Hirdetés

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy öregember. Dúsgazdag milliárdos volt, az járta róla, hogy nagy tételben fogad az országok pénzei ellen. Vagyona egyre csak nőttön nőtt. Zsákokban állt nála a rengeteg zöld hasú bankjegy, úgyhogy már azt sem tudta, mire költse. Egy szép napon így morfondírozott magában: annyi pénzem van már, hogy a feje tetejére állítom az egész világot. Mi lenne, ha meg is tenném? Először is, összekeverek mindent. Ne legyenek többé népek és nemzetek, ne legyenek országhatárok, gyűljön össze egy helyen a földkerekség teljes lakossága. Az remek móka lesz!

De minden hiába. Csak nem akart a feje tetejére állani a világ. Lett ugyan jó nagy cirkusz, amikor megindultak a szegény párák a földkerekség minden részéről a gazdagabb tájak felé, szerencsét próbálni, de azért a nap újra felkelt, és a föld sem akart kimozdulni a helyéből.

Ekkor újabb ötlete támadt: ne legyenek többé családok! A fiúk legyenek leányok és fordítva. Szeressék egymást, de ne úgy, mint eddig. Ez legyen az új módi. Nem kellenek az erős jellemű, bátor hősök, se a tiszteletre méltó hölgyek és urak, de még az állatok is változzanak át! Ne legyenek többé kanok és szukák, se bakok és suták!

– Ez az! – kiáltott fel hirtelen támadt jókedvében. – Újra kell íratni a történeteket!

Korábban írtuk


Össze is hívta hűbéreseit szerte a kerek világon, hogy kihirdesse: innentől új, gendermeséket szabad csak írni, minél több mássággal. Születtek is sorban a genderfilmek, melegvalóságshow-k, de ezek Magyarországra nem jutottak el, pedig főműsoridőben sugározta őket több kereskedelmi televízió. Nyugat-Európában egyre több tankönyv tanította már az új korszellemet, az óvodákban a fiúk lánynak öltöztek, és lányos játékokat játszottak, de Magyarország csak nem akarta ezt a fordított világot. Épp ellenkezőleg: egyre többen keltek egybe, és egyre több gyermek született.

Az aggastyán így töprengett magában: a magyarok szeretik a meséket. Minden magyar gyerek meséken nő fel. Írjanak hát ők maguk mesét! A legjobbak nemcsak megjelenhetnek, de még valami soványka honorárium is ütné a markukat, dörzsölgette a tenyerét elégedetten. Jöhet például az őzsuta, aki bak akart lenni, és akinek végül agancs helyett egy fa koronája nő ki a homlokából… Minél abnormálisabb, annál jobb.

– Hókirálynő? Azt már nem! – kiáltotta mérgesen. Andersennek teljesen elment az esze! Szégyellje magát! Az új ellenség legyen a Jégkirály! Ennek a durva és kegyetlen, jégszívű férfinak az alakja megríkat majd minden feministát!

Akárcsak a szegény homoszexuális cigány legény, aki el akart menni a bálba, de a gonosz mostohája, a rasszista Franciska nem engedte. Valahogy így: „Vajon akkor szeretne, ha nekem is olyan szép fehér bőröm lenne, mint neki, meg a fiainak? – kesergett a fiú.”

– Hófehérke? Grimmék is megbolondultak. Mit képzelnek? Mi az, hogy Hófehérke? Egyáltalán, mi az, hogy Fehérke? Avarbarna! Ő lesz a mi új, barna bőrű hősünk!

Hát, kedves gyerekek, ha hiszitek, ha nem, így is lett. Megjelent a Meseország mindenkié, a Soros György alapítványa által támogatott Labrisz Leszbikus Egyesület kiadványa. A könyvborító hátoldala szerint ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott a helye. Megtévesztő a küllemében szép, klasszikus fedél. Az óvatlan szülő könnyen kiteheti a gyermekét a torz ideológiáknak, az alattomos megrontásnak. A nyugaton futótűzként terjedő genderideológia immár hozzánk is begyűrűzött, és a legfiatalabb, védekezésre képtelen korosztályt, az óvodásokat és a kisiskolásokat vette célba.

