, és a migrációs államtitkárnak le kellett mondania, mert a kormány az éves jelentésében nem tüntette fel a migránsok által elkövetett súlyos bűncselekményeket. Szintén Hollandiában a nyílt utcán lelőttek egy ügyvédet, aki egy koronatanút védett egy drogperben, amire még a holland igazságügy-miniszter is azt mondta, hogy ez a jogállam durva megsértése. A holland rendőrszakszervezet elnöke szerint az ország megszűnt jogállam lenni, és sokkal inkább egy narkóállam, ahol a szervezett bűnözés ellenőrzése kicsúszott a kezeik közül. A Holland Újságírók Szövetségének felmérése szerint az újságírók több mint hatvan százaléka mondta azt, hogy időnként kap fenyegetéseket, és több mint hetven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy olykor változtat a cikkén a fenyegetés vagy fenyegetettségérzés hatására.

– Mi az oka annak, hogy a V4-ek közül csak Magyarország és Lengyelország fogott össze a költségvetési vétó kérdésében?

– Ez a két ország képviseli a legerősebben a bevándorlásellenes politikát. A V4-ek szövetsége erős, dacára annak, hogy az elmúlt években sokan szerették volna meggyengíteni. Akinek a halálhírét keltik, az sokáig él. A V4-es együttműködés példaértékű Európában, és a régió felértékelődését segíti. Lengyelország és Magyarország a leghangosabb, de sokan támogatnak minket, csak bizonyos okok miatt nyilvánosan ezt esetleg nem vagy nem mindig vállalják fel. Vagy azért, mert hazájukban a koalíciós partnerük nem nézné jó szemmel, vagy azért, mert a független és elfogulatlan sajtó olyan nyomást helyez rájuk, amely nem teszi lehetővé. Lehet, hogy csak két ország emelt vétót, de az új megállapodást végül mind a huszonhét tagállam elfogadta, az egység létrejött.

– Az uniós migrációs tervnek miért nem lett sajtóvisszhangja Nyugaton?

– Ne legyünk naivak. Brüsszelben továbbra is a bevándorláspárti politikusok vannak többségben, akik a hétköznapi élet részévé akarják tenni a bevándorlást. Az egyik nyugat-európai nagyváros polgármestere szerint már a terrorizmus is a nagyvárosi, nyugati élet része. Szerintük a migráció hasznos folyamat, amelyet meg kell szervezni. Nem problémának tartják a bevándorlást, hanem minden probléma megoldásának. Ez azonban hazugság. A bevándorlás maga a probléma, hiszen párhuzamos társadalmakat, terrortámadásokat, bűncselekményeket, erőszakot hoz magával. Ezt Európában egyre több ember látja.

– Dobrev Klára szerint Orbán Viktor történelmi vereséget szenvedett, Ujhelyi István szerint pedig a magyar miniszterelnök nem partra szállt, hanem zátonyra futott…

– Úgy látom, a baloldali véleményvezérek és újságírók azért dühösek, mert Magyarország győzött, a baloldali politikusok meg azért mérgesek, mert a véleményvezéreik és újságíróik elismerik a tényeket. Ha nem komoly kérdésről lenne szó, azt mondanám, már csak egy kávét kérek. De ez komoly ügy, és nagy baj, hogy a baloldali politikusok a magyar érdekek ellen cselekednek, legyen szó migrációról, koronavírusról vagy brüsszeli zsarolásról. Javaslom nekik, egyszer próbálják ki, milyen a magyar érdekeket képviselni. Felszabadító érzésben lesz részük. A magyar baloldalnak régóta nincs érdemi mondanivalója a magyarok számára. Ha mondanak valamit, akkor vagy támadják a kormányt, mert ők bevándorláspártiak, vagy a koronavírus elleni védekezést támadják politikai alapon, ezzel a magyarok életével játszanak. Ha már érdemi mondanivalójuk nincs, akkor abban reménykednek, hogy egy külső erő segít nekik megnyerni a választásokat. Nem helyes, ha a bennünket érintő kérdéseket külső befolyással akarják eldönteni, legyen ez brüsszeli nyomásgyakorlás, a Soros-hálózat vagy bármilyen más liberális, bevándorláspárti szövetséges. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki magát és pártját friss, progresszív erőnek tartja, azt nyilatkozta, hogy az EU mellett a NATO-nak is szerepet kell vállalnia a jogállamiság normáinak kikényszerítésében. Ez nemhogy nem friss gondolat, hanem a legrosszabb baloldali, szocialista-kommunista hagyományok ápolása, hiszen idegen erők bevonásával akartak hatalmat szerezni.

– A magyar ellenzék reménykedhet-e Joe Biden elnöksége alatt Amerika segítségében?

– Én a kormányzati álláspontról tudok beszélni, ami a következő: Donald Trump a kölcsönös tisztelet alapján viszonyult a közép-európai régióhoz és Magyarországhoz is, elnöksége alatt felértékelődött a térség. Nem akart beleszólni Magyarország belügyeibe, és számos kérdésben egyetértünk, ilyen a bevándorlás, az üldözött keresztények védelme, a családok támogatása. Bármelyik országgal, így az Egyesült Államokkal kapcsolatban is nyitottak vagyunk arra, hogy a megválasztott vezetőikkel a kölcsönös tisztelet talaján állva folytassuk és építsük kapcsolatainkat. Bízunk abban, hogy erre lesz nyitottság a másik fél részéről is.

– Joe Biden Orbán Viktort Lukasenkóhoz hasonlította. Megromlanak az amerikai–magyar kapcsolatok, ha elnökként is ilyen nyilatkozatokat fog tenni?

– A kormány világos külpolitikai elveket követ. Mindenkinek megadjuk a tiszteletet, de ugyanezt mi is elvárjuk a másik féltől. Ez jár egy ezeréves államiságú nemzetnek. Nem leszünk senki boksz­zsákja. A baloldali külpolitikai felfogás az volt, hogy merjünk kicsik lenni. Mi mertük ezt a felfogást magunk mögött hagyni.

– A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy hazánk minden vakcinaprojektnél jelen van. Ez mit jelent pontosan?

– Elsődleges feladatunk, hogy ha van hatékony vakcina, függetlenül attól, hogy keleti-e vagy nyugati, akkor a magyar szakemberek iránymutatásai alapján hozzuk Magyarországra a lehető leg­gyorsabban és legnagyobb mennyiségben. Jelenleg öt uniós vakcinaprojekt van folyamatban, de figyeljük a kínai és az orosz fejleményeket is. Nem befolyásol bennünket sem a politikusok, sem a gyógyszerlobbi nyomásgyakorlása, mindenről a magyar szakemberek döntenek. Három kínai gyártóval állunk kapcsolatban, egy államival és két magánnal. Az állami tart a legelőrébb, hamarosan lezárul a harmadik kísérleti fázisuk, és várhatóan még az idén elkezdődhet náluk a tömeges oltás. A tárgyalások jól haladnak. Az oltás ingyenes és önkéntes lesz. A vakcinával kapcsolatos regisztráció elindult, mindenkit arra buzdítok, hogy regisztráljon, mert aki regisztrál, arról a szakemberek tudni fognak, és beosztják a megfelelő helyre. Ez még semmilyen kötelezettséget nem jelent. Viszont ha valaki nem regisztrál, biztosan hátrébb kerül a sorban.