Egyedülálló középkori kultúra nyomában Bugacon
A homokba zárt múlt titkai
A bugaci Monostordombon folyó másfél évtizedes ásatások eredményei átformálják és színesítik ismereteinket az Árpád-kori települések méretéről és urbanizáltságáról, illetve az akkor élt emberek mindennapjairól. Az Aranymonostor Látogatóközpont aranyfolyosóján kiállított, a helyi ásatások nyomán felszínre került gazdag leletanyag a Magyar Királyságnak arról a csaknem másfél évszázados időszakáról mesél, amikor hazánk meghatározó politikai és gazdasági tényezőként formálta Európa történelmét.
A középkori Magyar Királyság dicsőséges világának állítanak emléket a Bugac Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában lévő Aranymonostor Látogatóközpont látnivalói, amelyek 2017 és 2024 között 1,4 milliárd forint uniós forrásból létesültek a település külterületén.
A valaha volt középkori Pétermonostora jelentősége az Árpád-házi királyok uralkodásának idején folyamatosan nőtt, virágkorát II. András idején élte. Az aranykornak a tatárjárás vetett véget. A pusztítást követően a vidék elnéptelenedett, az egykor gyümölcsöző élet nyomait évszázadokra a homok fedte el…
Pétermonostora virágkora
„Ezt a régtől Pannóniának nevezett tartományt… oly gazdagnak ismerik természettől fogva virágzó szépsége és földjeinek termékenysége miatt, hogy szinte Isten paradicsomának vagy a hírneves Egyiptomnak látják” – írta Freisingi Ottó püspök, a II. keresztes hadjárat krónikása 1147-ben, II. Géza király uralkodásának idején.
A homokba ejtett pénzérmét szimbolizáló Aranymonostor Látogatóközpont fogadócsarnokának üvegfalára írt idézettel kezdődik bugaci kirándulásunk, amelynek első állomása az Árpád-kori települést, Pétermonostorát rejtő élő ásatási helyszín.
A közel 800 méter hosszú Szentek útján indulunk megidézni a középkori múltat. Haladtunkban Erős Apolka és Baráz Tamás Munkácsy-díjas képzőművészek Szent Istvánt, Szent Erzsébetet, Szent Lászlót és Szent Margitot megformáló monumentális szobrait csodálhatjuk meg a széljárta pusztában. A sétaút végén az egykori Pétermonostora főterén a Feltámadott Krisztus hatalmas emlékműve látható.
– Dr. Rosta Szabolcs vezetésével folyamatosan zajlanak a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által 2010-ben megkezdett ásatások a Bugac nagyközség mellett található Monostordombon – meséli Szabó László, a település polgármestere. – A feltárást végző régészek munkájába tavasztól őszig vezetett túrák során a látogatók is betekintést nyerhetnek, így közelebbről is megismerkedhetnek a középkori városban élők mindennapjaival. A Homokhátság egyik legkorábban azonosított Árpád-kori kolostoregyüttesének kéttornyú bazilikája, a hozzá kapcsolódó premontrei monostor romjai, valamint a csatlakozó temetőrészek kiterjedése alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság száma a XII–XIII. század fordulóján akár a több ezret is elérhette, ami egyértelműen jelzi a város korabeli jelentőségét.
A középkori település közelében haladt a Pest városát Szegeddel összekötő észak–déli királyi útvonal a Balkán térségébe, illetve a Bizánci Birodalom irányába. Ezen a hadi és kereskedelmi útvonalon vonultak a keresztesek is a Szentföldre, onnan visszatérve pedig nemcsak használati tárgyakat és luxuscikkeket hoztak magukkal a messzi távolból, hanem tudást és új ismereteket is közvetítettek.
A kiemelt útnak köszönhetően Pétermonostora az Árpád-korban a Duna–Tisza köze legjelentősebb üzleti, gazdasági és szakrális központjává nőtte ki magát, egyben királyi pénzváltó helyként is működött, ahol a jómódú kereskedők kőalapozású udvarházakban éltek. Pétermonostora tulajdonképpen az adott kor „Kecskemétje”, régiós centrum volt.
Kétezer feltárt sírhely
Szabó Lászlótól megtudjuk, hogy a feltárások a bugaci síkságon voltaképpen egy különös véletlen eredményeképpen kezdődtek meg. Történt ugyanis, hogy 15 évvel ezelőtt a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Vajdasági Múzeum partnereket keresett a szerbiai Aracson és Dombón tervezett pusztatemplomi régészeti feltárások elindításához. A tükörprojekt keretében hasonló léptékű magyarországi ásatási lehetőség után kutattak, így jutottak el Bács-Kiskun vármegyébe.
A történet érdekessége, hogy a magyar szakemberek előtt korábban nem volt ismeretes, hogy az évszázadokon át Kecskemét város pusztájaként számontartott terület, Bugac és környéke a tatárjárás előtt komolyabb gazdasági súllyal rendelkező Árpád-kori településnek adott volna otthont, ezért aktuálisan feltárásra váró templom és pusztai monostor sem volt a régészek látókörében a Duna–Tisza közén. De mivel a vajdasági magyar emlékek megmentését különösen fontosnak tartották, az akkori Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója, Rosta Szabolcs javaslatára csatlakoztak a kétoldalú magyar–szerb projekthez és megkezdték a Bugac külterületén található régi temetkezési hely feltárását.