A kötet megjelenésének az az előzménye, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület tavaly novemberben az alábbi felhívást tette közzé: „Szereted a klasszikus meséket? Fontosnak tartod az emberi jogok védelmét? Akkor itt a lehetőség, hogy megmutasd magad, ugyanis kezdő meseírókat keresünk »Meseország mindenkié« című projektünkhöz!…”

Úgy néz ki, hogy megtalálták.

„…Olyan, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt mesekönyvet tervezünk, amire véleményünk szerint nagyon nagy szükség van ma Magyarországon. A világ sokszínűségét ünneplő és a kisebbségi léttel járó nehézségeket, alternatív meseutakat bemutató kötetünkben kortárs magyar szerzők új meseátiratai mellett néhány pályakezdő, kevésbé ismert szerző történetét is bemutatnánk. A jól ismert mesék mai közegben játszódó, újraírt változatait várjuk olyan szereplőkkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Például nem felelnek meg a hagyományos nemi szerepeknek, LMBTQ-emberek, nem fehér bőrűek, nem keresztények, menekültek, mélyszegénységben élők, testi fogyatékossággal vagy mentális zavarral élnek, idősek, határon túliak, alkoholbeteg, börtönviselt szülők gyerekei, és még folytathatnánk a sort: döntse el a pályázó érzékenysége, miként értelmezi a fogalmat.”

A kötetben megjelent pályaművek megfelelnek a kiírásnak. A transzformáció minden egyes nemi szerepet érint: a klasszikus férfi mesehősök fenyegető, agresszív alakban jelennek meg, a gonosz mostoha szerepét szívtelen, alkoholista apák vették át. Homoszexuális-esküvőt és -házasságot propagáló mese és egy vers is helyet kapott Házasodik a királyfi címmel: „Héthatárra szólt a lagzi, két királyfi lett egy pár, az örök szerelmet zengi most a legszentebb oltár.”

És nem szakadt rájuk az ég.

A klasszikus meseillusztrációk ne tévesszenek meg senkit, mivel „ezekben a mesékben a nők nem megmentésre váró szőke királylányok és a sárkányölő férfihősök jutalmai, hanem erős, aktív, eszes, összetett hősnők. A férfiak pedig nem a fizikai erejük vagy társadalmi pozíciójuk miatt példaképek, hanem az empátiájuk, a jószívűségük vagy a ravaszságuk miatt. A világot néha egy idős cigány asszony menti meg, a táltosnők szíve vágya, hogy nemet váltsanak, a mostohákról pedig kiderül, hogy ugyanolyan jó szülők, mint a vér szerinti anyák” – olvasható a kötet előszavában, amelyből az is kiderül, hogy a projekthez csatlakozott az Emberi Jogi Nevelők Hálózata (EJHA) is, amelynek tagjai az oktatás és nevelés területén dolgozó aktív magánszemélyek. A hálózat tagjai óvodai és iskolai foglalkozásterveket készítettek a mesékhez, és közzétették ezeket a szervezet honlapján.

A könyvet múlt heti megjelenése óta óriási felháborodás kíséri. A CitizenGO nevű nemzetközi élet- és családvédelmi szervezet a honlapján petíciót indított. A szervezet az aláírásgyűjtéssel azt szeretné elérni, hogy távolítsák el az LMBTQ-mesekönyvet a polcaikról a terjesztők, a Pagony könyvesbolt, a Líra bolthálózat, az Írók Boltja, a Book24 és a Massolit könyvesbolt. Meggyőződésük, hogy a gyermekek érdekével ellentétes ilyen kis korban befolyásolni őket a különböző politikai és szexuális ideológiákkal. Azt kérik, hogy a gyermekek védelmét és fejlődésük biztonságát szem előtt tartva vegyék le kínálatukból a kicsiknek nem ajánlható könyvet – olvasható a felhívás a CitizenGO honlapján, amelyet eddig több mint 36 ezren írtak alá.