A homokréti ménes

A szakemberek úgy tartják, hogy az őshonos magyar lófajták tartása és tenyésztése hazafias küldetés. Különösen igaz ez a hidegvérű-állományra, amelynek legnagyobb része hat hazai nagyvállalkozó tulajdonában van. Közülük egyik a Nagy Ferenc Tiszaföldvári Ménesének gazdája, akinek fő célja a hidegvérű fajta génállományának megőrzése és továbbörökítése az utókorra. A telepről Európa számos országába, de még Kínába is kerültek vizsgázott mének. A szabad tartásban, illetve szépen felújított épületekben, példás rendben tartott bokszokban elhelyezett állatok életkörülményei európai színvonalúak.

A tulajdonos jó kapcsolatot ápol a környező iskolákkal, ahonnan gyakran ellátogatnak ide a gyerekek, hogy bográcsozással egybekötött egész napos természetismereti foglalkozásokon vegyenek részt.

Őshonos fajta

A homokréti ménes egyik legnagyobb büszkesége Dani, a törzskönyvezett, négyéves, gyönyörű fekete fedezőmén, ami a tavaly megszerzett legmagasabb szintű elit minősítéssel és a legjobb összesített eredménnyel zárta a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület Tiszaföldvár-Homokréten megrendezett ménvizsgáját. A szakmai elismerés arra utal, hogy a tekintélyt parancsoló megjelenésű csődör a vizsgabizottság tagjai szerint küllemét, egészségi állapotát és képességeit illetően is egyértelműen alkalmas arra, hogy génjeit továbbörökítsék. A komplex vizsgán nemcsak a mén testfelépítését pontozzák a szakemberek, de úgynevezett indítási vagy más néven szánkópróba alkalmával is figyelik, hogy a teher folyamatos növelése mellett hogyan tudja a hidegvérű követni az utasításokat. Mindezek mellett fogathúzó tehetségéről is számot kell adnia.

Danit a rögtönzött szemle során a sárga kendersörényű, csokoládészínű Eliot követi, az idei vizsga győztese, de ahogy a homokréti ménes tulajdonosa, Nagy Ferenc mondja, az ő igazi gyengéje a fekete mén, amelynek megpucolt, kifényesített, „kerek foltokban kialmásodott”, csillogó szőre gyönyörűen érvényesül a bemutatókon. Daninak, Eliotnak és a többi tizenhét vizsgázott tenyészménnek mesebeli élete van a birtokon. Az úgynevezett irányított szaporítási terv részeként egy-egy ménhez több kancából álló hárem tartozik, hogy az adott vérvonalat szigorúan szabályozott körülmények között tovább­örökíthessék.

– Hazánkban tizennégy hidegvérű lófajtát tartunk nyilván, ezek a II. világháború után zömében eltűntek Magyarországról, egyrészt a mezőgazdaság gépesítése miatt, másrészt mert nem tudott megfelelni a fajta az aktuális divat elvárásainak. A magyar hidegvérű ugyanis szabványméreteit tekintve alacsonyabb és kisebb, mint például a belga-ardenni vagy a francia percheron, amelyek keresettebbek voltak a hazai fajtánál. Kitartó munka eredményeként mára sikerült visszatelepíteni a klasszikus muraközire visszavezethető őshonos magyar hidegvérűt. A folyamatot nagymértékben ösztönözték a 2010-ben bevezetett Nemzeti lovasprogram céljai és a génmegőrző támogatások, amelyeket őshonos fajtákat tenyésztő gazdaságok vehetnek igénybe.

Öttonnás ötösfogat

Nagy Ferenc tizenöt évvel ezelőtt vásárolta az állomány alapját képező húsz fekete kancát, amelyeket a hazánk első termelőszövetkezetének otthont adó Répáspusztán kínáltak eladásra. A somogyi lovakat a már meglevő tiszaföldvári állományához, a folyótól 2-3 kilométerre költöztette, az egykori Lenin Tsz lepusztult szarvasmarhatelepének területére.

Így kezdődött az a sikertörténet, amelynek során a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tulajdonos a folyamatos beruházásoknak köszönhetően európai színvonalú ménessé fejlesztette a homokrétit. A gazdasághoz tartozó földbirtokon – ahol többek között pónilovat, szarvasmarhát, szürke marhát, sertést, kecskét és birkát is tartanak – megterem a lovak takarmánya, a zab és a kukorica, de csemegekukoricát és napraforgót is termelnek eladásra a nagykőrösi konzervgyárnak és a martfűi növényolajgyárnak.

Munkaerőt azonban nehéz találni. A vállalkozók részéről persze óriási igény lenne a régióban egy olyan szakképzőre, ahol a lótenyésztés alapjait lehetne elsajátítani, de a fiatalok körében nem igazán népszerű a huszonnégy órás elfoglaltságot igénylő ágazat.

– Nagyapám a nyolcvanas években még muraközi lovak húzta kocsival fuvarozott, engem pedig már kisgyerekként rendszeresen magával vitt. Soha nem volt nála ostor, a lovait, Mancit és Sanyit bántani nem lehetett, nagyapám nagyon értett a nyelvükön. A mostani munkánk legszebb része a hagyományőrző programokhoz, gazdanapokhoz, mezőgazdasági kiállításokhoz köthető, amikor több ezer ember figyeli a bemutatókon felvonultatott díjnyertes lovakat. De páratlan látványt nyújt a fekete hidegvérű ménekből összeállított öttonnás ötösfogat is, amelynek irányítása kiemelkedő szakmai tudást feltételez. Nagyon sok kancával kell foglalkozni ahhoz, hogy kinevelhessük a csikók közül azt a néhányat, amelyikből végül vizsgázott mén lesz – meséli a tulajdonos.

Szenvedéllyel lovazni

Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnöke a homokréti ménesvizsgán úgy nyilatkozott, a magyar hidegvérű lovak tenyésztőinek köszönhető, hogy ez a fajta meg tudott maradni, és képes volt fejlődni. Ennek az állománynak nincs állami ménese. A tenyésztők lelkesedéséből tartják fenn a nagyon kevésnek számító, mindössze nyolc ménvonalat.

– Anikó, Izabella, Lédi, Eszti, Kormos, Edina – sorolja a karámban zabot ropogtató kancák neveit K. Kiss Ferenc telepvezető, aki ugyanilyen könnyedén felismeri a birtok mind a 74 kancáját. – A kezdetektől fogva itt vagyok, kis túlzással szinte állandó ügyeletben, a munkám a szenvedélyem. A lovak szeretetét a felmenőimtől örököltem, édesapám és nagyapám is fuvaros volt. A lótartást könyvből nem lehet megtanulni, a gyakorlati tapasztalatszerzés elengedhetetlen, és én már negyven éve „lovazok”. A Kiváló Ménes miniszteri dicséret az alkalmazottak munkáját is elismeri, és ez nagyon jó érzés.

A homokréti ménes jelenleg kilenc embert foglakoztat, de Nagy Ferenc közúti árufuvarozással és benzinkút-üzemeltetéssel foglalkozó cégcsoportja Tiszaföldváron további 140 embernek nyújt megélhetést, így az önkormányzat mellett a város legnagyobb munkaadója. Az ügyvezető igazgató a járvány kitörésekor elhatározta, ha csak teheti, nem küld el egyetlen dolgozót sem. Fogadalmát eddig nem kellett megszegnie.