A 2000-es évek elején folyó erdőtelepítés során már bizonyítást nyert, hogy a szóban forgó terület mások mellett Árpád-kori sírokat is rejt, ezért a tervezett régészeti munka azon a feltételezésen alapult, hogy a korra jellemző módon a hajdani temetőhöz talán a történelem viharaiban elpusztult középkori város is kapcsolódik. A több mint kétezer eddig feltárt sírhely révén a kecskeméti kutatók elmélete beigazolódott.
Kincsek az aranyfolyosón
Az ókori Pompeji városához hasonlóan a középkori Pétermonostora is szinte egyik pillanatról a másikra enyészett el. De míg az előbbinek egy súlyos természeti katasztrófa, addig az utóbbinak a Mongol Birodalom katonáinak inváziója pecsételte meg a sorsát. A lakosság megpróbált ugyan szembeszállni a hódítókkal, de a túlerővel szemben tehetetlen volt. A források és a kutatások szerint a támadó mongol hadak az útjukba eső lakosság 90 százalékát lemészárolták, a szakrális helyeket elpusztították. Így történt ez Pétermonostorán is, ahol a templomot és a monostort lerombolták, a vidéket kifosztották, a haszonállatokat megölték. Az ásatások során feltárt körárok aljában a régészek 90 centiméter magas állati csontszőnyeget találtak, amely a tatár seregek hosszabb távú itt-tartózkodását bizonyítja. Az elnéptelenedő településen egy idő után mindent betemetett a homok, maga alá rejtve azt a gazdag leletanyagot, amelynek feltárására csaknem 800 évet kellett várni.
A modern kori ásatások során több ezer lelet került napvilágra; az európai, sőt világszintű mércével mérve is rendkívül értékes több száz egyedi kincs közül számos arany-, illetve aranyozott tárgy, tárgytöredék tekinthető meg a látogatóközpont különleges kiállítóterében.
– A tárlat célja, hogy hitelesen mutassa be Pétermonostora gazdagságát és pusztulását. A kettősséget egyrészt arany hatású tükörfal, másrészt égetett fából készített fekete keretes vitrinek szimbolizálják. Láthatunk itt megannyi arany-, illetve aranyozott használati tárgyat, lószerszámot, ékszereket, a világ minden tájáról származó ezüst és rézpénzeket, pénzváltáshoz szükséges kézi mérlegeket és mérlegsúlyokat, amelyeket különösen nagy számban találtak az ásatási területen. A kincsek közül kiemelkedik a vélhetően a Szentföldről származó kobaltkék cseppekkel díszített gyönyörű üvegpohár, valamint egy helyi világi elöljáró, Seto Magister titkos pecsétje. A tatárjárás kegyetlen pusztítására utal a tőrtok, amelyet az egyik helyi udvarházban több legyilkolt gyermek mellett egy fiatal nő kezében találtak meg a régészek – sorolja a látnivalókat Szabó László.
Majd hozzáfűzi, hogy a település aktív vallási életéről a római Szent Péter- és Pál-bazilikából származó zarándokjelvények, amulettek, körmeneti keresztek és az Európában is kivételes, páratlan kézművesremekmű, a Szent Péter-ereklyetartó is tanúskodik. Jelentős részük a világhírű limoges-i festettzománc-technológiával Franciaországban, illetve Németalföldön készült.
A látogatóközpontban a hagyományos bemutató mellett a legmodernebb digitális technológiák segítségével válik igazán élményszerűvé a megszerzett tudás. A 180 fokos panorámavetítés élethűen varázsolja elénk a középkori Pétermonostora látképét, az európai kereskedővárosok földrajzi elhelyezkedését, II. András délceg keresztes lovagjainak hadba vonulását csakúgy, mint a tatár hódítók könyörtelen vérengzésének drámai pillanatait. A bemutató része egy VR-szemüveges élményprogram is, amely során kalandos időutazást tehetünk a gazdag középkori városba, mintha mi magunk is ott élnénk.
A helyi önkormányzat vezetése néhány környező településsel, köztük Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával, Kiskunmajsával, Szankkal összefogva helyi és régiós attrakciókat népszerűsítő izgalmas turisztikai csomagokat is kínál az idelátogatóknak.
– Az új, sokfunkciós rendezvényközpont által nyújtott élmények és szolgáltatások mellett hatalmas nemzetközi érdeklődés kíséri az immár hagyományosan, minden év augusztusában Bugacon életre hívott Kurultáj és Ősök Napja programsorozatot, a Kárpát-medence legnagyobb és legismertebb hagyományőrző rendezvényét. Folyamatosan dolgozunk azon, miként lehet sikeresen integrálni a páratlan történelmi örökséget a település mindennapi életébe – hangsúlyozza a polgármester.
Amint fogalmaz, az Aranymonostor Látogatóközpont kínálata Bugac jelenkori és jövőbeni turisztikai koncepciójának fókuszában áll.
